Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

8. szám - Korszerű eszközök, matematikai módszerek

Korszerű eszközök, matematikai módszerek Hidrológiai Közlöny 1972. 8. sz. 337 Időtartam [s] 2. ábra. Példa a lepelszerű vízmozgás kialakulására A 2. ábrán példát mutatunk be a vizsgálati anyagból. Az ábra jól szemlélteti az intenzitás időbeli változásának hatását. Ha az esés változó, akkor a teljes lejtőt azonos esésűeknek tekintett sávokra bontva közelíthetjük meg a feladat megoldását. összefoglalóan megemlítjük, hogy eljárásunk során sikerült nagy mélységben feltárni a területi terhelési alapadatokat és módszert megállapítani a terhelés meghatározására, valamint sikerült felmérni a lejtőkön magát az összegyülekezés folyamatát. Árvízi méretezés csapadékstatisztikák alapján SALAMIS ANDBÁ S • Kitűzött feladatunk megoldására vizsgáljuk meg a hidrológiai körfolyamat számunkra jelenleg érdekes szakaszát: a csapadékképződés, összegyülekezés folyamatát. Vizsgálatunk alapja legyen az ok-okozati láncolat követése. A láncolat első láncszeme a csapadék keletkezése, annak térbeli és időbeli megoszlása a véletlen függvénye, tehát a jelenség sztohasztatikus jelenségnek tekinthető. Ha a csapadék a földfelszínre ér, két eshetőség áll fenn: vagy teljes mennyiségben elpárolog, vagy nem. E döntés irányát a párolgás mértéke, a párologtatóképesség felső limitje szabja meg. Ez tehát két fő tényezőtől függ. Az egyik tényező magában foglalja a csapadék hullását megelőző, a párolgás mértékét meghatározó mikroklimatikus paramétereket, nevezzük ezeket a párolgási folyamat peremértékeinek. E peremértékek a mikroklimatikus jelenségek függvényei, tehát véletlen jellegűek, * KözépiIunuvölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest. sztohasztikus jelenségektől függnek. A másik tényező maga a csapadék, annak intenzitása, időbeli és térbeli megoszlása s egyéb jellemzői, e tényező már determinálja adott peremfeltételek mellett a párolgást, tehát determinisztikus jellegű. Pontosabban fogalmazva: szochasztikus jelenségek (a csapadék) alaprendszerére épülő determinisztikus folyamatról van szó. A párolgást befolyásoló egyik tényező (P,) tehát a csapadék által determinált, míg a másik (P

2) sztohasztikus jellegű. Folytatva, ha a lehulló csapadék nem tud teljes mértékben elpárologni, akkor a fennmaradó csapadékhányad vagy teljesen beszivárog, vagy sem. Hasonlóan a párolgásnál tárgyaltakkal a párolgásnál visszamaradó hányad beszivárgásának mértékét két fő tényező határozza meg, az egyik a beszivárgás peremértéke (B

2), mely a csapadék és a csapadékból származó párolgás hatása előtti mikroklimatikus jelenségeket foglalja magába, ez sztohasztikus jellegűnek tekinthető, míg a másik a