Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

356 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. KÖN V VISMER TETES Degen Imre e. egyetemi tanár „Vízgazdálkodás J. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai" címmel megjelent, a Művelődésügyi Miniszter rendelete alapján a Tankönyvkiadó gondozásában kiadott egyetemi tankönyvéről. (Hp. 1972.) A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete által művelt tudományterületeken elért fejlődós, valamint az oktatási anyag korszerűsítése terén tapasztalható új eredmények reprezentálását szolgálja a most közreadott tankönyv, amely a vízépítő szakos mérnökhallgatók részére előadott két féléves „Vízgazdálkodás" c. tárgy tananyagának tárgykörét foglalja össze. A 467 oldal terjedelemben megírt, 78 ábrával, 8 melléklettel s 16 képpel illusztrált, 43 db irodalmi hivatkozással, valamint angol és orosz nyelvű összefoglalóval ellátott könyv ugyanakkor tartalmában lényegesen kiszélesíti az előadási tárgykör közvetlen mondanivalóját s egy olyan tudományosan megalapozott keretet szolgáltat, amelybe szervesen illeszkednek bele a különböző tantárgyak (hidrológia, hidraulika, vízfolyások, mezőgazdasági vízgazdálkodás, vízellátás és csatornázás stb.) speciális szakismeretei. Felépítését tekintve a tankönyv két fő részre oszlik; az első rész a közgazdasági alapokat tárgyalja, míg a második részben a gazdaság-matematika vízgazdálkodási alkalmazását kapjuk meg. A közgazdasági vonatkozású ismeretanyag elmélyült tudományos elemző munka eredményeit tárja fel a Vízgazdálkodásnak a társadalom életében betöltött szerepót, értókkategóriáit, munkafolyamatait, népgazdasági ágazati szerepét, tervezési és beruházási rendszerét, valamint fejlesztési tendenciáit illetően. Ezen rendkívül sokrétű problémakör szabatos kifejtése kapcsán a vízgazdálkodásnak valamennyi népgazdasági ágazatot alapvetően érintő kérdései egységes, átfogó koncepció keretében kerülnek ismertetésre, kijelölve egyben a fejlesztés alapvető elméleti ós gyakorlati irányait, valamint az igények kielégítésének optimális ütemezését is. Kiemelendő ezen fő fejezet jelentős szemléletformáló szerepe, mivel ebben a vízgazdálkodási rendszerek leírásának, elemzésének korszert! metodikai alapjait találjuk meg, egységes egésszé foglalva össze a különböző vízimérnöki létesítmények együtteseinek azon kombinációit, amelyek az adott műszaki-gazdasági feladat legcélszerűbb megoldásait szolgáltathatják. Az ismertetett új vizsgálati módszerek lehetővé teszik az összetett vízgazdálkodási rendszereket alapvetően meghatározó paraméterek kiválasztását, a tervezési folyamat megalapozását s végül az építés és üzemeltetés legelőnyösebb rendjének meghatározását. A vízgazdálkodási rendszerek optimalizálási módszereit tárgyaló főrész tudományterületünk egyik legkorszerűbb, csupán a legutóbbi években kialakult kutatási irányát, a vonatkozó módszertani alapokat s a főbb eredményeket a hazai vízügyi szakirodalomban elsőként mutatja be. Az optimális programozás, a hálótechnikai módszerek, a termelési függvény, a kockázat és programozás vízgazdálkodási alkalmazásai azt a logikai rendszert mutatják be, amelynek segítségével mód nyílik a vízgazdálkodási tervezés meghatározott, legreálisabb útjának kijelölésére, a változatok racionális megszűrésére, a többezer döntési lehetőségnek néhány esetre való redukálására a többféleképpen kezelhető kiindulási információs anyag tudományos interpretációjának különböző szintjein. A szerző a matematikai modellezési technika s a számítógépek alkalmazásának jól megválasztott számpéldákkal is illusztrált eljárásait mutatja be a hagyományos (empirikus s merev tervezési szabályokon alapuló) eljárások helyett. Nyilvánvalókká válnak a rendszeranalízis vitathatatlan előnyei akkor, amikor a probléma megfogalmazásában s a megoldási folyamatban hatékonyan s együttesen vesszük figyelembe a műszaki-gazdasági tényezőket. Ezen eljárásokban továbbmenőleg mód van a célfüggvény explicit módon való megoldásár a s számításba tudjuk venni a kockázat és határozatlanság körülményeit is. Az elmondottaknak megfelelően az ismertetett mű tudományos értékén túlmenőleg alapvetőnek kell tekinteni azt, hogy annak mondanivalója elsősorban a szemléletváltozás igényével lép fel a hagyományos, megszokott, de csekély hatékonyságú s ma már korszerűtlen tervezési-vizsgálati módszerekkel szemben. Az ismertetett mű méltán tarthat igényt a hazai ós külföldi szakkörök elismerésére s azon túlmenőleg, hogy használata szakkönyv jelleggel javasolható a tudományos kutatók s gyakorló viziinérnökök számára, eredetiségénél, teljesen új mondanivalójánál s önálló tudományos eredményeinél fogva idegen nyelven való megjelentetósre is ajánlható. ^ ' D

