Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

7. szám - Dr. Vitális György: A vízbeszerzés földtani lehetőségei Nógrád megyében

276 Hidrológiai Közlöny 1972. 1. sz. Dr. Vitális Cy.: A vízbeszerzés földtani lehetőségei 1. láblázat A víztároló, illetve vízszolgáltató képességre vonatkozó számértékek (Magyarország vízföldtani atlasza után) TuCtjun/a 1. '/uCAemibie 3naneuua, omnocmifueca K eodoaKnyMyAupywufeii u eodoomöawufeü cnocoőnocrnu no THnporeoJiorHqecKOMy ATjiacy BeHrpHH Tabelle 1. Die auf die Wasserspeicherung bzw. Wasserlieferung bezogenen numerischen Worte Nach dem Hydrogeologischen Atlas Ungarns Víztároló képesség Vízszolgáltató képesség Víztároló képesség [in

3/nap] [l/P] Igen jó víztároló kőzet Jó víztároló kőzet . . . Közepes víztároló kőzet Gyenge ós rossz víztároló kőzet .... 1000-—10 000* 500— 1 000 100— 500 100 alatt (700—7000) (350— 700) (70— Íi50) (70 alatt) * vagy ennél is nagyobb Nógrád megye vízföldtani tömbszelvénye. A terület földtani képződményeit, azok víztípusait és víztároló képességét összefoglalóan a vízföldtani tömbszelvény (1. ábra) szemlélteti. Nógrád megye vízföldtani tömbszelvényét a Magyar Állami Földtani Intézet térképei alapján, Magyarország vízföldtani atlasza és Magyarország vízföldtani tömbszelvénye segítségével szerkesztettük. A 10X10 km-es hálózatban, kétszeres túlmagasítással, a — 2000 mA. f-i szintig szerkesztett tömbszelvény az egyes földtani képződményeket földtani koronként összevontan ábrázolja. A terasz víz, rétegvíz, karsztvíz és hasadékvíz elhelyezkedésére, illetve feltárására alkalmas igen jó, jó, jó és közepes, közepes, közepes és gyenge, valamint rossz — vízzáróval váltakozó — víztároló kőzeteket a földtani képződményekkel összehangoltan szemlélteti. A víztároló képességre vonatkozó megnevezésekhez (a Magyarország vízföldtani atlaszában alkalmazott nevezéktan szerint) az 1. táblázatban közölt számértékek tartoznak. A vízszerzés földtani lehetőségei. A felszíni víz nyiltvízkivételével történő hasznosítása a nagyobb vízfolyások: az Ipolv, Dobroda, Nagy, Lókos; Galga; Zagyva, Tarján, Kis-Zagyva, Kövicses ós a Tarna patak völgyében lehetséges. A felszíni víz tározása az Ipoly vízgyűjtőjén Balassagyarmattól délre 10 kisebb víztározóban, a Diósjenői tóban, a Tolmácsi ipari víztározóban, a Bánki tóban és a Kisecset-i tározóban; a Zagyva vízgyűjtőjén a Salgótarjáni Vízválasztó-i, a Mátraszele-i, a Szirák-i (4 db) és a Palotás-i, valamint a salgótarjáni camping víztározójában történik. Nógrád megye területén a legszámottevőbb vízszerzés nagyobb távlatban a felszíni vizek tározása révén lehetséges. A Mélyépítési Tervező Vállalat 1970. évi tanulmánya 12 db fővölgyi, és 3 db oldalvölgyi víztározás hidrológiai lehetőségét tárgyalja, 2. libra. Nógrád megye vázlatos térképe, a langyos források, az ásvány-gyógyvizek és a szénhidrogén indikációk feltüntetésével 1. Langyos forrás (14—20 "C), 2. Ásvány- és gyógyvíz, 3. Csevice forrás, 4. Olajnyom, 5. Földgáz nyom, ti. Alaphegység határ Puc. 2. CxeMamuuiuiH Kapma oóAacmu Hm put), menAuie ucmointiKU, MiinepaAbiibie u Aeueöiibte eodbi u yeAesoóopoöiihie uuduKaijuu 1. Tenjiwe hctohhhkh (14—20 C°); 2. MHiiepajibHbie h jieqeŐHwe Boabi; 3. Hctomhhk MeBHue; 4. Hc<[itíihl.k' cjicau; 5. Cjieflbi npupoflHoro ra3a; 6. rpaiiwua KopeHHbix nopoA Abb. 2. Schematische Karte des Komitats Nógrád mit Anführung der lau warmen Quellen, der Mineral- und Heilwässer und der Kohlenwasserstoff-Indikationen 1. Lauwarme Quelle (14—20 °C), 2. Mineral- und Heilwasser, 3. Csevice-Quelle, 4. ölspur, 5. Erdgasspur, 6. Grenze des Grundgebirges.