Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

8. szám - Károlyi Cs.–Kertai I.: A Zagyva felső szakaszának vízrendezése

339 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. A Zagyva felső szakaszának vízrendezése tározók létesítésével KÁROLYI CSABA* — KERTAI ISTVÁN* 1. Bevezetés A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén fekszik a Zagyva vízgyűjtőjének legaktívabb része, amely a lefolyó vízmennyiségek zömét szolgáltatja. A Zagyván a hóolvadással egyidejű csapadékból származó télvégi árvizek a legjelentősebbek, mert tömegük és tartósságuk felülmúlja a csak záporból származókat. A heves lefolyásból és az árvízi védvonalak, illetve medrek viszonylag kis mértékű kiépítettségéből következőleg a veszélyeztetettség ezen a területen a legnagyobb. A vízkárokkal közvetlenül fenyegetett terület nagysága a Hatvan feletti vízgyűjtőn mintegy 3900 ha, melynek gazdasági értéke 2648 millió Ft." A szélsőséges vízjárás komoly hátrányt jelent vízkészletgazdálkodási szempontból is. A térség vízhiánya az utóbbi tíz évben közismertté vált és nagysága 50—120 l/sec, a meglevő ipari és mezőgazdasági igényeket tekintve. Az ivóvízellátás a jövőben elsősorban felszíni vízből biztosítható. Fokozódik a mezőgazdaság öntözővízigénye is. Ezen igények húszéves távlatban 200 — 300 l/sec nagyságrendűek és kielégítésük csak tározók létesítésével lehetséges. Az előzőekben vázolt problémák, kapcsolódva a víz minőségének ellenőrzésére és megóvására tett intézkedésekkel, komplex program elkészítését tették szükségessé. A komplex program elsőként a Zagyva felső szakaszának, majd a teljes Zagyva — Tarna vízgyűjtőjének korszerű árvízmentesítésével, végül az előbbiekkel szoros összhangban a vízigények és vízkészletek feltárásával, illetve a vízigények várható jövőbeni alakulásával és a vízkészletnövelési lehetőségekkel foglalkozik. A fejlesztés további lépcsője a Zagyva —Tarna vízgyűjtőn létesítendő automatikus távmérő és vezérlő rendszer, amely hidrológiai, hidrometeorológiai, vízkormányzási, vízminőségi, üzemelési (összefoglalóan vízgazdálkodási) információk automatikus gyűjtését és rögzítését, feldolgozását, a szükséges beavatkozások jelzését végzi, illetve a beavatkozást automatikusan végrehajtja. 1970-ben elkészült a program első ütemekónt, a Zagyva Hatvan feletti vízgyűjtő-területének árvízmentesítését szolgáló tanulmány. A tanulmány feladata olyan vízrendezési elképzelés kidolgozása volt, amelynél a nagyvízi hozamokat tározók csökkentik. A döntően tározókkal történő vízrendezés elméleti szempontból is jelentős megfontolásokat igényel. A továbbiakban a tanulmányt átfogóan ismertetjük, kiemelve két fontos részproblémát, az adathiányos kisvízgyűjtőterületekre kiterjesztett hidrológiai vizsgálatokat, továbbá a tározókkal történő vízrendezés rendszer-problémáinak tisztázását. A feladatmegoldás során, árvízi és hasznosító tározótereket egyesítő állandó vízborítású komp* Középduna völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest. lex, és csak ideiglenes vízvisszatartást szolgáló — általában vízborítás nélküli és művelhető — úgynevezett zöldtározókat vettünk figyelembe. A tározók vízlebocsátását olyan kombinált műtárgyakkal terveztük, amelyek biztosítják a megfelelő vízvisszatartás és vízleadási viszonyt és lehetővé teszik a tározótér automatikus kiürítését. E célból általában a völgyfenéken elhelyezett szabályozható vízszállítású csőszerű műtárgyat, és a hagyományosan üzemvízszinten elhelyezett bukós műtárgyat alkalmaztuk. Hangsúlyozzuk, hogy e dolgozatban nem egy tudományos módszer ismertetése a cél, hanem a figyelem felhívása a tervezés során felmerült nehézségekre egy konkrét vízrendezési feladat megoldásán keresztül. 2. A terület ismertetése A Zagyva Hatvan feletti vízgyűjtőterületének nagysága 1222,6 km

2, mely a Mátra ÉNy-i, a Cserhát K-i lejtőjén levő völgyekben kialakult vízrendszerekből tevődik össze (1. ábra). A Mátra ÉNy-i hegyvidéki jellegű oldalától eltekintve, a vízgyűjtő mintegy 40%-ban erdővel borított dombvidéki terület. Talaja túlnyomóan vályogos erdőtalaj, esetenként sovány agyag. Jelentős árvizei a kora tavaszi, elsősorban márciusi időszakban, általában kis, vagy közepes csapadékkal együttjáró hóolvadásből származnak. Nyáron és ősszel gyakran alakulnak ki nagy zivatarok, de ez a csapadék csak a heves lefolyású mellékágakon okoz elöntést. A vízrendszer árvizei rövid idejűek, s a befogadó Zagyva folyó vízjárása rendkívül szélsőséges. tározó F' 2S,4km

2 tiroli F- 14,1 km

2 térni F = 176,7 km

2 tirozi F- 71,3 km

2 tározó F- 338,6 km

2 tározó F - 41,9 km

2 Puc. © Mizser/nbányai tirozi F- 36# km

1 © Csengőkúti © Ivinyi-pataki © Maconkai © Torjin-potaki © Mitraverebétyi © Simsonházai A Zagyva vízgyűjtő területe: Posztóig 488,8 km

2 Jobbágyiig 605,0 km

2 Hatvanig 1222,6 km

2 1. ábra. A Zagyva Hatvan feletti szakaszának víz gyűjtőterülete 1. Bodocöopnbiü öacceÜH ompe3Ka penu 3aóbebt k ceeepy om Xameana oberhalb Abb. 7. Einzugsgebiet der Zagyva-Streck der Stadt Hatvan