Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

10. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Törvényszerűségek a csapadékos időszakok hosszának ingadozásában

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 52. ÉVFOLYAM 10. SZÁM Budapest, 1972. október 409—464. oldal Törvényszerűségek a csapadékos időszakok hosszának ingadozásában D r. S Z I ß Y Á R T Ó ZOLTÁN* a műszaki tudományok kandidátusa A tanulmány célja Az Országos Vízügyi Hivatal 1966-ban megbízta a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet azzal, hogy derítse fel azt a hatást, amelyet az időjárás változékonysága gyakorol az öntözőrendszerek üzemére és azok kihasználtságára. A feladat megoldása érdekében a kutatómunka két irányban indult meg. Az egyik irányban folyó munka eélja az volt, hogy az öntözőrendszerek üzemét leginkább befolyásoló időjárási elem, a csapadék járásának változékonyságát, az öntözőrendszerek üzeme szempontjából célszerű módon jellemezze. A másik irányban folyó munka célként az öntözőrendszerek üzemével, az időjárás hatásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok összegyűjtését, értékelését, s azok, továbbá a csapadókjárásra vonatkozó törvényszerűségek alapján általános következtetések levonását tűzte ki. A jelenlegi tanulmány az első feladattal kapcsolatos munkáról, a csapadókjárás változékonyságának statisztikai jellemzésére vonatkozó metodikai vizsgálatokról ad összefoglaló képet. A csapadékjárás statisztikai jellemzése az öntözőrendszerek üzeme szempontjából A csapadékjárásra vonatkozó, s közkézen forgó összeállítás [1] a különböző hónapok átlagos csapadókairól ad átfogó képet. Az ebből kapható alapadatok nyilvánvalóan az öntözés szempontjából is igen fontosak, annak ellenére, hogy nem adnak képet a csapadékjárás változékonyságáról. Az éven belül tetszőlegesen elhelyezkedő egy hónapos, vagy annál hosszabb időtartamok eloszlásának a meghatározásához ugyanis, mint ahogy az korábbi vizsgálatainkból kitűnt [2, 3, 4], a csapadék középértékén kívül még egy további paraméterre is szükség van. Az ennek a paraméternek a területi változékonyságáról képet adó térkép, amely a kutatási eredmények gyakorlati hosszítását lehetővé tenné, sajnos ez ideig sem készült el. Hasonlóképpen csupán a metodikai vizsgálatok zárultak le azzal a kutatással kapcsolatban is, amelynek eredményeként az ország, s ezen belül az öntözött területek bármely pontjára meghatározható lenne az, hogy az év egy tetszőleges időpontjától számított csapadékmentes időszak az évek hány * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. százalékában (azaz milyen valószínűséggel) milyen hosszú lehet [2, 5, 6], Ezek az utóbbi feldolgozások — ha készen lennének — nyilvánvalóan még több információt jelentenének az öntözés szempontjából ; azonban még mindig nem igazodnának eléggé az öntözés üzemének jellegzetes sajátosságaihoz. A csapadékjárás ugyanis az öntözés üzemét oly módon befolyásolja, hogy az egyes — gyakorlatilag tetszőleges időpontban végrehajtott — öntözések után a tervezett következő öntözésig lehulló csapadékmennyiségek a következő öntözés öntözővíz adagját csökkentik, vagy a két öntözés közötti időszakot, az „öntözési forduló" hosszát megnyújtják. Ezért arra a kérdésre, hogy a csapadék változékonysága az öntözőrendszerek üzemét hogyan befolyásolja egy olyan feldolgozás alapján lehet választ adni, amelynek eredményeként megadható, hogy bármely tetszőleges öntözési időponttól (illetve általánosítva: az év bármely tetszőlegesen felvett időpontjától) számítva bizonyos, mértékadónak elfogadott csapadékmennyiségek lehullásához mekkora valószínűséggel, mekkora időtartam tartozik. A csapadékjárás változékonyságának az öntözési üzem szempontjából történő jellemzéséhez tehát célszerű volt értelmezni az adott ,,kezdő időpont"-tói számított, s adott ,,mértékadó csapadékmennyiség" -gel jellemzett ,,csapadékos időszak"-ot; amely tehát a szóbanforgó kezdő időponttól kezdve addig tart, ameddig a lehulló csapadékmennyiség a vizsgált évben meg nem haladja a felvett mértékadó értéket. A matematikai statisztika nyelvére lefordítva tehát a feladat az volt, hogy meghatározzuk azokat a törvényszerűségeket, amelyek alapján a kezdő időpont és a csapadék mértékadó mennyisége ismeretében, s a csapadékészlelésekre támaszkodva az ország valamely pontjára a csapadékos időszak hosszának eloszlása egyértelműen meghatározható. A metodikai vizsgálatok Annak érdekében, hogy a csapadékos időszakok hosszának az eloszlását az ország öntözött területének bármely pontjára meghatározhassuk, első lépésként a csapadékos időszakok hosszánál tapasztalható statisztikus törvényszerűségeket kellett fel-