Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

9. szám - Korszerű eszközök, matematikai módszerek a területi vízgazdálkodás gyakorlatában (II. rész) - Dr. Zsuffa István: Kisvízhozamok hidrológiai statisztikai vizsgálata

Korszerű eszközök, matematikai módszerek Hidrológiai Közlöny 1972. 9. sz. 397 2. ábra. A negatív kitevőjű exponenciális összejügcfés integrálási tartománya Komló* János útmutatása alapján Az integrál megfelelő felbontásával a 11. elosz­lásfüggvény típus az alábbi képlettel jellemezhető: W(x)= l-e*'* 4-(A ÁM) (10) ahol Aj, A 2, a a paraméterek, pfl——j az ún. tel­jes gamma függvény i 1^ A (A 2a) pedig az ún. gamma eloszlásfüggvény. fí függvényről valamivel bonyolultabb számítá­sok útján kimutatható, hogy valóban eloszlásfügg­vény (monoton növekszik, értéktartománya 0-tól l-ig terjed, értelmezési tartománya 0-tól +oo-ig.) A megfelelő számítások szerint az eloszlásfügg­vénytípus várható értéke szorasa: D(x) = 1 1 T 2T+ß \ 1 + 2/? (12) A két függvénytípus közötti kapcsolatot az aláb­bi módon rögzíthetjük: T(x)=H(x)+0(x)r[i-- r _ ^ (A* 2*) ahol H(x) a kezdőérték exponenciális eloszlás­függvénye, (t>(x) az előzőekben bemutatott I. tí­pusú eloszlásfüggvény. A II. típusú eloszlásfügg­vény tehát a kezdőérték eloszlásfüggvényének és az I. típusú eloszlásfüggvény különböző gamma függ­vényekkel szorzott kifejezésének az összege. A kö­zépértékek és a szórások között az összefüggés szem­mellátható. A megfelelő függvénytípus kiválasztásához a kezdőértékre vonatkozó statisztikai minta vizs­gálata vezet el. Amennyiben a kezdőérték valóban konstansnak bizonyult, az exponenciahtásra vo­natkozó hipotézis vizsgálata a felszíni lefolyásmen­tes időszakok hosszára korlátozódik. Ha a kezdő­érték nem bizonyul konstansnak, első kísérletkép­pen fiktív kezdőértékkel az észlelt legnagyobb yi 0 értékkel kezdjük az adatsorokat (a szemilogarit­mikus papíron az időben visszafelé e kezdőértékig meghosszabbítjuk adatsorainkat), és e fiktív kez­dőértéktől számítjuk a lefolyásmentes időszakok hosszát. A rögzített értéktől számított időszakokra exponencialitás vizsgálatot végzünk. Az exponen­cialitás vizsgálatokat, a numerikus közismert mód­szer mellett, célszerű szemilogaritmikus hálózat se­gítségével grafikusan is elvégezni. Ha e vizsgálat szerint a lefolyásmentes időszakokra vonatkozó rendezett minta felrakott pontjai valamilyen irá­nyú görbületet mutatnak, akkor alkalmasan vá­lasztott x értékek hozzáadásával korrigálhatjuk. A korrekciót próbálgatással célszerű végezni. El­méleti meggondolásokkal kimutatható, hogy e kor­rekciós érték elvileg a vízfolyás összegyülekezési idejével egyezik. Az összegyülekezési idővel való korrekció természetesen Q 0 = konstans érték kor­rigálását is megköveteli. Amennyiben a fenti összetett vizsgálat alapján sem megnyugtató a 3.1. vagv 3.3. hipotézis alap­ján választott konstans kezdőértékre vonatkozó hipotézis, akkor a 3.2. hipotézisnek megfelelően exponenciális eloszlású Q l t kezdőértékkel dolgo­zunk és az Q 0 exponenciális eloszlásra vonatkozó hipotézist ellenőrizzük. Ennek elfogadása esetén a II. típusú eloszlásfüggvény használata indokolt. Az I. típusú eloszlásfüggvény használata esetén magának az eloszlásfüggvénynek a becsléséhez a következő utakon juthatunk el: 1. A (4) képletbe behelyettesíthetjük az a, Q 0 fizikai paramétereknek a vízhozamidősorból, a sta­tisztikai mintából vett értékeit, ill. ugyancsak a statisztikai minta számtani középértékével be­csüljük a kiindulást adó exponenciális eloszlás /, paraméterét: - _ 1 _ 1 Xl _ M(x) ~T ahol V a lefolyás mentes időszakok számtani kö­zépértéke. 2. A vízhozamidősorból kiemelt legkisebb víz­hozamok empirikus középértékének és empirikus, korrigált szórásának kiszámításával az (5) és (0) képletek felhasználásával az ún. momentum mód­szerrel is becsülhetjük a paramétereket: (13) , V D\x) P x M 2{x) Qo-­+ D(x) c) \ M 2 M(x) M(x)(l + ß) (x) + 1 3. A maximum likelihood módszerrel a ß para­méterre az alábbi becslést adhatjuk: y , ln Qmin ß=\n Q 0­4. Kettős logaritmikus papír felhasználásával valószínűségi hálózatot is alkalmazhatunk a gra­fikus eloszlástípus vizsgálathoz éppúgy, mint az el­oszlásfüggvény vonalzóval történő meghúzásához. 5. A Gumbel féle korrelációszámítás ennél az eloszlástípusnál is alkalmazható, és amint Gumbel kidolgozta a szélső értékek eloszlásfüggvényére vo­natkozó hálózatnak megfelelő Y(n) és a(n) táblá-

Next

/
Thumbnails
Contents