Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Kelemen László: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése

Kelemen L.: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. 31 A különböző rendszer-elemek (műtárgyak) kiválasztásának változatai — a rendszer-elem típusa, — a rendszer-elem teljesítménye, — a rendszer-elem hatásfoka, — a rendszer-elem üzembiztonsága, — a rendszer-elem szerkezeti kialakítása, — a rendszer-elem elhelyezése, telepítése stb. Az összes vízgazdálkodási létesítmény és tevékenység költségszámítása — létesítési és üzemköltség számítás, — a megtervezett, műszaki és üzembiztonsági szempontból megfelelő, az üzem teljes vízgazdál­kodási rendszerére vonatkozó fő és alvariánsok összesített költségvariánsainak .meghatározása, — az üzemi teljes vízgazdálkodási rendszerva­riánsok költségeinek összehasonlítása. 3.2 Második tervezési fázis: Az üzemi vízigények és vízszennyezések csökkentési lehetőségeinek vizsgálata Egy üzem teljes vízigényeinek, ill. a vízszennye­zéseinek csökkentése az üzemi termeléstechnológia, vagy a berendezéseinek módosítása, illetve az üzem­biztonsági követlemények csökkentése útján érhető el. Mindezek a beavatkozások ugyan költségmeg­takarítást jelentenek az üzemi vízgazdálkodási rendszerben, de általában költségnövekményt okoz­nak a technológiai rendszerben. Amennyiben a költ­ségcsökkenés az egyik területen nagyobb értékű, mint a költségnövekmény a másik helyen, úgy a módosítást érdemes megvalósítani. Más helyzettel állunk szemben ott, ahol az ipar­technológiában a vízigény-, vagy szennyezéscsök­kentést célzó beavatkozást azért kell megoldani, mert nem áll rendelkezésre elegendő víz, vagy a ki­bocsátott szennyvizeket a gazdaságosság határain belül nem lehet kezelni, elhelyezni. A két helyzet között a különbség a kényszer­helyzet. Mindkét esetben azonban — ha az adott térség vízkészleti és a befogadó szennyezési meg­kötéseit kiinduló adatoknak tekintjük — gazdasági alapon lehet választani: a vízbeszerzés (esetleg táv­vezetéken szállítva), ill. a szennyvíztisztítás (ha szükséges pl. bepárlással) költsége, vagy az ipar­technológia változtatás költsége nagyobb-e? A má­sodik esetben természetesen felmerülhet az a kér­dés, hogy a két költség közül a kisebbik is gazda­ságos megoldás-e, vagy pedig más ipartelepítésre kell gondolni. Az üzemi vízhasználó berendezések, elemek módosítási változatai A vízhasználó berendezések ésszerű módosítása árán az alábbi eredmények érhetők el: — vízmennyiségi igény csökkenés, — vízminőségi igény csökkenés, — szennyvízmennyiség csökkenés, — a szennyvízben távozó szennyezőanyagmeny ­nyiség csökkenés, — víznvomásigénv csökkenés, — a vízgazdálkodási létesítmények, vagy folya­matok üzembiztonsági igényeinek csökkenése. Az ipari üzemekben számos olyan vízhasználó berendezéssel, szerkezettel találkozunk, melynek működése, hatásfoka, ill. a célnak legmegfelelőbb kialakítása hiányos, nem tökéletes. Ezeknek á be­rendezéseknek az adott célra legalkalmasabbá té­tele nemcsak az üzemi vízgazdálkodásban, hanem a termeléstechnológia számára is sokszor jelentős megtakarítást eredményez. Vízgazdálkodási szempontból az egyik legjelentősebb eredménnyel jár az ipari vizes hűtőelemek hőtechnikai­lag és hidraulikailag a célnak legmegfelelőbb kialakítása. Ezáltal ugyanis jelentős vízmennyiség takarítható meg, de még nagyobb jelentőségű az az eredmény, hogy a hűtőelem megfelelő kiválasztásával a rendelkezésre álló vízminőséghez lehet üzembiztosan alkalmazkodni. Más­képpen fogalmazva; a hűtővíznek megfelelő kezelése lényegesen kisebb ráfordítást igényel, megfelelő hűtő­elem kiválasztása, illetve kialakítása esetén. Még fokozottabb beavatkozás a vizes hűtők helyett léghűtők alkalmazása, mellyel teljes egészében kiküszö­bölhető a technológia hűtővízigénye és szennyvízkér­dése. További felülvizsgálatra szoruló ipari vízhasználó elemek a permetező hűtők, a vízelosztók, az ipari anyaglemosók ós hidraulikus szállítóberendezések, mo­sók ós számos más egyéb ipari berendezés. Az ipari technológiáknak, vagy egyes részeinek módosítási változatai A vízigények mennyiségi, minőségi csökkentése, ill. a szennyvíz- vagy a vizet szennyező anyagok mennyiségének csökkentése a termeléstechnológiák módosítása keretében leggyakrabban a technológia egyes fázisainak módosítása, vagy továbbfejlesz­tése útján kerül megvalósításra. Számos technológiai részfolyamat módosítási le­hetőségéről lehet beszélni, mellyel vízbeszerzést, vízkezelést, vagy szennyvíztisztítást lehet meg­takarítani, ill. csökkenteni. Ritkábban fordul elő olyan eset, amikor víz­gazdálkodási érdekből teljes termelési technológiát változtatnak. Az utóbbi teljes technológia változta­tás ma még ritka, de már előfordult. Az üzemi vízgazdálkodási rendszerrel szemben tá­masztott üzembiztonsági követelmények csökkentésé­nek változatai Az üzemi vízgazdálkodási rendszerrel szemben támasztott üzembiztonsági követelmények gyak­ran nem megalapozottak, maximalista elvek alap­ján kerülnek megállapításra. Szükséges ezért azok részletes felülvizsgálata. Mindazokat az üzembiztonsági követelménye­ket, melyek nem életveszélyhez fűződnek, gazda­sági, ill. gazdaságossági alapon lehet vizsgálni és meghatározni. Az üzembiztonság mértékének kérdése termé­szetesen minden vízgazdálkodási rendszer modellre és minden rendszer-elemre külön-külön vizsgá­landó, a különféle gazdasági-műszaki megfontolá­sok alapján. A technológiában és a vízgazdálkodási rendszerben eszközölt módosítások költségkihatásainak vizsgálata A második tervezési fázisban végzett összes alap­adat módosítás mind a technológiában, mind a víz­gazdálkodási rendszerben költségnövekményeket

Next

/
Thumbnails
Contents