Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

9. szám - Könyvismertetés

374 Hidrológiai Közlöny 1972. 9. sz. Dr. Haszpra 0.: A hidroelasztikai modellezési elmélet npaBHJlbHtrfM «JIH MOflejIH COŐCTBCHHOÍí BIIŐpaqlIH B B03«yxe. 5. OTHOCHTCJILHO lacmomu BHÍjpaquH, npHiimeiiHbix TGHCHH6M MOJKHO 0>KHfl3Tb pe3yj!bTaT C nOrpeiUHOCTbH), oőbmHoíi rjiíi MOAejieií, 10%. 6. Cpe^Hne u MaKCiiMajibiibie aHancHHíi aMnAiirnyöu 0»<Hflai0TCH «BOHHbie Ha OCHOBaHHH H3MepCHHÍÍ MOfleneii, B 30He MaKCHMaJlbHblX BHÖpaUHH. 06OCHOB3HHG NAÖJIIOAEHHBIX, HA HCCJIEFLOBAUHBIX MO;ICJIHX, íiBJieHHií rpcSyer TeopcnuiecKoro n3yqeHiiH. OcoöenHo KaeaeTCH raKoc oiipe;;ejienHe IICCJIEFLOBANHE BH6paqHií npoflOJTbHoro HanpaBJieHHji, B03HiiKai0miix no« BJiHjiHHeM rpaBHTaqHOHHbix BOJiH nepefl BiiöpnpyiomHMCfl CTOJICOM. rioKa TaKoií Bonpoc ne ii3Jio>KeH B jiHTeparype Experimentelle Kontrolle der hydroelastisclien Modellicrungstheorie Dr. Haszpra, O. Kandidat der Technischen Wissenschaften Die durchgeführten Untersuchungen dienten zur Unterstützung der Modellierungstheorie der durch die Freispiegelströmungen verursachten hydroelastischen Schwingungen (2,3) bzw. um für ihre Genauigkeit und Anwendbarkeit Daten zu liefern. Durch die Untersuchungsverhältnisse konnten die Bedingungen der Ingenieurpraxis bestens angenähert werden, gleichzeitig aber dazu Möglichkeit geboten werden, prinzipielle Schlüsse ziehen zu können. Die Untersuchungen bestätigten die Richtigkeit der Theorie. Zusammenfassend können folgende qualitative und quantitative Feststellungen gemacht werden: 1. Aufgrund der hydroelastischen Modellierungstheorie ist die hydraulische schwingungstheoretische Untersuchung der wasserbaulichen Konstruktionen unter den durch die Praxis erwünschten Massstabs grenzen möglich. 2. Der kleinste Massstab der Untersuchungen war rund 1 : 26, bei grösseren Konstruktionen (mehrere zehn Meter Grössenordnung) kann aber aufgrund entsprechender Erwägungen auch ein bedeutend kleinerer Massstab (z. B. 1 : 40, 1 : 50) angewendet, werden 3. Das Resultat der Untersuchungen wird durch die innere Dämpfung der Modellstoffe bceinflusst, in fliossendom Wasser ist aber diese Wirkung auf Seh wingungszahlen bezogen, weniger merkbar. 4. Die Modelle von ,,statisch ähnlicher Elastizität" geben im beweglichen Wasser mit den Modellen von ,,dynamisch

. ähnlicher Elastizität" praktisch dieselben Resultate. Wenn also der Träger aufgrund der unmittelbar nach der Belastung gemessenen Formänderung modellrichtig ist, so kann man von der in der Eigenschwingung in der Luft wahrnehmbaren Abweichung absehen. 5. Bezüglich der Frequenz der durch die Strömung hervorgerufenen Schwingungen ist von den Modellen ein Resultat innerhalb einer 10%igen Fehlergrenze zu erwarten. 0. Bezüglich des Mittelwertes und des Maximums der Amplituden kann man im Bereich der grössten Ausschläge auch mit dem Doppelten des aus Modellmessungen berechneten Wertes rechnen. Die Begründung der an den untersuchten Modellen beobachteten Erscheinungen ist ein theoretisches Studium wert. Besonders gilt dies für die Untersuchung der auf Einfluss der von der schwingenden Säule sieh ausbildenden Gravitationswellen zustandekommenden Schwingungen der Fliessrichtung nach, mit der sich das Schrifttum bisher im wesentlichen nicht befasst hat. KÖNYVISMERTETÉS Hamvas Ferenc: Folyami vízépítési műtárgyakra ható felhajtóerő vizsgálata. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Tanulmányok és Kutatási Eredmények, 34. szám. Budapest, 1971. (74 oldal, 59 ábrával és angol nyelvű összefoglalóval, 75 irodalmi hivatkozással). A magyarországi alluviális talajokon a vízépítési műtárgyak állékonysági méretezésének alapvető kérdése a felhajtóerő meghatározása. A hidrodinamikus felhajtóerő értékében elkövetett hiba a műtárgy tönkremenetelót vonhatja maga után. Ezért jelentős Hamvas Ferenc munkája, amelyben rendszerezi és elemzi az alkalmazott módszereket és részletesen vizsgálja a tervezési állapothoz képest üzemközben előálló változások lehetőségeit és nagyságát, végül pedig összehasonlítja a számított és mért hidrodinamikus nyomásokat egy adott műtárgy esetében. A dolgozat új elgondolásai és eredményei a felhajtóerőt módosító tényezőket elemző fejezetben találhatók. A szivárgó mozgások elméleti alapjainak rövid összefoglalása és a határfeltételek tárgyalása után ismerteti a hidrodinamikus felhajtóerő számítására vonatkozó elméleteket egészen a század elejéig visszamenve. A ma is használatos empirikus elméletek közül Zamarin munkáját emeli ki. Az analitikus megoldásokat konform leképzés segítségével végrehajtva végtelen és vóges mélységű vízvezető réteg esetére a számszerű megoldáshoz szükséges függvény-grafikonokkal együtt ismerteti. A potenciál-elméleten alapuló empirikus megoldásokkal és a szerkesztéses, közelítő eljárásokon túl röviden foglalkozik a hidraulikai ós elektromos analóg modellekkel. Ezután a szakirodalom kritikai értékelését adja. Ezután veszi számba a felhajtóerőt módosító tényezőket és 11 különféle hatást sorol fel különös gondossággal, éspedig: — a víz ós szivárgási tér sajátosságait, — a hidrostatikus és hidrodinamikus felhajtóerő közötti átmenetet, — a vízzáró érintkezéseket, — a szivárgási alakváltozásokat, — a műtárgy-süllyedéseket, — a kolmatációt, — a mederváltozásokat, — a gyors vízlépcső-változásokat, — a víz viszkozitásának változását, — a lógkiválást, — az építési körülményeket. Befejezésként a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit röviden összefoglalja. A munka értéke egyrészt a különféle módszerek öszszehasonlító értékelésében, másrészt a változási tendenciák felmérésében van. Ajánlható elsősorban vízépítési műtárgyak tervezőinek és üzemelőinek, akik a mértékadó helyzet megítélésében jó segítséget találnak benne. Összefoglaló értékelésen túlmenően a szerző egyéni meglátásai is találhatók a műben, mint a műtárgy és talaj érintkezési felületén létrejövő vízzáró érintkezések szerepe a felhajtóerő növelésében, az egyenlőtlen süllyedések következtében megváltozó eredő felhajtóerő támadáspont, az alvíz felé a fel vízi kolmatáció és feliszapolódás hatására eltolódó támadáspont, és alapvetően az, hogy a felhajtóerő értékét is egy változó folyamat részekónt kell vizsgálni. Dr. Öttős Géza