Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
7. szám - Végvári Rezsőné: Az időjárás változékonysága és az öntözőrendszerek kihasználtsága közötti kapcsolat a növényzet kielégítő vízellátásának biztosítása eseén
292 Hidrológiai Közlöny 1972. 7. sz. Végvári R.-né: Az időjárás és az öntözőrendszerek A csapadékkal kapcsolatos kérdéseket tisztázva, a kielégítő vízellátás biztosítottságának vizsgálatában következő lépésként az öntözővízzel kell részletesen foglalkoznunk. Mielőtt azonban a kiadagolt vízmennyiség növényzet számára hasznosítható részének számításaink szempontjából mértékadó értékét meghatároznánk, a számításbaveendő öntözővíz mennyiségét kell valamilyen módon megállapítani. Az öntözési normák továbbfejlesztéséhez szükséges kutatómunka — mint már említettük — folyamatban van. Az értékelés még nem fejeződött be. A jelenleg érvényben levő országos öntözési normarendelet [12] 1964. évi keltezésű, s a szakemberek véleménye szerint ma már bizonyos fokig elavult. Ennek ellenére a tervezés, a vízelosztó hálózat szükséges vízszállítóképességére vonatkozó számítások alapja általában ma is ez. Tovább menve, s alkalmazkodva a már a növénycsoportok vízigényének meghatározásakor követett átlagolási elvhez, valamint szem előtt tartva, hogy az egyes kisebb-nagyobb öntözőrendszerekben a különböző talajok és öntözési módok valóban a legváltozékonyabb arányokban fordulhatnak elő, indokoltnak látszott, hogy a rendeletben feltüntetett növénycsoportok idénynormáját is egyetlen, átlagos értékekkel vegyük figyelembe. Ilyen meggondolások alapján adódtak tehát a következő növény csoportonkénti értékek: sűrűvetésű szálastakarmányok 382 mm, kapás és ipari növények 235 mm, kertészeti növények 520 mm, rét-legelő 385 mm, rizs vízpótlás 1220 mm, tógazdaság vízpótlás 667 mm A rizs vízpótlásával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy bár a rendelet négy talajtípusra adja meg az idénynormát, az átlagérték meghatározásánál a vízáteresztő talajra vonatkozó adatot — mivel ilyen talajokon hazánkban nincs risztermesztés — figyelmen kívül hagytuk. Az idénynorma mennyiségének meghatározása után rátérve az ily módon számításbavett vízmennyiség növényzet által hasznosítható részének a vizsgálatára, a legújabb hazai kutatási eredményekre [20] támaszkodhatunk, amelyek szerint az öntözővíz öntözési módonként a következők szerint hasznosul: minimális maximális közepes hasznosulás [%] Barázdás öntözés 40 81 60,5 Sávos csörgedeztető öntözés 30 63 46,5 Esőszerű öntözés 43 74 58,5 hetnek 40, 81, illetve 60,5%-kal vettük figyelembe az idénynorma minimális, maximális, illetve közepes hasznosulását. A rizs és a tógazdasági vízpótlás esetében — tekintettel arra, hogy ezekre vonatkozóan nincs alapadat — meggondolva, hogy a rizsföldeken és halastavakban bekövetkező eliszapolódás (kolmatáció) miatt a szivárgási veszteség minimális, a párolgás pedig nem tekinthető a kiadott víz veszteségének, becslés alapján a teljes idénynormát hasznosuló vízmennyiségnek vettük. Az eddigiek alapján a kielégítő vízellátáshoz az öntözési idényben hiányzó vízmennyiséget C^-sel, a vízigényt — amelyet a növényzet egész öntözési idényre vonatkozó evapotranszspirációjávai azonosítunk — Ef-vel, s az öntözési idénynorma hasznosuló értékét A T; i-val jelölve, könnyen belátható, hogy C,=E T — N h (1) Ez tehát az a vízmennyiség, amelyet a növényzet a természetes csapadékból kellene, hogy pótoljon. A csapadék változékonyságára vonatkozóan elvégzett vizsgálatok [4, 19] azonban azt mutatják, hogy ez a vízmennyiség csupán az évek egy részében áll rendelkezésre, míg más években oly sok csapadék esik, hogy az öntözővíz mennyiségének redukálása válik szükségessé. Közelebbről, figyelembe véve azt, hogy ilyen redukcióra akkor 3. táblázat Annak a valószínűsége, hogy a növényzet öntözési idénybeli kielégítő vízellátásához szükséges vízmennyiség egyenlő, vagy kisebb az érvényben levő országos víznormarendelet szerint biztosított vízmennyiségnél Table 3. Probability of the water quantity necessary for providing adequate supply to the plants in the irrigation season being equal, or less than that envisaged by the standard application rate currently in force a) Plant group, h) Close stands of green fodder, c) Row crops and industrial plants, d) Truck crops, e) Meadow, pasture, f) Rice (supplementing), g) Fish ponds (supplementing), h) Average seasonal standard application rate, i) Probability,^ Minimum, k) Maximum, I) Average, m) At standard rate and rainfall utilization Növénycsoport (a) Ennek megfelelően a sűrűvetésű szálastakarmányok, valamint a rét- legelő esetében, amikor sávos csörgedeztető vagy esőszerű módon történhet az öntözés 30, 74 ill. 52%-kal; a kertészeti, valamint a kapás és ipari növények esetében pedig, amikor barázdás vagy esőszerű öntözéssel öntöztn O fco A valószínűség értéke (i) -cö eí w < , m CD ® o ^ § s >><— 1 mini mái (j) maxi mái (k) O N —• :C — J* G © S 1) norma és csapadékhasznosulás esetén (m) [%] 382 0 92,9 21,8 235 0 85,8 20,6 520 385 1220 81,3 0 100,0 100,0 93,1 100,0 100,0 22 4 1 oo'o 667 99,8 99,8 99,8 Sűrűvetésű szálastakarmányok (b) ... Kapás és ipari növé^ nyek (c) . . . . Kertészeti növények (d) Rét-legelő (e) Rizs vízpótlás* (f) . . Tógazdaság* vízpótlás (g) Megjegyzés: * A rizs ós a tógazdaság esetében mind a norma szerinti vízadag, mind a csapadék hasznosulását 100%-nak feltételezve és a vízpótlási időszakok (rizsnél V. 15—VIII. 31., tógazdaságnál V. 15—IX. 30.) csapadékát véve figyelembe.