r_ y Nagy Imr

c y»ießHHK npoijteccope flareH, H.: „BoflHoe XO3HHCTBO 1. 3KOHOIVlHHeCKHe OCHOBbI BOAHOrO X03flÜCTBa", H3flaHHbtii B 1972 rofly HsflarejiMCTBOM „TaHKCHbBKHaflo" pa3«ejiHCTCH Ha n,Be MacTH: nepean nacmb paccMampueaem 3KOHOMmecKue eonpocu eoönoeo X03nücmea, a emopan nacmb 3amiMaemcn npuMenenueM sKonoMuiecKoCi MameMamuKu. B paMKax MHorocTopoHHett SKOHOMHMCCKOH npoŐJieiviaTHKH e/JHHblM, BCeOXBaTblBatOIItHM nOflXOflOM paCCMaTpiIBatoTca: pojib BOflHoro xoaafiCTBa B >KH3HH oömecTBa, CTOHMOCTHbie KaTeropitH BOflHoro X03HHCTB3, ero paÓO'IHC npoueccbl, CB5I3bI C flpyrHMH B0fl0X03HHCTBeHHbIMH OTpaCJlflMH, CHCTCMa npoeKTHpOBaHHfl H KariHTaJI0BJ10>KeHHÍÍ B BOflHOe X03ÍIHCTB0 H TCH^CHIJHH pa3BHTH5I BOflHOrO X033HCTBa. BTopaa rjiaBHan qaerb, paccMaTpHBaiomafi MCTO

/im 0riTHMaJTH3aUHH B0«0X03HÍÍCTBeHHbIX CHCTCM, COflepWHT COBPEMEHHBIE HaripaBJieHHH HccjieaoBaHHft B /jaHHoií ofíjiacTH, CHCTeMy jiorHKH II npaKTH^ecKoe rrpHiyieHemie ouTHMaJibHoro nporpaMMHpoBaHHH, ceTeBbix MeTOflOB, npoH3B0ßCTBeHH0H (jtYHKUHH, pHCKa H npOrpaMMHpOBaHHÍI. 3Ha<iHTejTbHbiM HBJTHCTCH nepeoGpa3yiomafl, 3pemic, pojib KHHTH; B Heft Haxo^HTCH coBpeMeHHbie MeTOflH'ieCKHe OCHOBbI aHajIH3a B0«0X03flftCTBeHHbIX CHCTeM, npHMeHeHiie KOTopux mojkct aaTb Hanöojiee coBpeMeHHbie peUieHHH 3aaaHHbIX TeXHHK0-3K0H0MHMeCKHX 3aflaH. KHHI a 3acjiy>KHBaeT BHHMBHHG oreqecTBeHHbix N 3arpaHHiHbix CNEUNAJIHCTOB. KHHra Hane^aTaHa Ha 467 jwcTax, 78 pncyHKaMH, 8 npHJioweHHHMH, 16 (J)OTO, c yKa3aHHe.w 43 JiHrepaTypHbtx HCTOHHHKOB, H pe3K)Me Ha aHrjIHHCKOM H pyCCKOM H3bIKaX. * The university textbook „Water Management, Vol. I. The Economic Foundations of Water Management" by Imre Dégen Professor, was published in 1972 by the publishing house „Tankönyvkiadó". The volume is divided into two parts, the first dealing with the economic problems of water management, the second with the application of economic analysis in water management. Within the ramified domain of economics the role of water management in the evolution of society, the categories of values, the functional processes, the relations with other branches of the national economy, the system of planning and investment, as well as the development trends are described under a complex, comprehensive approach

. In the second main part on the optimization methods of water management systems, the current trend of research in this domain of science, optimal programming, network design techniques, the production function, the logistics of risk and programming are introduced together with practical applications. The impact of the book on the opinion of the professional public may well be considerable, as it presents the current methodological foundations for the analysis of water management systems. These methods may contribute to the most effective solution of particular engineering-economic problems. The book described is recommended to the attention of the professional public even beyond the boundaries of Hungary. The volume of 467 pages contains 78 figures, 8 annexes, 16 photographs, 43 references, as well as summaries in English and Russian.