Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
1-2. szám - Kelemen László: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése
Kelemen L.: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 31 A különböző rendszer-elemek (műtárgyak) kiválasztásának változatai — a rendszer-elem típusa, — a rendszer-elem teljesítménye, — a rendszer-elem hatásfoka, — a rendszer-elem üzembiztonsága, — a rendszer-elem szerkezeti kialakítása, — a rendszer-elem elhelyezése, telepítése stb. Az összes vízgazdálkodási létesítmény és tevékenység költségszámítása — létesítési és üzemköltség számítás, — a megtervezett, műszaki és üzembiztonsági szempontból megfelelő, az üzem teljes vízgazdálkodási rendszerére vonatkozó fő és alvariánsok összesített költségvariánsainak .meghatározása, — az üzemi teljes vízgazdálkodási rendszervariánsok költségeinek összehasonlítása. 3.2 Második tervezési fázis: Az üzemi vízigények és vízszennyezések csökkentési lehetőségeinek vizsgálata Egy üzem teljes vízigényeinek, ill. a vízszennyezéseinek csökkentése az üzemi termeléstechnológia, vagy a berendezéseinek módosítása, illetve az üzembiztonsági követlemények csökkentése útján érhető el. Mindezek a beavatkozások ugyan költségmegtakarítást jelentenek az üzemi vízgazdálkodási rendszerben, de általában költségnövekményt okoznak a technológiai rendszerben. Amennyiben a költségcsökkenés az egyik területen nagyobb értékű, mint a költségnövekmény a másik helyen, úgy a módosítást érdemes megvalósítani. Más helyzettel állunk szemben ott, ahol az ipartechnológiában a vízigény-, vagy szennyezéscsökkentést célzó beavatkozást azért kell megoldani, mert nem áll rendelkezésre elegendő víz, vagy a kibocsátott szennyvizeket a gazdaságosság határain belül nem lehet kezelni, elhelyezni. A két helyzet között a különbség a kényszerhelyzet. Mindkét esetben azonban — ha az adott térség vízkészleti és a befogadó szennyezési megkötéseit kiinduló adatoknak tekintjük — gazdasági alapon lehet választani: a vízbeszerzés (esetleg távvezetéken szállítva), ill. a szennyvíztisztítás (ha szükséges pl. bepárlással) költsége, vagy az ipartechnológia változtatás költsége nagyobb-e? A második esetben természetesen felmerülhet az a kérdés, hogy a két költség közül a kisebbik is gazdaságos megoldás-e, vagy pedig más ipartelepítésre kell gondolni. Az üzemi vízhasználó berendezések, elemek módosítási változatai A vízhasználó berendezések ésszerű módosítása árán az alábbi eredmények érhetők el: — vízmennyiségi igény csökkenés, — vízminőségi igény csökkenés, — szennyvízmennyiség csökkenés, — a szennyvízben távozó szennyezőanyagmeny nyiség csökkenés, — víznvomásigénv csökkenés, — a vízgazdálkodási létesítmények, vagy folyamatok üzembiztonsági igényeinek csökkenése. Az ipari üzemekben számos olyan vízhasználó berendezéssel, szerkezettel találkozunk, melynek működése, hatásfoka, ill. a célnak legmegfelelőbb kialakítása hiányos, nem tökéletes. Ezeknek á berendezéseknek az adott célra legalkalmasabbá tétele nemcsak az üzemi vízgazdálkodásban, hanem a termeléstechnológia számára is sokszor jelentős megtakarítást eredményez. Vízgazdálkodási szempontból az egyik legjelentősebb eredménnyel jár az ipari vizes hűtőelemek hőtechnikailag és hidraulikailag a célnak legmegfelelőbb kialakítása. Ezáltal ugyanis jelentős vízmennyiség takarítható meg, de még nagyobb jelentőségű az az eredmény, hogy a hűtőelem megfelelő kiválasztásával a rendelkezésre álló vízminőséghez lehet üzembiztosan alkalmazkodni. Másképpen fogalmazva; a hűtővíznek megfelelő kezelése lényegesen kisebb ráfordítást igényel, megfelelő hűtőelem kiválasztása, illetve kialakítása esetén. Még fokozottabb beavatkozás a vizes hűtők helyett léghűtők alkalmazása, mellyel teljes egészében kiküszöbölhető a technológia hűtővízigénye és szennyvízkérdése. További felülvizsgálatra szoruló ipari vízhasználó elemek a permetező hűtők, a vízelosztók, az ipari anyaglemosók ós hidraulikus szállítóberendezések, mosók ós számos más egyéb ipari berendezés. Az ipari technológiáknak, vagy egyes részeinek módosítási változatai A vízigények mennyiségi, minőségi csökkentése, ill. a szennyvíz- vagy a vizet szennyező anyagok mennyiségének csökkentése a termeléstechnológiák módosítása keretében leggyakrabban a technológia egyes fázisainak módosítása, vagy továbbfejlesztése útján kerül megvalósításra. Számos technológiai részfolyamat módosítási lehetőségéről lehet beszélni, mellyel vízbeszerzést, vízkezelést, vagy szennyvíztisztítást lehet megtakarítani, ill. csökkenteni. Ritkábban fordul elő olyan eset, amikor vízgazdálkodási érdekből teljes termelési technológiát változtatnak. Az utóbbi teljes technológia változtatás ma még ritka, de már előfordult. Az üzemi vízgazdálkodási rendszerrel szemben támasztott üzembiztonsági követelmények csökkentésének változatai Az üzemi vízgazdálkodási rendszerrel szemben támasztott üzembiztonsági követelmények gyakran nem megalapozottak, maximalista elvek alapján kerülnek megállapításra. Szükséges ezért azok részletes felülvizsgálata. Mindazokat az üzembiztonsági követelményeket, melyek nem életveszélyhez fűződnek, gazdasági, ill. gazdaságossági alapon lehet vizsgálni és meghatározni. Az üzembiztonság mértékének kérdése természetesen minden vízgazdálkodási rendszer modellre és minden rendszer-elemre külön-külön vizsgálandó, a különféle gazdasági-műszaki megfontolások alapján. A technológiában és a vízgazdálkodási rendszerben eszközölt módosítások költségkihatásainak vizsgálata A második tervezési fázisban végzett összes alapadat módosítás mind a technológiában, mind a vízgazdálkodási rendszerben költségnövekményeket