Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Szabó L.: A talajcsövek árkának szűrözése Hidrológiai Közlöny 1972. 7. sz. 307 [12] Schleifer, H.—F eicht ing er, F.: Die Dränung tagwasservernässtor Böden. Oesterreichische Wasserwirtschaft. 1954. 10. [ 13] Thomaser, F.

: Studien über Verockerung von Dränanlagen und deren Reinigung, österreichische Wasserwirtschaft. 1964. 7—8. [14] Juva, K.: Vízrendezés. Tankönyvkiadó. Bp. 1966. [15] Leidenfrost T.: Alagcsövezés ós egyéb munkálatok eredményei a Lévai uradalomban. Toldi Lajos Könyvkiadó. Bp. 1897. [16] Kenessey B.: Vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben. Pátria lit. Bp. 1933. [17],/oó O.: A nyugat-magyarországi melioráció. Vízügyi Közlemények. 1968. 2. f. [18] Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Növénytermesztési Tanszék: Komplex melioráció eredményei és feladatai a nyugat-magyarországi bemutató üzemekben. Kézirat. Keszthely. 1970. <I>n;ibTpoBaHne TpaHiuen ApenawHbix Tpya J\-p Caöo, Jl.: Kohó. Mexn. nayK Tpamueji Apeaa>KHbix Tpy0 noABepraercfl (JwjibTpaunn, KaK npaBHJlO, TOJIbKO ripH 06e3B0>KHBaHHH CBÍI3HUX nOHB c njioxoii BOFLONPOBOAHMOCRBIO. B TÓM cjiytae, ecjiu ypoBenb rpyHTOBbix BOA HaxoAHTCH NOA rrjiocKocTbio APEHa>KHbix Tpyß, (JmjibTpaiiHíi ApeHawcHbix TpaHuieü HMeeT MecTa AJifl Toro, MTOÖM oöecne'iHTb TaKyio BOAonpoBOAHMOCTb, npH KOTopoü onpeAenÉHHaH B npouecce H3MepeHHii AaBJiemte NOBEPXHOCTHBIX BOA 6^3 oöpaTHoro noßnopa Morjia G

M rioriacTb H3 APEHAJKHOIÍ TpaHineH B APEHA>KHyio Tpyőy. üpHMeHeHHbie AJifl ApeHiipoBaHHH (]>HJibTpoBbie MaTepnajibi cyMMHpy K)TCH B maöAutfe 7. B CTaTbe AaeTCH KpaTKaa xapaKTepHCTHKa 06 ocoßeHHOCTHx ({wjibTpoBbix MaTCpHaJIOB. ABTOPOM OTMCTHTCfl, MTO B KateCTBe 4>HJIbTpa He peKOMeHAyeTCH npHMeHHTb rHoiomHe MaTepwaJibi, a npHMeHeHHe njiacTMaccoBbix (JiHjibTpoB noKa ne3K0HoMH'IHO. XapaKtepHbie 3Ha

