Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
10. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Törvényszerűségek a csapadékos időszakok hosszának ingadozásában
Dr. Szigyártó Z.: Törvényszerűségek a csapadékos időszakok Hidrológiai Közlöny 1972. 10. sz. 417 5. táblázat A periodikus kiegyenlítés megbízhatóságának jellemzése TaÖAiufa 5. XapaKmepucmuKa docmoeeptiocmu nepuodimecKoeo eupaemnun (a) ocaflKH B MM-ax, (b) napaiweTp, (c) paccenBaHHe, oraeceHHoe K BMpaBHCHHOMy 3HÍIMCHHK), (D) npaBHJTbuaH oniHüKa, oTHeceHHaH K BbipaBHennoMy 3iiaMeHHio, (e) nonymeHHbiö (aeHb), (f) BbipaBHeHHe 1. (neub), (g) BbipaBHeHHe 2. (neHb) Table 5. Reliability of periodic adjustment (a) rainfall, mm, (b) parameter, (c) standard deviation related to adjusted value, (d) regular error related to adjusted value, (e) tolerated (day), (f) first adjustment (day), (g) second adjustment (day) A kiegyenlített értékekhez viszonyított szórás (c) szabályos hiba (d) Csapadék (mm) (a) a> 'S CS Ä Hegengedett (nap) (e) i u n a 3 >>'0; — c • 2. kiegyenlítés (nap) (g) 1. kiegyenlítés (nap) (f) 2. kiegyenlítés (nap) <g> 9,9 M » 1,053 1,088 0,945 0,921 0,947 0,923 —0,001 —0,001 + 0,029 —0,064 19,9 IH » 1,437 1,389 1,281 1,210 1,289 1,247 —0,002 —0,002 —0,049 —0,034 29,9 M D 1,746 1,574 1,577 1,220 1,581 1,222 —0,003 —0,002 —0,090 —0,161 39,9 M » 1,981 1,74« 1,558 1,449 1,546 1,450 —0,005 —0,003 + 0,082 + 0,007 19,9 M I> 2,198 1,798 1,849 1,452 1,653 1,473 —0,006 —0,003 + 0,021 + 0,124 legnagyobb. A csapadékos időszakok átlagos hoszsza tehát az egész éven belül éppen az öntözési idényben a legkisebb, vagyis éppen az öntözési idény az évnek az a része, amikor viszonylag a legrövidebb idő szükséges a csapadék mennyiségek lehullásához. Lényegében hasonló a helyzet a csapadékos időszakok hosszának szórásával kapcsolatban is; azzal a különbséggel, hogy ez legkisebb értékeit az öntözési idény eleje körül veszi fel, s ettől kezdve, az év folyamán időben előre haladva az fokozatosan növekszik. li minőségi jellegű megállapításokon kívül hasznos talán felhívni a figyelmet néhány számszerű értékre is; azzal a megjegyzéssel, hogy mivel ezek az értékek a Tiszántúl közepére, Debrecenre vonatkoznak, alkalmasak arra, hogy az öntözés üzeme szempontjából az ottani öntözött területeink csapadék viszonyairól is közelítő képet adjanak. A magyarországi tapasztalatok szerint az öntözések, az öntözési fordulók hosszát már lényegesen befolyásolja az, ha két tervezett öntözés között 20 — 30 mm csapadék lehull. Ugyanakkor az is közismert, hogy öntözéseink csúcsidőszaka általában július második felébe esik. Ha már most ezeket az adatokat, továbbá az öntözési fordulók hosszára lehetséges két szélső értéket, a 10 és a 28 napot figyelembe vesszük, akkor például július második felére, pontosabban a jújius 20-i kezdő időpontra azt kapjuk, hogy a 20 mm csapadék lehullásához (a 19,9 mm-es érték meghaladásához) szükséges idő az évek 85%-ban kisebb, mint 28 nap, s ez a magas százalék még 10 nap esetén is csak 39%-ra csökken. Tehát a július 19-én este befejeződött öntözések után az évek 85%-ában 28 napon, 39%-ában 10 napon belül lehullik az előzőek során mértékadóként felvett 20 mm eső. