Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
10. szám - Galli László–Dr. Vitális György: Hegy- és dombvidék légifényképeinek vízföldtani és műszaki-földtani értelmezése
426 Hidrológiai Közlöny 1972. 10. sz. Galli L.—Dr. Vitális Gy.: Hegy- és dombvidékek légifényképeinek. 12. kép. Fiatal üledékekből felépített terület légifényképe Bild. 12. Duftaufnahme eines aus jungen Sedimenten aufgebauten Gebiets AAA A A 12. ábra. Fiatal üledékekből felépített terület vázlatos földtani térképe Abb. 12. Schematische Karte eines aus jungen Sedimenten aufgebauten Gebiets Jelm ogi iarozat a vázlatos földtani térképekhez-• Patakhordalék, ártéri üledék Holocén Lösz, barna agyag, homok Pleisztocén Homok, homokkő, agyag, márga Pannóniai Mészkő, márga, aggag ; -g Corbulas-cardiumos homok es Homokká Riolittufa, andezittufa és riotittufa Andezit; andezittufa 1 Borrcköszéntetepes rétegcsoport Homok, Kavics, homokkő, konglomerátum, vörös aggag Slaukonilos homokkő, homok Vékony- és vastagpados glaukonitos homokká Homokos agyagmárga c -Qi Cl l -Öa Homokos agyag és Középsó— agyagos homok oligocén Daehsteini mészkő Dolomit Meszkö Aggagpala Fontosabb törés I > -I § ami hidrológiai, talaj erőgazdálkodási és építésföldtani szempontból is számottevő. A 11. kép középső részén balról markáns töréssel. jobbról a völgy, illetve országút által félkörrel határolt tömb és a jobbról hozzácsatlakozó erdővel borított két folt keményebb kőzetből áll. Ezek morfológiailag is kiemelkednek a laza kőzetekből felépített környezetből. A kemény kőzet alsótortónai andezit, míg a töréstől balra az erdővel borított részeket felső történni lajtámészkő és márga, valamint szarmata agyag, a szántóföldeket pedig lösz építi fel (11. ábra). Az andezit tömböt balról határoló törés a terület töréses szerkezetére, valamint az egyes földtani képződmények egymással törések mentén történő érintkezésére utal. A területet átszelő fővölgy az andezit és az üledékes kőzetek határán levő törések mentén alakult ki. Az andezit hasadékvíz tároló, az üledékes kőzetekből felépített területrészen a kőzettani kifejlődésnek megfelelően rétegvíz feltárása lehetséges. A 12. képen a helyenként suvadásos, talaj folyásos foltokkal tarkított egyhangú felszínből a kép bal felső sarkában látható zártkert, valamint a kép közepén húzódó fordított Y-alakú patakvölgy különül el. A zártkert területén homokos-agyagos kifejlődésű pannóniai képződmények bukkannak a felszínre, a terület legnagyobb részét a pleisztocén barnaföld, míg a patak mentén látható sötétebb sávot holocén ártéri üledék fedi (12. ábra). A holocén és a pleisztocén képződmények alatt a rétegvíz tároló pannóniai rétegek mindenütt elérhetők. A holocén ártér alatti folyóvízi Vétegek azonban — tekintettel arra, hogy a vízgyűjtőterületen kavics-homok képződésére alkalmas keményebb kőzetek nem találhatók — vízkitermelésre alkalmatlanok. * * * A fentiekben igyekeztünk nagy vonásokban ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyek a légifényképek vízföldtani és műszaki-földtani értei-
