Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

10. szám - Könyvismertetés

440 Hidrológiai Közlöny 1972. 10. sz. Horváth I.: Recirculation in activated — sludge treatment vetkezik, hogy az A és a D változók szoros kapcsolatban állnak egymással. Belátható, hogy azonos tisztítási ha­tásfok eléréséhez nagyobb .4 értéknél nagyobb tartózko­dási idő szükséges, Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy A csökkentésével a tartózkodási idő csökkenthető, ami összhangban van Grieves és tsai megállapításával. Figye­lemreméltó, hogy A = 0 esetén a Ce, ill. Xk elvileg függet­len a tartózkodási időtől. így a Ce vs. A, ill. Xk vs. A görbék közös pontban metszik egymást, majd negatív A tartományba hajlanak. (Esetünkben a negatív A tarto­mány kicsi, mivel a ke/D értéke alacsony.) C) Meglepő eredményre vezetett a G L VS. A kapcsolat elemzése. A 3. ábrából kitűnik, hogy mind az A, mind a D jelentős hatással bír a G L változására. A gyakorlatban alkalmazott Gí>1,0 g/lit. értékek elméletileg .4-nak egy jól meghatározott tartományában érhetők el. A gör­bék függőleges aszimptotáit a (19a—b) egyenletek hatá­rozzák meg. Tehát azonosan nagy iszapkoncentráció el­vileg két különböző A értéknél érhető el. (A £> = 0,1 h _1 paraméterhez tartozó görbének csak egyik ága látható, mivel a másik ág az 1 tartományba esik.) A (19c—d) egyenletek a görbék további jellemző pontjait adják. A (19d)-ből az is kitűnik, hogy a G L/ D = G L -TSZ mennyi­ség csupán A = 0 esetén állandó. A (12) egyenlet lehető­séget ad a G L meghatározására, ill. egy adott G L fenn­tartásához szükséges recirkuláció számítására. Az össze­függésből kitűnik, hogy célszerűbb nagy G L értéket fenn­tartani. A G L növelhető természetesen az IÍQ növelésével is, ami azonban az üzemköltséget jelentősebben emeli. d) A 2—1. ábrák egybevetésével megállapítható, hogy a Ce, GLGS X k változók egyidejűleg optimális értéket mutatnak A—-—ke/D-nél, ami gyakorlatilag A « Ü-nak felel meg. Fentiekből következik, hogy a recirkuláció méretezésekor az ^1=0 feltételt célszerű alkalmazni. E megállapítás összhangban van az eddigi gyakorlattal, mivel A =0 esetén a (10) egyenlet az RQ meghatározá­sára egyes szerzők által már korábban alkalmazott összefüggésbe megy át. A szakirodalom tanulmányozá­sával az is megállapítható, hogy a recirkuláció mórtékét néha csupán az RQ megoldásával szokás jellemezni, ami önmagában nem elegendő. Ehelyett RQ CS RG egyidejű értékeit kell megadni. e) A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az is­mertetett összefüggések felírásakor feltétlenül célszerű figyelembe venni az endogén légzés hatását. A ke reakció­sebességi állandó figyelembevételével a folyamatokat jellemző görbék lefutása lényegesen megváltozhat. E megállapítást azért emeljük ki, mivel a vonatkozó szak­irodalomban az endogén légzés hatását gyakran fi gyei­men kívül hagyják. így az általunk bemutatott össze­függések közül néhány — amint arra helyenként rá is mutattunk — a szakirodalomból ismert kapcsolatoknak ke^O esetre vonatkozó általánosításai. f) Jelen tanulmányban alkalmazott összefüggések fel­írásakor arra törekedtünk, hogy az egyes változókat dimenzió nélküli mennyiségekbe csoportosítsuk, ill. az egyenletek könnyen dimenzió nélküli alakra hozhatók legyenek. A dimenzió nélküli alakban felírt egyenletek ugyanis több előnyös tulajdonsággal rendelkeznek [3], Ezek közül elsősorban a kérdéses folyamat modellezésé­vel kapcsolatos hasonlósági feltételek könnyebb meghatá­rozhatóságát, és a nagyfokú általánosíthatóságot emel­jük ki. g) Végül hangsúlyozni kívánjuk, hogy a matematikai elemzéssel kiadódó egyes extrém esetek fizikailag nem értelmezhetők. Pl. a (18c), ill. a (20a) egyenletek