Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Kelemen László: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése

28 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Kelemen L.: Ipartelepek vízgazdálkodási rendszer-tervezése Recirkulációs vízhasználati modell (4. ábra) Recirkuláció (vízforgatás) esetén a technológiai folyamatban használt vizet kisebb-nagyobb mér­tékű kezelés után (visszahűtés, ülepítés, derítés) ugyanazon technológiai folyamatban újra hasz­nálják, visszaforgatják. Egy adott vízmennyiséget tehát a cirkulációs vízkörben állandóan forgatnak, és csak a rendszerből elvesző (elpárolgó, elszivárgó, termékbe bedolgozott és a rendszerből lebocsátott) vízmennyiséget kell frissvízből pótolni. Egy vízfor­gató körbe természetesen több azonos vízminőségi igényű technológiai folyamat vízellátása is bekap­csolható. Vízforgatást abban az esetben alkalmazunk: — ha a teljes vízigénynek megfelelő vízmennyiség nem szerezhető be gazdaságosan; — ha a rendelkezésre álló friss víz minősége olyan, hogy az üzem számára csak jelentősebb kezelés után használható; — ha az üzemi technológiákból kikerülő használt vi­zek minősége olyan, hogy a szennyvízkezelés költsége­sebb mint az újrahasználat előtti kezelés; — ha a frissvizet nagy távolságról kell szállítani; — ha a frissvíz beszerzés és az üzem geodéziai szint­különbsége nagy; — ha az üzemi vízellátással szemben a biztonsági követelmény magas; — ha a vízforgatás útján biztosítható üzemi vízellá­tás gazdaságosabb, mint az egyenes vagy soros vízhasz­nálattal stb. A három vízhasználati alapmodell mindegyike alkalmas korszerű ipari üzem biztonságos és gazda­ságos vízellátására. Az üzemek különböző techno­lógiai folyamatainál ugyanis lehetnek szélsőséges műszaki követelmények, melyek kielégítését vala­melyik modell leginkább képes biztosítani. A három vízhasználati mód közül (átfolyó, soros, forgatott), hogy melyik megoldás a legalkamasabb egy üzem vízellátására, csak esetenkénti alapos D techn. > < v. ^ D techn. D techn. 4. ábra. Recirkulációs vízhasználati modell Puc. 4. Modejib pemipKyjiRifiwHHOZO eodonoAb3oeaHim Abb. 4. Rezirkulations- Wassernutzungsmodell műszaki, üzemgazdasági és vízgazdálkodási vizs­gálattal dönthető el. A nagyüzemek vízgazdálkodási rendszerében álta­lában nem egyik, vagy másik vízhasználati modellt alkalmazzák, hanem legtöbbször annak összes vál­tozata megtalálható vagy vegyes vagy kombinált rendszer keretében. 2.3 A vízhasználati modellek kapcsolási lehetőségei Az ipari üzemek vízgazdálkodási rendszerei a leg­ritkább esetben állnak egyetlen vízhasználati mo­dellből. A vízkészlet-adottságok figyelembevételé­vel a különböző vízhasználati modellek párhuza­mos és soros kapcsolásával oldják meg a vízellátá­sukat. Alapmodellek alkalmazása Azok az üzemek alkalmaznak tisztán egyik vagy másik alapmodellt a vízellátásuk megoldására, melyek — kismennyiségű vizet igényelnek, — az üzem minden vízhasználója azonos minő­ségű vizet igényel, — az eltérő minőségű vízigény mennyisége je­lentéktelen. Azok az üzemek, melyek pl. tisztán egyenes víz­használattal rendelkeznek, csaknem minden üzem­ben legalább két párhuzamos egyenes vízhasználati modell épült ki, (egyik ivó- és másik ipari vízminő­séggel). Tehát tisztán egy alapmodell alkalmazása a gya­korlatban nem tipikus. Vegyes modell-rendszerek alkalmazása A vízben szegényebb területek ipari üzemei, kü­lönösen a régi üzemek, csaknem kivétel nélkül ve­gyes modell-rendszert alkalmaznak a vízellátásuk megoldására. A vegyes modell-rendszer kialakításának lényege­hogy egy üzemben egymás mellett, egymástól füg­getlenül, vagy egymással párhuzamosan kapcsolva, több, általában mindhárom alapmodell megtalál­ható, a nagyüzemekben többszörösen is (5. ábra). Az 5. ,,a" jelű ábrán egymástól független, a ,,b" jelű ábrán pedig egymással párhuzamosan kapcsolt alapmodellek szerepelnek. Kombinált modell-rendszerek alkalmazása Ma a korszerű nagyüzemek vízgazdálkodási rend­szere az alapmodellek kombinációjából épül fel. A kombinált modell-rendszer kialakításának lényege, hogy egy üzemben egyetlen modell-rend­szeren belül az alapmodellek — esetleg többször is — egymással sorbakapcsolva üzemelnek (6. ábra). A 6. „a" jelű ábra különböző alap modellek, a ,,b" jelű ábra pedig több azonos típusú alapmodell sorbakapcsolását ábrázolja. Teljesen zárt modell-rendszerek alkalmazásának lehetőségei Vízkészletgazdálkodási szempontból nagy jelen­tőséggel bírnak a teljesen zárt ún. veszteség nélküli modellek, melyeket a hűtővíz ellátásban alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents