Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

9. szám - Korszerű eszközök, matematikai módszerek a területi vízgazdálkodás gyakorlatában (II. rész) - Dr. Winter János: A rövid időtartamú csapadékok vizsgálata

392; Hidrológiai Közlöny 1972. 9. sz. Korszerű eszközök, matematikai módszerek a területi vízgazdálkodás gyakorlatában (II. rész)* (Ankét Baján, 1970. november hó 4—5-én) A rövid időtartamú csapadékok valószínűségi vizsgálata Dr. WINTER JÁNOS •» A BME Vízgazdálkodási Tanszék dr. Salamin Pál professzor irányításával vizsgálatokat végeztünk a rövid időtartamú csapadékok törvényszerűségeinek meghatározására. 1. Előkészítő vizsgálatok Vizsgálatainkban minden olyan ombrográffal felszerelt meteorológiai állomást bevontunk, melyen legalább 15 éve folyik csapadékregisztrálás. Ilyen az ország területén összesen 15 található (4. ábra). Irodalmi megállapítások szerint [5, 8, 10] mértékadó rövididőtartamú (1 napnál rövidebb) csapadékok igen kevés kivétellel a nyári félévben (április—szeptember) esnek, ezért vizsgálatunkat csak ezen időszakra terjesztettük ki. A nyári félév csapadékaiból állomásonként és bázisidőszakonként (havonként) a legnagyobb csapadékot választottuk ki. Ennek megállapításához elég sok esetben csapadékadatok hiányait kellett pótolnunk, mivel éppen a legnagyobb csapadékok okozzák az ombrográfok működésének zavarait. A reprezentatív mintavétellel előállított adatsorokat függetlenségi és egyöntet űségi vizsgálatnak vetettük alá. A 600 adatsorból 5%-os szignifikancia szinten csak 35 adatsor nem független és í) adatsor nem egyöntetű. A függetlenségek valószínűségeinek átlaga 54,7%, az egyöntetűségek valószínűségeinek átlaga 61,2% volt. Ezek alapján megállapítottuk, hogy az adatsorok további statisztikai vizsgálatának nincs akadálya. * Folytatás, az I. rósz Lapunk 6. sz. 32S. oldalán jelent meg. ** Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási Tanszók. Állomásonként és bázisidőszakonként 10 adatsort vizsgáltunk: 10, 20, 30, 60 perc; 1, 3, 6, 12, 24 óra és 1 nap időtartamú maximális csapadékokat. A „perces" csapadékoknál az eső bármely percben kezdődhetett, az „órás" csapadékoknál kerek órakor; 1 napos csapadéknak a 7-től 7 óráig leesett csapadékmagasságot tekintettük. Az adatsorok viszonylagos hossza, de különösen az adatsorok nagy száma és a kiterjedt statisztikai vizsgálatok miatt a számításokat elektronikus számítógéppel végeztük. A számítógép programjait Bozókv — Szeszich Károly adjunktus állította össze. 2. Valószínűségi eloszlásfüggvények alkalmazása Az előzőekben ismertetett adatsorokat valószínűségi eloszlásfüggvényekkel közelítettük meg. Az alkalmazott függvénytípusok a következők: Normál Gamma 2 Gamma 3 Gumbel Lognormál A különböző bázisidőszakok adatsoraira szerkesztett empirikus és különböző elméleti eloszlásfüggvények alapján megállapítottuk, hogy május — augusztus hónapok csapadékai azonos jellegűek (ugyanazon eloszlásfüggvény közelíti meg legjobban) és közel azonos nagyságúak is. Az áprilisi és szeptemberi csapadékok az előzőektől és egymástól is eltérő jellegűek és jóval kisebbek a május augusztus időszak csapadékainál (1. ábra). Ezért a továbbiakban az áprilisi és szeptemberi csapadékokkal nem foglalkoztunk. 70 Türkévé, 20perc Június Július Augusztus Szeptember 20 30 Csapadék magasság, h [mm] 1. ábra. A nyári hónapok Lognormál eloszlásfüggvényei