Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

Végvári R.-né: Az időjárás és az öntözőrendszerek Hidrológiai Közlöny 1972. 7. sz. 301 lopments with mixed cultures proved too complex, so that an approach was adopted in which no more than the meteorological element of greatest influence on the operation of irrigation developments, namely precipitation and irrigated farms growng a single type of plant only were studied. The water quantities necessary for providing adequate supply to the plants have been taken into account with the values compiled in Table 1, based mostly on data observed at the evapotranspiration stations of the Institute (Figs. 1 and 2.). The crop yields attained with these water quantities have been compiled in Table 2. Concerning the available supply and the rates of applications the prescribed standard application rates currently in force afforded the starting basis. The variability of precipitation was t aken into account by introducing the regularities available for the Debrecen area. Once these basic data were available, the utilization efficiency of seasonal standard rates was studied, with the results summarized in Table 3. Besides reflecting in a highly instructive manner the reliability of the seasonal standard rates, these data permit conclusions to be arrived at also on the probable trends in the utilization efficiency of irrigation developments. A better approach is afforded by the investigations performed hereafter on the utilization of the standard application rates of individual plant cultures. This has been undertaken by including the average water consumption curves, the rates of water application and irrigation periods (Figs. 3, 4, 5 and 6

), as well as the variability of monthly precipitation depths. The results obtained are shown in Table 4. The study on the utilization efficiency of irrigation developments could be tackled after these preliminary, but already highly instructive computations. It was found necessary to make allowance primarily for the fact that utilization efficiency is but in part dependent upon the variability of precipitation. A limit value is a priori set by the relative lengths of the irrigation season, and the individual irrigation periods (Table 5). In the possession of these data on utilization it was examined subsequently, how these figures were modified by the variability of precipitation. With the help of Eq.(ll) developed for this purpose and the distribution of monthly rainfall volumes, the average utilization of water volumes applied in individual months was estimated (Fig. 7). In this way a means was found for determining t he average utilization efficiency of standard rates of water application (Table 6). The data compiled in Table 5 and 6 were used in Eq.(12) for obtaining figures oil the average utilization efficiencies of irrigation developments, with the results shown in Table 7. The investigations described in the foregoing were concerned with operations growing a single type of plant only. These, however, offered opportunity for estimating from the results thus obtained the average utilization efficiency of mixed-culture operations, for which — rather underestimating the actual values — 46.7% was obtained. A. Bentz és H. J. Martini: „Lehrbuch der angewandten Geologie" (A gyakorlati geológia tankönyve). Ferdinand Enke Veri. Stuttgart, 1969. A Gyakorlati geológia tankönyvének I. kötetét A. Bentz még 1961-ben adta ki, amely térképezéssel, kőzettannal, paleontológiával, geofizikával és talajtannal foglalkozik. A II. kötet I. része 1968-ban jelent meg, tárgyköre: érc-, szén-, kőolaj-, só-, ipari ásvány- és kőzetkutatás. A Gyakorlati geológia tankönyve II. kötet 2. rész (témái: Hidrogeológia, mérnökgeológia, a völgyzárógátak és a vízépítés geológiája. Matematikai eljárások. A fúrásminták feldolgozása. A légi fényképezés geológiája) 1969-ben jelent meg. Ezt Bentz már nem érhette meg. A hét fejezetből álló, 794 oldal terjedelmű (300 ábra, 101 táblázat) kötet egy-egy negyedrészét az elméleti ós gyakorlati szempontból egyaránt fontos hidrogeológia és mérnökgeológia tölti be. Az egyes fejezetek átfogó ismertetése helyett néhány különösen értékes pontjukat említjük meg. 6. Hidrogeológia. A talajvíz mozgása, újraképződése, kora. A talajvíz feltárása és kitermelése. Talajvízdúsítás. Víztározás a talajban. Védőövezetek. 7. Mérnökgeológia. Kutató fúrások, mintavétel, szondázás. Próbaterhelés, próbacölöpözés. Talajmechanikai laboratóriumi vizsgálatok. Reológiai mérések. Példák a mérnökgeológia gyakorlati alkalmazására. Rezgő testek alapozása. Alapozás földrengóses övezetben, bányák fölött. Az építési gödör víztelenítése, talajvízszínsüllyesztés. Völgyzárógátak, alagutak építése. Földművek. Károsodások helyreállítása. 8. A geológia alkalmazása a vízépítésben. Ez a rendkívül érdekes, a kötetnek bő hatodát betöltő fejezet kivitelezett példákon mutatja be a geológus szerepét és munkáját. A példákat a völgyzárógátak építésterületóről veszi, mert ott minden feladat előfordul. 9. Matematikai eljárások a geológiában. A számitógépek alkalmazása. A számítógépek szerkezete, mőködése, üzemköltsége. Az adatok előkészítése. Programozás. Bevezetés a Fortran-nyelvbe. Az adatok tárolása és újrafelhasználása. Statisztikai módszerek a geológiában. Modellek számítása. 10. Rétegnyilvántartások készítése. A furatminták vétele, kezelése és általános feldolgozása. 11. Légi felvételek geológiai értelmezése és foto geológiai munkák tervezése. A fotogrammetria elemeinek ismertetése után gyakorlati útbaigazítást ad e kitűnő segédeszköz alkalmazására ós hasznosítására. 12. Földmérés a geológiai terepmunkák során. A vízszintes és magassági mérés módszereinek és eszközeinek részletes, a dioptrától az elektronikus tachiméterig terjedő ismertetése. A kötet minden fejezetét a korszerűség, a magas tudományos színvonal, az elméleti megalapozás teljessége, szabatos és világos előadásmód, a gyakorlati szempontok szolgálatát teljessé tevő bőséges ábraanyag és a további elmélyedést elősegítő részletes irodalomjegyzék jellemzi. Az irodalomjegyzékek századunk igen sok kiemelkedő jelentőségű könyvét, cikkét tartalmazzák, amelyek közül nem hiányoznak az 1968-ban megjelent munkák sem, és megtalálhatjuk köztük — bár elvétve — néhány magyar szerző nevét is. Csobok József