Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

360 Hidrológiai Közlöny 1972. 9. SS. Egyesületi és műszaki hírek előadásában egyszerű mátrix összefüggést adott a tározóból túlfolyó víz eloszlásfüggvényeinek becsléséhez. A Moran-modellel a tározó teljesítőképességi görbeseregónek meghatározására mutatott be algoritmust, melyet számítógépre alkalmazott. Az előadó példaként bemutatta a Balaton — mint tározó — leggazdaságosabb üzemére vonatkozó eredményeit. Salamin András: ,,Csapadék idősor elemzés Markovlánccal" című előadásában Markov-láncokkal jellemezte a csapadékos és csapadékmentes periódusok hosszát, azok egymást követését, a csapadékos perióduson belül v csapadék időbeni megoszlását, valamint csapadékos aeriódusok csapadékösszegének a perióduson belüli elpszlását, melyek nagy jelentőségűek a tározóba belépő oízhozamok matematikai statisztikai szerkezetének jellemzésénél. Stahl János: „Öntözővíz-veszteség minimalizálása a zsilipkezelés megfelelő módosításával" című előadásában dinamikus programozással oldotta meg a kitűzött feladatokat. Érdekes volt látni, hogyan fogalmaz meg a matematikus mérnökök számára „köznapi" fogalmakat (öntözési vízigények, zsilipkezelési utasítás stb.). I'app Gábor ,,A tározó méreteinek meghatározása" című előadásában a Moran-modell egy példáját mutatta be. A határeloszlást — újszerűen — Markov tételének alkalmazásával határozta meg. Nem víztározással foglalkozott N. U. Prabhu (Egyesült Államok) „Új kutatások a kollektív kockázat elméletében" című előadása, azonban úgy véljük, hogy ezek az általa kidolgozott módszerek tározási feladatoknál is sikeresen alkalmazhatóak. Hiszen a biztosításelmélet és a víztározás közötti analógia nyilvánvaló. (A bankba való befizetések a tározóba érkező vízhozammal, az életjáradék kifizetése a vízkivétellel analóg.) Szept. 14-én „Matematikai modellek a hidrológiában" címmel a konferencia résztvevői kerekasztal megbeszélést tartottak, dr. V. Nagy Imre egyetemi tanár vezetésével. A felszólalók a mérnökök ós matematikusok fokozott együttműködését, estenként mérnök-matematikus teamek létrehozását szorgalmazták. A konferencián elhangzott előadások anyagát a közeljövőben a Bolyai Társaság megjelenteti. ifj. Szöllősi-N agy András Alikét a vízellátás fejlesztésének irányairól és lehetőségeiről Szombathely, 1971. okt. 6—7. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási Szakosztálya közreműködésével a Nyugat dunántúli Csoport 1971. október ti—7-én Szombathelyen „A vízellátás fejlesztésének irányai és lehetőségei" címmel ankétot rendezett. A több mint száz résztvevő az alábbi előadásokat hallgatta : I)r. Kelemen Ferenc, a MTESZ Vas megyei Szervezetének elnöke, Vas megye tanácsa vb. elnökhelyettese megnyitó előadásában a korszerű vízellátás kiemelkedő szerepót, fő problémáit hangsúlyozta a városiasodó — különösen a Nyugatmagyarországi aprófalvas — települések fejlesztésénél. Czinkotszky István, az OVH főigazgatóhelyettese „Ivóvíz ellátásunk helyzete" c. előadásában megállapította, hogy hazánkban az ivóvízellátás az utóbbi tíz évben kétszeresére növekedett. Az 1960. évi 23%-os ellátottság 1970-re 57%-ra nőtt. Társulati keretek között 500 falusi vízmű létesült. Egyes megyékben a nem városlakók ellátásában azonban a fejlettebb államokhoz képest még bizonyos elmaradás áll fenn, amelyet feladataink megoldásával fel kell számolnunk. Jósa Ernő, az Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet munkatársa: „A geofizika helye és szerepe a vízfeltárásában" c. előadásában elmondta, hogy a geofizika módszereit újabban hazánkban is eredményesen alkalmazzák a vízfeltárásoknál. Követendő példaként említette erre Szombathely térségének vízfeltárását. Németh László, a MÉLYÉPTERV tervező mérnöke: „A vízkutatások hidrogeológiai értékelése Szombathely és Ikervár térségében" c. előadásában az előzetes geofizikai feltárások és elvégzett kutató fúrások alapján ismertette és rangsorolta a Szombathely 17 ezer m

3/nap kapacitású vízmüvének az igények szerinti, kb. 20 ezer m

3/nappal való fejlesztésére alakalmas víznyerő területeit ós azok hidrogeológiai jellemzőit. Gergó József, a MÉLYÉPTERV tervező mérnöke: „Szombathely vízellátása és a fejlesztés tervei" c. előadásában az előző előadáshoz kapcsolódva a készülő beruházási program alapján ismertette Szombathely térsége vízigényének várható növekedését, az Ujperint, KenézPecöl, Ikervár, ós Sótorony térségéből mélységi vizekből nyerhető ellátás főbb jellemzőit. Páris Emil, a VIZITERV tervező mérnöke „Vízellátási lehetőségek talajvízdúsítással a Szombathely-Kőszeg térségében létesíthető tározóból" c. előadásában külföldi és hazai példákra utalva ismertette az említett térség településeinek vízellátás fejlesztésére készülő másik beruházási program-változat fő jellemzőit. Eszerint a Gyöngyös patak vizére telepíthető 300 ha vízterületű, 8,5 millió m'-es Lukácsházi tározó megvalósítása esetén talajvízdúsítás útján gazdaságosan létesíthető 30 ezer m

3/nap kapacitású vízmű. A tározó egyébként árvizek visszatartására, a Kőszeg-Szombathely-Sárvár térség vízhiányának megszüntetésére és vízparti üdülésre is alkalmas lehetne. Az ankéton elhangzottakat Gaál Ferenc, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság ig. h. főmérnöke, a Hidrológiai Társaság helyi csoportjának elnöke foglalta össze zárszavában. Az ankét résztvevői az elhangzott témákról az október 6-i fogadáson, az előadásokat követő hozzászólások során, majd az október 7-i Szombathely-Kőszeg-Bük-i tanulmányúton folytattak élénk eszmecserét. Az előadások és hozzászólások anyagát az ankét rendező bizottsága nyomtatásban is megjelenteti. J. O.