iiHTejibHbix, B oCjiacra (})HAbTpHpoBaHH5i, eBponeücKHx CTpaH AaHHbie, noKa3biBaiOTCH B maöjiuqe 2. Co3AaHHeM KpyriH0np0H3B0ACTBeHHoro cejibCKoro x03HiícTB0BaHHH B BeHrpnn ApeHHpoBaHHe Towe nojiyqH.no Gojtbuioií pa3Max. fljiji oripeAejteHHíi nanSojiee 3KOHOMH<IHO NPHMEHJIEMBIX, B OTAejibHbix Kpaax MATEPWAJIOB H MCTOAOB <])HJibTpoBaHHfl fibuiH RIPOBEAENBI HccjieAOBaHHH B TeieHHe Tpex jieT, pe3yjibTa™ KOTopbix ii3JiaraiOTCH B oTAenbHoii CTaTbe. Filtereinliau in Dränrohrgräben Dr. Szabó, L. Kandidat der technischen Wissenschaften Die Dränrohrgräben werden im allgemeinen nur bei der Entwässerung von bindigen Böden und Böden von schlechter Wasserleitfähigkeit mit Filtern ausgebaut. Verläuft der Grundwasserspiegel unter der Fläche der Dränrohre, dann hat der Filterausbau des Drängrabens den Zweck: eine Wasserleitfähigkeit zu sichern, die ermöglicht, dass die bei der Bemessung aufgenommene Oberflächenwasserbelastung ohne Rückstau aus dem Drängraben in das Dränrohr gelangt. Die bei der Dränung angewandten Filterstoffe sind in Tabelle 1 zusammengefasst. Die Abhandlung enthält eine kurze Charakterisierung über die Eigenschaften der einzelnen Filterstoffe. Der Verfasser stellt fest, dass die Anwendung von faulenden Stoffen als Filter im allgemeinen nicht empfohlen werden kann, während die Verwendung der Kunststoffilter heute noch nicht wirtschaftlich ist. Die auf dem Gebiete der Dränarbeiten für die beachtenswerten europäischen Staaten charakteristischen Filterdaten enthält die Tabelle 2. in Ungarn erhielt — durch die Entwicklung der mechanisierten grossbetrieblichen Landwirtschaft — auch die Dränung einen neueren Aufschwung. Für die Bestimmung der den einzelnen Landschaften entsprechend am wirtschaftlichsten anwendbaren Filterstoffe bzw. Filtrierarten, wurden 3 Jahre hindurch Versuchsserien durchgeführt, deren Resultate in separaten Abhandlungen besprochen werden. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN A Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Csoportja 1971. szeptember 9—12 között tanulmányutat rendezett Győr-Sopron megyében, az És zakdunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén. A tanulmányi kirándulás célja az volt, hogy a résztvevők a saját működési területüktől eltérő területen nyerhessenek bepillantást egy-egy vízgazdálkodási létesítmény tervezésének és működésének problémáiba, továbbá megismerjék Győr város nevezetességeit. A tanulmányút a Győri Csoport tevékeny közreműködésével ment végbe. A tanulmányút szakmai részében a résztvevők ismertetést kaptak a tatai Nagy-tó vízgazdálkodási kérdéseiről és megtekintették a tóban végzett folyamatos kotrási munkákat is. Megtekintették továbbá a Rába folyó nicki duzzasztó gátját, valamint a duzzasztó mellett létesített folyószabályozási modell-telepet. Sor került a tanulmányút keretében a Nyúl község melletti vízmosások ós vízmosáskötő gátak megtekintésére is. A tanulmányút szabad programjához tartozott Sopron városának, Pannonhalmának, Fertődnek, valamint a fertőrákosi kőfejtőnek a megtekintése is. A Nyíregyházi Csoport 1971. szeptember 15-én ós 16-án ankétot rendezett a közműves ivó- és ipari vízellátás Szabolcs-Szatmár megyei kérdéseiről. A kétnapos ankét a MTESZ új nyíregyházi székházában a Szabolcs-Szatmár megyei Műszaki Hónap rendezvénysorozatának keretében került sorra. Az ankét tanácskozásának vezetője dr. Sieeifert Gyula főmérnök volt. Az ankét megnyitó előadását Máthé Zoltán vízügyi igazgató tartotta. Előadásában hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szatmár megye a közműves vízellátás terén jelenleg az ország legrosszabbul ellátott területe, ugyanakkor azonban a negyedik ötéves terv időszakában a lakosság és az ipar ilyen irányú igénye jelentékenyen emelkedni fog. Körtvély Sándor, a Megyei Tanács Tervosztályának vezetője „Szabolcs-Szatmár megye terület- és iparfejlesztési koncepciói" c. előadásában ismertette a megye III. ötéves tervben elért fejlődósét, majd ismertette a IV. ötéves terv előírásait. Megállapította, hogy a jelentős állami intézkedések ellenére a megye ipari foglalkoztatottsága még mindig meglehetősen alacsony színvonalú, mert többnyire kis és közepes ipari üzemek létesültek 1965 ós 1970 között. A viszonylag nagy munkaerő felesleg miatt extenzív hatások is uralkodnak. A megyében minden iparfejlesztés állóeszköz-fejlesztéssel jár, viszont az építőipar kapacitása általában szűknek bizonyul. A IV. ötéves terv időszakában is elsősorban állami segítséggel valósítható meg az iparfejlesztés, vállalati fejlesztésre csak kisebb mértékben lehet számítani. ( Folytatás a 311. oldalon)