Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
10. szám - Könyvismertetés
440 Hidrológiai Közlöny 1972. 10. sz. Horváth I.: Recirculation in activated — sludge treatment vetkezik, hogy az A és a D változók szoros kapcsolatban állnak egymással. Belátható, hogy azonos tisztítási hatásfok eléréséhez nagyobb .4 értéknél nagyobb tartózkodási idő szükséges, Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy A csökkentésével a tartózkodási idő csökkenthető, ami összhangban van Grieves és tsai megállapításával. Figyelemreméltó, hogy A = 0 esetén a Ce, ill. Xk elvileg független a tartózkodási időtől. így a Ce vs. A, ill. Xk vs. A görbék közös pontban metszik egymást, majd negatív A tartományba hajlanak. (Esetünkben a negatív A tartomány kicsi, mivel a ke/D értéke alacsony.) C) Meglepő eredményre vezetett a G L VS. A kapcsolat elemzése. A 3. ábrából kitűnik, hogy mind az A, mind a D jelentős hatással bír a G L változására. A gyakorlatban alkalmazott Gí>1,0 g/lit. értékek elméletileg .4-nak egy jól meghatározott tartományában érhetők el. A görbék függőleges aszimptotáit a (19a—b) egyenletek határozzák meg. Tehát azonosan nagy iszapkoncentráció elvileg két különböző A értéknél érhető el. (A £> = 0,1 h _1 paraméterhez tartozó görbének csak egyik ága látható, mivel a másik ág az 1 tartományba esik.) A (19c—d) egyenletek a görbék további jellemző pontjait adják. A (19d)-ből az is kitűnik, hogy a G L/ D = G L -TSZ mennyiség csupán A = 0 esetén állandó. A (12) egyenlet lehetőséget ad a G L meghatározására, ill. egy adott G L fenntartásához szükséges recirkuláció számítására. Az összefüggésből kitűnik, hogy célszerűbb nagy G L értéket fenntartani. A G L növelhető természetesen az IÍQ növelésével is, ami azonban az üzemköltséget jelentősebben emeli. d) A 2—1. ábrák egybevetésével megállapítható, hogy a Ce, GLGS X k változók egyidejűleg optimális értéket mutatnak A—-—ke/D-nél, ami gyakorlatilag A « Ü-nak felel meg. Fentiekből következik, hogy a recirkuláció méretezésekor az ^1=0 feltételt célszerű alkalmazni. E megállapítás összhangban van az eddigi gyakorlattal, mivel A =0 esetén a (10) egyenlet az RQ meghatározására egyes szerzők által már korábban alkalmazott összefüggésbe megy át. A szakirodalom tanulmányozásával az is megállapítható, hogy a recirkuláció mórtékét néha csupán az RQ megoldásával szokás jellemezni, ami önmagában nem elegendő. Ehelyett RQ CS RG egyidejű értékeit kell megadni. e) A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az ismertetett összefüggések felírásakor feltétlenül célszerű figyelembe venni az endogén légzés hatását. A ke reakciósebességi állandó figyelembevételével a folyamatokat jellemző görbék lefutása lényegesen megváltozhat. E megállapítást azért emeljük ki, mivel a vonatkozó szakirodalomban az endogén légzés hatását gyakran fi gyeimen kívül hagyják. így az általunk bemutatott összefüggések közül néhány — amint arra helyenként rá is mutattunk — a szakirodalomból ismert kapcsolatoknak ke^O esetre vonatkozó általánosításai. f) Jelen tanulmányban alkalmazott összefüggések felírásakor arra törekedtünk, hogy az egyes változókat dimenzió nélküli mennyiségekbe csoportosítsuk, ill. az egyenletek könnyen dimenzió nélküli alakra hozhatók legyenek. A dimenzió nélküli alakban felírt egyenletek ugyanis több előnyös tulajdonsággal rendelkeznek [3], Ezek közül elsősorban a kérdéses folyamat modellezésével kapcsolatos hasonlósági feltételek könnyebb meghatározhatóságát, és a nagyfokú általánosíthatóságot emeljük ki. g) Végül hangsúlyozni kívánjuk, hogy a matematikai elemzéssel kiadódó egyes extrém esetek fizikailag nem értelmezhetők. Pl. a (18c), ill. a (20a) egyenletek szerint negatív Ce érték, ill. I-nél nagyobb Xk adódna, ami a valóságban természetesen nem lehetséges. Hasonlóképpen az egyes görbék végtelen felé tartó szakaszai sem adhatnak reális értékeket. Az ilyen jellegű problémák az alapul vett kiindulási feltételek ós egyenletek közelítő jellegéből következnek. Ennek ellenére a fenti vizsgálatok hasznos elvi ós gyakorlati következtésekre vezetnek, és a levezetett összefüggések egyrészt munkahipotézisnek, másrészt — kísérleti bizonyítással — méretezési alapelvként használhatók. Magyarország tudományos térképei Stegena. Lajos egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Térképtudományi Tanszékének vezető professzora újszerű vállalkozásba fogott. ,,Magyarország tudományos térképei" címmel hazánk geofizikai, geológiai és tektonikai viszonyait ábrázok') térképsorozat kiadását kezdte meg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt támogatásával. Ezzel a Térképtudományi Tanszék kilépett a tudomány elefántcsonttornyából ós nemcsak helyüket kitűnően megálló kartográfusokat nevel, hanem aktív népgazdasági szolgálatot vállal. A most megjelent I. sorozat a következő 10 térképlapot tartalmazza. I. 1—(!.: Magyarország átnózetes geotermikus térképei, a 0,5, 1,0, 1,5, 2,0, 2,5, illetőleg 3,0 km-es mélységi szintekre számított geotermikus hőmérsékletek feltüntetésével. Méretarány=l : 1 500 000. A számított értékek kétféleképpen vannak megadva: négyzethálós rendszerben (az oldalhossz = 37,5 km), majd az ezekhez az értékekhez szerkesztett izotermákkal. A körülbelül azonos hőmérsékletű kéregrészeket különböző árnyalatú kék ós rózsaszín vonalkázás borítja. E térképek tudományos alapját Stegena L.: Magyarország geotermikus térképei. Geofizikai Közi. 13. kt. 2. sz. 221—230 old. Bpest, 1964. című dolgozatában rakta le. Jelen feldolgozásban újabb geotermikus adatok szolgáltatásával Gálfi János (VITUKI) és Kor im Kálmán (VITUKI) vett részt. A rendelkezésre álló egész adat anyagot újból Facsinay László (ELTE) dolgozta fel. Az új feldolgozás módszerét illetően az 1964. évben közöltnél lényegesen szerencsésebb. Ott a térképek a kerek 30, 50, 100 °Ct hőmérsékletekhez tartozó változó mélységeket — esetünkben pedig az adott kerek mérőszámú mélységekhez tartozó hőmérsékleteket tüntetik fel. A többszöri közepelés miatt a térképek mindkét esetben a regionális geotermikus viszonyokat tükrözik. Az I. 7—!). számú térképek hazánk földmágneses viszonyairól adnak tájékoztatást. Mindháromnak szerkesztője Kis Károly (ELTE, Geofizikai Tanszók). Az I. 7. számú lap a magyarországi földmágneses deklináció) izogonjait ábrázolja 1965,0 időpontban; az I. 8. számú a földmágneses térerősség horizontális-, az I. 9. számú pedig a vertikális összetevőjének izodinam vonalait vetíti elénk, ugyancsak az 1965,0 időpontra vonatkoztatva, 1 : 1 000 000 niéretarányban. A feldolgozott mérési adatokat a M. Áll. Eötvös Loránd Geofizikai Intézet bocsátotta a szerkesztő rendelkezésére. Az I. 10. sz. térkép hazánk nagy morfológiai egységeit (hegységek ós dombságok; ártéri-, ill. medenceperemi hordalékkúp- síkságok; futóhomok- ós löszborította területek) szemlélteti Pécsi Márton korszerű feldolgozásában. Ugyanez a térkép feltünteti a kloridos artézi vizet szolgáltató mólyfuratok helyét is Erdélyi Mihály (VITUKI) adatgyűjtésé és térképei alapján. Végül tartalmazza a térkép hazánk szerkezeti töréseit (I— III. rendű diszlokációs vonalait) Körössy László és Kertai György felfogásában. Méretaránya—1 : 1 000 000, Stegena professzor úttörő vállalkozása mindenképpen igen szerencsés és hasznos kezdeményezés. Folytatását várjuk. Dr. Bendefy László
