Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

11. szám - Dékei Aurél–Jakab Sándor–Stricker Ervin: Egyesített rendszerű csatornahálózat szennyvizeinek tisztítása

Hidrológiai Közlöny 1972. 10. sz. 467 Egyesített rendszerű csatornahálózat szennyvizeinek tisztítása DÉKEI AURÉL — JAKAB SiKDOR- STRICKER ERVIN* Bevezetés A szennyvíztisztító telepek kialakítása szorosan függ a hozzájuk kapcsolt csatornahálózat rendszerétől. Más a tisztítás technológiája ós ezzel együtt a telep felépítése is, ha elválasztó, ós megint más, ha egyesítő a csatornázás rendszere. A különbség egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi. Mennyiségi szempontból az egyesítő rendszerű hálózat esetében a tisztítótelepre általában háromszor annyi csapadékvízzel kevert szennyvíz érkezésével kell számolni, mint elválasztó rendszerű hálózat esetén. Ez a mennyiségkülönbség azonban — a befogadó természetétől függően — ötszörös, újabban azonban, az élővizek tisztaságának fokozott védelme érdekében, akár tízszeres, sőt ennél nagyobb is lehet. A minőség tekintetében is fennáll a különbség, hiszen más a nyers szennyvíz összetétele, szennyezettsége és az ennek megfelelő tisztítás módszere, mint a csapadékvízé vagy mint a kettő keverékéé. Az utóbbi esetben a jóval nagyobb méretek és a tisztítási technológiai követelmények miatt jelentősebb nagyságú településeknél a tervezés sokkal bonyolultabb feladat, mint az elválasztó rendszerű csatornázásnál. Ilyen feladat jelent kezett Szombathely szennyvíztisztításának megtervezése során. A felmerült érdekesebb problémákat és az alkalmazott néhány újszerű megoldást ismertetjük. Előzmények Szombathely város meglevő, mintegy 55 km hosszú csatornahálózatának magvát egyesítő rendszerű hálózat képezi, vízgyűjtőterülete 5,7 km

2. A város növekedése jelentős területgyarapodással járt, és így további 7,6 km

2 területről kell a szennyes csapadékvizet elvezetni. Az újonnan bekapcsolódó területek csatornázási rendszere azonban már elválasztó (1. ábra). Az egyesítő rendszerű hálózaton jelenleg hat helyen van záporkiömlő, amelyeknek a befogadója a Sorok — Perint patak (továbbiakban: befogadó). A záporkiömlők megszüntetése vagy legalábbis egyetlen helyre történő korlátozása, a hálózatfejlesztés egyik legfontosabb feladata. A meglevő fő- és mellékgyűjtők lejtései (0,6—2,0 °/

0

0) ós a bennük kialakuló áramlási sebesség (0,8—1,2 m/s) még a teljesen kitöltött, ún. „telt" szelvénynél is nagyon kismértékű. Még rosszabb a helyzet a szárazidei szennyvizek levezetésekor, mivel ezek mennyisége a záporvizeknek csak kis töredékét képezi. Az ilyen hálózat feliszaposodásra hajlamos. A zápor — különösen a kezdő szakaszban — a lerakódott iszapot kiöblíti, és így a zápor vizével keveredett, — most már jelentős mennyiségű — szennyvíz különösen nagy szennyezettséget, terhelést jelent a befogadó, vagy a tisztító telep számára. A szennyezettséget a zápor öblítő hatásán kívül tovább növeli az ugyanezen időszakban jelentkező lemosási hatása (flushing effect) is. Ez utóbbi abból áll, hogy a zápor különösen két egymást követő zápor között eltelt hosszabb idő esetén a felületen felhalmozódott szennyeződés: por, olaj, benzin stb. legnagyobb részét a csatornaliálózatba lemossa. Az elmondottak alátámasztására közöljük, külföldi tapasztalatok nyomán, az 1. és 2. táblázatokat. A város jelenleg megfelelő szennyvíztisztítással még nem rendelkezik. A keletkező szennyvizek * Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. 1. táblázat A záporviz szennyezettség! foka és a zápor időtartama közötti összefüggés Ta6n. 1. Cmenenb 3aepn3HeHW>cmu Mined u ux c«S3b c npodoA3KumejiCHocmbio eunadeHun jiueneü Megnevezés A zápor levonulásának kezdetétől eltelt idő IpercJ Megnevezés 0—15 15—30 30—60 60— 120 120 felett Megnevezés [rrg/1] Lebegőanyag Lebegőanyag (szerves) Oxigénfogyasztás BOI

5 összes nitrogén PO. 390 98 170 28 3,6 0,99 280 69 130 26 3,4 0,96 190 47 110 23 3,1 0,92 200 58 97 20 2,7 0,83 160 38 72 12 2,3 0,63 2. táblázat A csapadékvíz és szennyvíz szennyezettségének összehasonlítása TQOA. 2. CpcwneHue 3a?pn3iieHHocmu ocadxoe u cmonHbix eod Megnevezés Csapadékvíz Nyers szennyvíz Csapadékvíz a nyersvíz %-&ban [kg/év/ha] Lebegőanyag Lebegőanyag szerves Oxigénfogyasztás BOI, PO, összes nitrogén 818 179 269 37 2,8 10,8 605 404 1079 610 30,5 92 140 44 25 ö 9 1 lényegében véve tisztítás nélkül kerülnek á befogadóba, részint az említett záporkiömlőkön keresztül, részint a hálózat végpontján üzemelő, nagyon szerény méretű ülepítő medence közvetítésével. A befogadó A csatornahálózat és a szennyvizek befogadója az osztrák hegyek forrásaiból táplálkozó Gyöngyöspatakból a város felett 5 km-re kiágazó Sorok — Perint-patak. A Gyöngyös-patak nem jöhet tekintetbe, mert a csatornázott városi területeken áthaladó szakasza magas vezetésű. A Gyöngyöspatakból Szombathely térségben mintegy 1,0 m

3/s vizet vesznek ki ipari célokra, és ezért a Perintnek csak a fölös vizét adhatja. Mindebből következik, hogy rendkívül csekély vízhozamú befogadóról van szó. A vízjárásra vonatkozó főbb adatokat a 2. és 3. ábra mutatja. A befogadó) rendezése a közeljövő feladata, amely a jelenlegi viszonyokon jelentősen javít. Az ábrákon látható vízjárási adatok azonban még a rendezetlen állapotú befogadóra vonatkoznak. A legkisebb évi vízhozam 30 l/s, 365 nap/év tartóssággal. A 130 nap/év tartósságú középvízhozam 550 l/s. A város területén a fokozott biztonság miatt 1%-osnak, a városon kívül a csökkentett biztonság alapján 10%-osnak figyelembe vett árvízi vízmennyiségek 200 m

3/s ill. 80 m

3/s. Ezek a vízhozamok tehát száz évenként ill. tíz évenként egyszer várhatók. A város felett, Lukácsházán, a rendezési tervek tározó kiépítését irányozzák elő,