szerint negatív Ce érték, ill. I-nél nagyobb Xk adódna, ami a valóságban természetesen nem lehetséges. Hasonlókép­pen az egyes görbék végtelen felé tartó szakaszai sem ad­hatnak reális értékeket. Az ilyen jellegű problémák az alapul vett kiindulási feltételek ós egyenletek közelítő jellegéből következnek. Ennek ellenére a fenti vizsgála­tok hasznos elvi ós gyakorlati következtésekre vezetnek, és a levezetett összefüggések egyrészt munkahipotézis­nek, másrészt — kísérleti bizonyítással — méretezési alapelvként használhatók. Magyarország tudományos térképei Stegena. Lajos egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tu­domány Egyetem Térképtudományi Tanszékének ve­zető professzora újszerű vállalkozásba fogott. ,,Magyar­ország tudományos térképei" címmel hazánk geofizikai, geológiai és tektonikai viszonyait ábrázok') térképsorozat kiadását kezdte meg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt támogatásával. Ezzel a Térképtudományi Tan­szék kilépett a tudomány elefántcsonttornyából ós nem­csak helyüket kitűnően megálló kartográfusokat nevel, hanem aktív népgazdasági szolgálatot vállal. A most megjelent I. sorozat a következő 10 térkép­lapot tartalmazza. I. 1—(!.: Magyarország átnózetes geotermikus térké­pei, a 0,5, 1,0, 1,5, 2,0, 2,5, illetőleg 3,0 km-es mélységi szintekre számított geotermikus hőmérsékletek feltün­tetésével. Méretarány=l : 1 500 000. A számított érté­kek kétféleképpen vannak megadva: négyzethálós rend­szerben (az oldalhossz = 37,5 km), majd az ezekhez az értékekhez szerkesztett izotermákkal. A körülbelül azo­nos hőmérsékletű kéregrészeket különböző árnyalatú kék ós rózsaszín vonalkázás borítja. E térképek tudomá­nyos alapját Stegena L.: Magyarország geotermikus tér­képei. Geofizikai Közi. 13. kt. 2. sz. 221—230 old. Bpest, 1964. című dolgozatában rakta le. Jelen feldolgozásban újabb geotermikus adatok szolgáltatásával Gálfi János (VITUKI) és Kor im Kálmán (VITUKI) vett részt. A rendelkezésre álló egész adat anyagot újból Facsinay László (ELTE) dolgozta fel. Az új feldolgozás módszerét illetően az 1964. évben közöltnél lényegesen szerencsésebb. Ott a térképek a ke­rek 30, 50, 100 °Ct hőmérsékletekhez tartozó változó mélységeket — esetünkben pedig az adott kerek mérő­számú mélységekhez tartozó hőmérsékleteket tüntetik fel. A többszöri közepelés miatt a térképek mindkét esetben a regionális geotermikus viszonyokat tükrözik. Az I. 7—!). számú térképek hazánk földmágneses vi­szonyairól adnak tájékoztatást. Mindháromnak szer­kesztője Kis Károly (ELTE, Geofizikai Tanszók). Az I. 7. számú lap a magyarországi földmágneses deklináció) izogonjait ábrázolja 1965,0 időpontban; az I. 8. számú a földmágneses térerősség horizontális-, az I. 9. számú pedig a vertikális összetevőjének izodinam vonalait vetíti elénk, ugyancsak az 1965,0 időpontra vonatkoz­tatva, 1 : 1 000 000 niéretarányban. A feldolgozott mé­rési adatokat a M. Áll. Eötvös Loránd Geofizikai Inté­zet bocsátotta a szerkesztő rendelkezésére. Az I. 10. sz. térkép hazánk nagy morfológiai egysé­geit (hegységek ós dombságok; ártéri-, ill. medence­peremi hordalékkúp- síkságok; futóhomok- ós löszborí­totta területek) szemlélteti Pécsi Márton korszerű feldol­gozásában. Ugyanez a térkép feltünteti a kloridos artézi vizet szolgáltató mólyfuratok helyét is Erdélyi Mihály (VITUKI) adatgyűjtésé és térképei alapján. Végül tar­talmazza a térkép hazánk szerkezeti töréseit (I— III. rendű diszlokációs vonalait) Körössy László és Kertai György felfogásában. Méretaránya—1 : 1 000 000, Stegena professzor úttörő vállalkozása mindenképpen igen szerencsés és hasznos kezdeményezés. Folytatását várjuk. Dr. Bendefy László

Next

/
Thumbnails
Contents