Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

8. szám - Korszerű eszközök, matematikai módszerek

334 Hidrológiai Közlöny 1972. 8. sz. Korszerű eszközök, matematikai módszerek 2. táblázat Árvíz számítás Hármaskörös — Gyoma Az 1970. évi nagy tiszavölgyi árvíz gyomai tetőző vízállásának A-szoros előfordulásának valószínűsége az elkövetkező N év alatt, p=0,005 N 10 20 50 100 200 300 • k 1971—1980 1971—1990 1971—2020 1971—2070 1971—2170 1971—2270 1 4,88 9,51 22,8 39,4 63,2 77,7 2 0,12 0,47 2,6 9,0 26,4 44,2 3 0,002 0,015 0,22 1,4 8,0 19,1 4 — 0,0003 0,013 0,17 1,9 6,6 5 — — 0,0007 0,017 0,37 1,9 6 0,001 0,06 0,45 A 70 és 95%-os tűrési sávokat a Gumbel­eloszlással rendelkezésre álló segédletek alapján számítottuk, abban a néhány esetben is, amikor lognormál eloszlást használtunk. A tűrési sáv azt az intervallumot adja meg, me­lyen a becslésnél 70, ill. 95%-os biztonságon belül maradunk. A valószínűség ugyanis végtelen sok adatra szolgáltatja a gyakoriságok határértékét, melyet esetünkben a végtelenhez képest rendkívül rövid adatsorból becsültük. A gyakoriság a nagy számok törvénye értelmében véletlen ingadozással követi a valószínűséget. A tűrési sáv éppen ennek az ingadozásnak a megfelelő 70, ill. 95%-os biz­tonsággal jellemzett értéke. Ezek a sávok az adat­sorok rövidsége miatt igen szélesek, de a felhasz­nált adatokkal csak ilyen bizonytalansággal lehet a valószínűségi értékeket becsülni. A tűrési sávok mellett pontbecsléssel is meg­adtuk a megfelelő ellenőrzött elméleti eloszlás­függvény értékeit. Igen nehéz feladatot jelentett az 1970. évi le­vonult árvíz tetőző értékei előfordulási valószínű­ségének a becslése. Kétféle hibát követhetünk el ennél a problémá­nál. Az egyik akkor jelentkezik, ha ezt a kiugró értéket a többi értékhez hasonlóan, egyszerűen figyelembe vesszük. A rendezett mintában ugyanis ehhez az értékhez 1/n+l gyakoriságot rendelünk, valamint megnöveljük vele a várható értéket és az empirikus korrigált szórást, és így nagyon torzítjuk a legutóbbi évig „érvényes" eloszlás­függvényt. Másik hibát akkor követhetjük el az eloszlásfüggvény becslésénél figyelmen kívül hagy­juk az utolsó év tetőző vízállását. Ekkor meg­fosztjuk magunkat attól az értékes információtól, hogy egy ilyen kiugró érték az utolsó évben je­lentkezett. A problémára Bernier adott megfelelő megoldást, mely szerint a rendkívüli nagy tetőző vízállás elő­fordulási valószínűsége két különálló becslésként adható meg. Az első becslés az elmúlt évvel bezáruló adat­sorral becsült elméleti eloszlásfüggvényből ered, a másik becslés viszont abból a statisztikai tényből indul ki, hogy eddig ilyen kiugró tetőző érték csak az utolsó évben jelentkezett. Ezt a statisztikai tényt binomiális eloszlás írja le, amit Poisson el­oszlással közelíthetünk, amelyre szintén meg­szerkeszthető a 95%-os tűrési sáv. A két becslés egymástól független, a két 95%-os tűrési sáv közös része 90%-os szinten sávbecslésként elfogadható. Ezt az eljárást az igen magas Szamos, Maros és Körös árvizek előfordulási valószínűségének a becslésére felhasználhatjuk. Számításainkat a Hármas-Körös gyomai szel­vényére végzett vizsgálataink néhány mellékleté­vel illusztráljuk. Az 1. ábrán a Gauss papírra fölrakott rendezett minta elemeit mutatjuk be a numerikusan számí­tott elméleti eloszlásfüggvénnyel és a függvény tűrési sávjaival. Az ábrán feltüntettük az 1970. évi adatot exponenciális eloszlásból számított tűrési sávjával és a két tűrési sáv közös részét — vastag vonallal — kiemelve. A számított elméleti eloszlásfüggvénynek és a tűrési sávok burkolóinak értékeit az 1. táblázat mutatja. Az 1970. évi árvíz előfordulási valószínűségi ér­tékére adott pontbecslés a Hármas-Körös gyomai szelvényében 200 éves visszatérési időt adott. A P=y = °' 0 5 értékű árvíznek az elkövetkező 10, 20, 50, 100, 200, 300 éven belüli 1, 2. . . 6-szori előfordulásának valószínűségeit a 2. táblázat mutatja. IRODALOM [1] J. Bernier, R. Veron: Sur quelques difficulté ren­eontrée dans l'estimation d'un debit de crue de pro­bability donnée. La statistique en mécanique des fluides et en hydrologie. Memoires et Travaux de la Societe hydrotechnique de France 1963. V. II. Paris [2] G. R. Kendall: Statistical Analysis of extreme value Spillwey design floods. „Water Research Branch" Ottawa, 1959. [3] G. Remenieras : Limites pratiques d'utilisation des methodes statistiques d'analyse frequentielle pour la predetermination des crues extremes. Aceademia Nazionale dei Lincei Convegno Internazionale sul tema „Piene; Loro previsione e difesa del suolo" Roma 1969. nov. 23—30. [4] A tiszai árvíz hidrológiai statisztikai értékelése. Ta­nulmány. Készült az OVH. megbízásából az Alsó­dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Tervezési Osztályán. Témafelelős: Virág Mihály és Dr. Zsuffa István. Kézirat 1970.

Next

/
Thumbnails
Contents