Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

10. szám - Korszerű eszközök, matematikai módszerek a területi vízgazdálkodás gyakorlatában (III. rész) - Dr. Wisnovszky Iván: A városi csapadék csatornázási hidrológiai számításra alkalmas modellek értékelése

Korszerű eszközök, matematikai módszerek Hidrológiai Közlöny 1972. 10. sz. 443 láeió-függvényeken kívül célszerű volna törekedni az újabb vizsgálatok eredményeinek (pl. az értéktartomány tágassága és az idősor hossza közötti statisztikai kapcsolatnak) a figyelembevételére is (IASH 1970). 2. A további vizsgálatok egyik távolabbi célkitűzése a vízrendszer hidrológiai viszonyait belső részleteiben is követő (pl. az 1. ábrához hasonló tagozódású) modellek kidolgozása lehetne. A modellnek tartalmaznia kellene a csapadék hullástól a tó vízkészletváltozásáig terjedő felszíni és felszín alatti lefolvási és készletfelhalmozódási jelenségek főbb sajátosságait és így lehetővé kellene tennie a vízrendszert érintő emberi beavatkozások hatásának vizsgálatát a vízjárásra és a víz minőségére. 3. A vízkészletgazdálkodási alternatívák összehasonlító elemzéséhez mindkét fentebbi vizsgálatban igen fontos szerepet kell betölteniök a gazdasági értékelés alapjául szolgáló értéktényezőknek és kapcsolatoknak. IRODALOM [1] Dyck S., Schramm M. (1968) — Stochastischo Methoden der Speicherwirtschaft, Mitteilungen des Institutes für Wasserwirtschaft No. 28, Berlin, 203 p. [2] IASH (1970) — Mathematical modeling in hydrology, Bulletin of IASH. Vol. XV., No. 1, pp. 144— 151, Report of the Committer on „Mathematical Models in Hydrology" prepared by D. It. Dawdy and G. P. Kalinin. [3] Svanidze G. G. (1964) — Osznovi raszcseta regulirovanija recsnovo sztoka metodom Monte-Carlo, Tbiliszi, 271 p. [4] Szesztay K. (1962) — A tavak vízszintszabályozásának hidrológiai alapjai, Vízügyi Közlemények, 2. füzet, 167—191. oldal. [5] Szesztay K. (1969) — Modell-vizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban, Hidrológiai Tájékoztató, Június, 29—32. oldal. [6] VITUKI (1962) — A Balaton vízháztartása, Tanulmányok és Kutatási Eredmények 10. szám, Budapest, 263 oldal. A városi csapadék csatornázási hidrológiai számításra alkalmazott modellek értékelése Dr. WISNOVSZXY IVÁN* Bevezető A csapadék csatornázás hidrológiai előmunkálataihoz évtizedek óta használták és még a mai napig is használják a racionális módszert, amelynek alapja egy igen egyszerű modell. E modellt feltehetően az egyszerűsége tette ilyen időállóvá. A fokozódó városiasodás azonban új követelményeket állítot t a hidrológusok elé is [1]. Különösen az Egyesült Államokban fejlődtek rohamosan a városok és a városias települések, ezért érthető módon az amerikai hidrológusok foglalkoztak legtöbbet a városi hidrológia problémájával. Az élet kényszerítette különféle egyéni tudományos kezdeményezéseket a legutolsó években szervezetten összefogták és koordinált kutatási program szerint végzik a még szükséges kutató munkát [2]. A kutatás célja, kísérletekkel feltárni a városi hidrológia jellemzői közötti összefüggéseket, ezeknek az összefüggéseknek a változási tendenciáit és olyan segédleteket adni a tervezők kezébe, amelyek a város-fejlődés különböző szakaszaiban a valósághoz közelálló jellemzők számításait teszi lehetővé, továbbá módot adnak a tervezőknek a várható város-fejlődés hidrológiai kutatásának figyelembe vételére. A kutatások eredményeként többféle új méretezési eljárást dolgoztak ki, különféle modellek felállításával. Ezek mindegyike analitikus stochaszlikus, és gépre programozható. A csapadék csatornázás problémájának elemzése A csapadék-lefolyás folyamatot külön problémaelemekre célszerű felbontani. Ezek — a csapadék-hatékonv csapadék összefüggése (T

0 - Ti) * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. — az idő-terület összefüggése és — a vízhozam-tározás összefüggése (Ti—T

q) Az 1. ábrán sematikusan bemutatjuk a csapadéklefolyás összefüggés folyamatát és a problémaelemek hatásszakaszait. Hatékony csapadéknak nevezzük a csapadéknak lefolyásra kerülő részét. A hatékony csapadék területét az 1. ábrán TYvel jelöltük. A csapadék és a hatékony csapadék összefüggésének több fontos tulajdonsága van. Első ezek közül, hogy a csapadék valószínűsége változó, tehát a városi csapadék csatornázás csak stochasztikus modellekkel vizsgálható. A második fontos tulajdonság, hogy a városiasodás különböző fejlődési helyzeteiben a csapadékhatékony csapadék összefüggés változik. Pontosabban a sűrűn beépített területeken nagyobb mértékű a hatékony csapadék értéke, mint a kertes területeken azonos csapadékadottságok között. Viszont a sűrűn beépített terület kevésbé érzékeny a megelőző csapadékra, mint a kertes terület [3]. A csapadék —• hatékony-csapadék összefüggés harmadik fontos tulajdonsága, hogy az időben egyenletes csapadékból nem keletkezik ugyan annyi mennyiségű hatékony csapadék, mint az időbeni változó csapadékból. Ezért a vizsgált terület sajátosságai szerint célszerű mindig megvizsgálni, hogy milyen csapadék-idő összefüggés okozza a legnagyobb lefolyást. Meg kell említenem, hogy a csapadékeloszlás változatlan időtartam alatt valószínűségelméleti összefüggéssel jellemezhető. Magyarországon 1969—72-ben a BME Vízgazdálkodási Tanszékének munkatársai dr. Salamin Pálésdr. Winter János új csapadék-idő összefüggéseket határoztak meg a 24 óránál rövidebb időtartamokra, a továbbiakban ezeket célszerű használni