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a 20 mm csapadék még nem mindig és nem mindenhol befolyásolja lényegesen az öntözővíz adagot, vagy az öntözésiforduló hosszát. Ugyanaz viszont nem állítható az 50 mm-es esőről. Ezért a számításokat ugyanezen kezdő időpontra és időtartamokra megismételtük ezzel a csapadékmennyiséggel is. Ezek eredménye szerint a július 19-én este befejeződött öntözések után még az 50 mm-es csapadékmennyiség is az éveknek 46%-ában 28 napon, 6 %ában pedig 10 napon belül hullik le. E példaképen bemutatott számadatok tehát — a tapasztalatokkal összhangban — felhívják a figyelmet arra, hogy a lehulló csapadék hazai viszonyaink között igen gyakran kell, hogy befolyásolja az öntözések időpontját. Mindez aztán természetesen lényeges kihatással van öntözőrendszereink kihasználtságára is, amelynek felderítése éppen a bemutatott eredményeken alapuló további kutató munka feladata lesz. IRODALOM [1] Hajósy F. : Magyarország csapadókviszonyai 1901 —1940. Országos Meteorológiai Intézet. Magyarország Éghajlata, 6. szám. Budapest, 1952. [2] Szigyártó Z. : Statisztikus törvényszerűségek a csapadók évi járásában. Kandidátusi disszertáció, Budapest, 1956. [3] Szigyártó Z. : The Variability of the Precipitation Quantities of the Periods Equal to or Longer than One Month in Hungary. I ASH Publication No 65. Gent brugge, 1964. 279 — 291. o. [4] Szigyártó Z. : Az egy-, illetve több hónapos csapadékmennyiségek változékonyságának térképes ábrázolása. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1965. 8. 337 — 346. o. [5] Szigyártó Z. : Length of Periods without Precipitation in Hungary. IASH Publication No 51. Helsinki, 1960. 95—108. o. [6] Szigyártó Z. : A csapadékmentes időszakok hossza. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1961. 2. 183 — 195. o. [7] Béttdy A.: Debrecen csapadékviszonyai 1854 — 1943. Magyar Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet, Magyarország éghajlata, 4. Budapest 1945. [8] Szigyártó Z. : I lidrológiai események valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1966. 4.453 — 480. o. [9] Jordán K. : Periodikus menetet mutató észlelések megközelítése trigonometrikus függvénnyel. Időjárás, Budapest, 1949. 53. évf. 7 — 8. 226 — 231. o. [10] Bronstejn, I. N. — Szemengyajev, K. A.: Matematikai zsebkönyv, Művelt Nép, Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest, 1955. 3ai<0H0MepH0CTH B KOJieőaiuiM HHTepBaJia ocaAKOBbix nepHOAOB JI-p Cudnpmo, 3. KiiH/mxtaT TCXHii'iecKHx nayi< l'ocydapcnieemwe eedoMcmeo eoduoeo xojíiiicmea u 1966 vopy riopyuiJio Hay iiH0-Hccjie,n()BaTeJibCK0My MHCTHTyTy BOflHOro X03HÍÍCTB3 BblHBIlTb re BJ1HHHHH, KOTOpbIMH 113MEHEHHC noroAbi AEIÍCTBVET na aKcriayaTaumo H iicnojib30BaHH0CTb OpOCIITejlbHblX CHCTCM. JUJIÍI pa3peuicHH5i yKa3aHHoií 3a;ia im HccjieflOBaTejibci<a>i paöoTa öujia nanara B ABVX nanpaBJiemoix. Uejibio pa6or, npoBO/M.wbix B OÄHO íviaBHoe nanpaBJieHHC HBjmjiocb TO, MToíibi nanGojiee uejiecooßpa3HbiM oöpa30M xapai<TepH30BaTb usMenwiiBOCTb 0ca;u<0B, HanSojiee BJIHHIOIIMX (jiaKTOpOB NOTOABL C TOMKH 3peilIIH pOKHMa opocinejibubix CHCTCM.