Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

10. szám - Rajkai Vilmos: A nyomásstabilizáció, mint az öntözővíz egyenlőtlen eloszlásából fakadó károk megelőzésének egyik lehetősége

Rajkai V.: A nyomásstabilizáció Hidrológiai Közlöny 1972. 10. sz. 435 gyen is elhelyezve a stabilizátor — milyen befolyást gyakorol az átfolyási jelleggörbére, és azt hogyan változtatja meg (5. ábra). Ha a nyomásstabilizátort olyan csővezetékkel helyettesítjük, melynek vesztesége a nyomásstabilizátoréval azonos, akkor: Ap

e=(h'

c, + K

v)t;-?^

¥. (9) Kifejezve a vízmennyiséget: Q=

FÍVhv-hr**" (10

) ' ' / c« 1 ny Mivel Ap ^constans, így a max. nyitáskor a stabilizátoron (W^lA- —-77 -L- Ap

e (11) r z v Ks+Ky n,a

x max vízmennyiség folyik át. Mivel ebből az összefüggésből látható, hogy a nyomásstabilizátor elhelyezése befolyásolja az átfolyási jelleggörbét, így azt a következtetést lehet levonni, hogy a stabilizátor elhelyezését a leágazó vezetékek csomópontjában tartjuk szerencsésebbnek elhelyezni. Szükséges lenne olyan gazdaságossági vizsgálat, amely figyelembeveszi a nyomásstabilizátor előnyeit és a csővezeték átmérőjének függvényében a stabilizáció rendszerének gazdaságosságát lenne hivatva bizonyítani. IRODALOM [1] Pattantyús: Gyakorlati áramlástan, III. kiadás, Bpest, 1959. [2] Starosolszky : Helyi nyomásvesztések számítása csövezel ékekben." VITUKI tanulmányok. [3] Alcser I. : Az esőztető öntözőberendezések és üzemük. Bp., I960., 1962. Mezőgazd. kiadó. 14] Dobos .4. : A csővezetékes permetező öntözÓB hidraulikája Bp., 1959. Hidrológiai Közlöny. [5] Trümmer A. : Az öntözés alapelvei. Bp., 1952. Mezőgazd. Kiadó. [6] Rajkai V.: A fordulat számszabályozás lehetőségei és gazdasági jelentősége az esőztető öntözőfürtök üzemében. Bp., 1970. Hidrológiai Közlöny. [7] VIZITERV: Szórófejek jelleggörbéinek és hordozható csővezetékek nyomásveszteségeinek számítása. VIZITERV házi segédlet, 1961. [8] VIZITERV: Csőhálózat méretezése VIZITERV házi segédl. 1961. [9] Szalóczy B. : Javaslat a kialakítandó szórófejsorozat vízhozamának és csapadók intenzitásának meghatározására. Kézirat, VITUKI 1961. [10] Stefaneiii O.: Öntözőberendezések működése, csepp eloszlása ós a vizsgálatok metodikája. ATTI. 1954. klny. Verona. [11] Dobos—Salamin P. : Az esőztető berendezések szórófejeinek vizsgálata. Vízügyi Közlemények. 1960. 2. Die Druckstabilisation als eine der Möglichkeiten zur Vorbeugung der aus der ungleichmässigen Verteilung des Bewässerungswassers entstehenden Schäden Rajkai, V. Bin häufiges Problem der Beregnung ist, dass das Bewässerungswasser auf der bewässerten Fläche nicht gleichmässig verteilt wird. Dies kann auf zahlreiche Gründe zurückgeführt werden, von denen aber, fast in erster Reihe, die aus dem ungleichmässigen Druck stammende Wassermengensch wankung berücksichtigt werden kann. Die notwendige Änderung der Zahl und des Ortes der Hydranten verursacht an der Druckleitung einen übermässig hohen Drucküberschuss. Nachdem die Menge des anfallenden Wassers eine Funktion des Druckes ist kann die zur Bewässerung benötigte Wassermenge nur so gesichert werden, wenn'man der, Druck stabilisiert. Die Abhandlung untersucht diese FYago, mit besonderer Rücksicht auf die hydraulischen Beziehunggen des Stabilisators. Es muss ein solcher Druckstabilisator ausgebildet werden, der die grossen Wassermengen durehlässt und gleichzeitig die Regulierung innerhalb der gewünschten Druckgrenzen sichern kann. HIRDESSE N A HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY CÍMŰ FOLYÓIRATBAN HIRDETÉSEKET FELVESZ: LAPKIADÓ VÁLLALAT BUDAPEST VII., LENIN KÖRŰT 9 — 11