Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

6. szám - Stverteczky András: Hőfok, nyomás, sűrűség (fajsúly) mérése

256 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. Hőfok, nyomás, sűrűség (fajsúly) mérése S T V E 11 T ECZKY AND B Ä S • 1. Bevezetés A vízgazdálkodásban ugyan a hőfok és nyomás mérése alárendeltebb szerepű, a cikksorozatban mégis kitérünk rá, hogy a mérés- és irányítás­technika e láncszemei se hiányozzanak. Ugyan­akkor törekszünk arra, hogy az általánosságban jól ismert hőfok- és nyomásmérési módszerek rend­szerezése és rövid ismertetése mellett rávilágítsunk a villamos távadási és szabályozási lehetőségekre. A sűrűség mérésre nem mondhatjuk el a fentie­ket. A víztisztításban a lebegőanyagtartalom isme­rete döntő jelentőségű, mivel a nyersvíz lebegő­anyagtartalma (sűrűsége) szerint történik a vegy­szeradagolás, vagy a lebegőiszapfelhős derítőknél a lebegőanyagtartalom adott, megkívánt érték. A szennyvíztisztítás technológiájában pedig az iszap sűrűségének ismerete szinte elengedhetetlen. 2. Hőfok mérés Hőmérséklet meghatározásra mindazok a fizikai jelenségek felhasználhatók, amelyek összefüggenek vele. Mérésre azonban csak azokat használhatjuk, amelyek egyértelmű, reprodukálható eredménye­ket szolgáltatnak. A gyakorlatban az alábbi eljárá­sok terjedtek el: — folyadékok és szilárd testek térfogatának, alakjának megváltozása — villamos vezetők ellenállásának megválto­zása. 2.1. Folyadéktenziós hőmérő Egy folyadéktenziós hőmérő három szerkezeti részből áll, felépítését az 1. ábrán láthatjuk. Ali egy tartályból [1], egy kapilláris csőből [2] és a nyomásmérő készülékből [3], amelyet teljes térfogatában folyadékkal töltenek meg. A nyo­másmérő rendszerint Bourdon-csöves nyomás­mérő. A mérésnél a folyadék hőmérsékletelvál­tozás következtében előálló térfogatváltozását * Mélyépítési Tervező Vallalal, Budapest. 1. ábra. Folyadéktenziós hőmérő Puc. /. TepMOMemp, paóomatouiuü meH3ueű Jicudtcocmu Abb. 1. Flüssigkeitstensions-Thermometer használják ki, amelyet nyomásmérésre vezetnek vissza. A folyadéktenziós hőmérő előnyei: rázásállóság, helyzetérzéketlenség, nagy mérési pontosság, nagy nyomaték. A manométert ellenállástávadóval és határér­tékkapcsolókkal is el lehet látni. 2.2. Folyadéktöltésű hőmérő A folyadéktöltésű hőmérők a legismertebb liő­mérsékletmeghatározók. Egy folyadékkal töltött tartályból és a tartályhoz csatlakozó hosszú kapillá­risból áll. A tartályban levő folyadék térfogata a hőmérséklet függvénye, ezért a kapillárisba nyúló folyadékszál hossza a hőmérséklet függvényé­ben változik. Az ipari kivitelű üveghőmérő acél védőtokkal és menetes csatlakozóval van ellátva. 2.3. Dilatációs hőmérő A fémek hődilatációján alapulnak ezek a műsze­rek. Egy dilatációs hőmérsékletszabályozó a 2. áb­rán látható. A ház (1) anyaga invár, amelynek a hő­tágulása elhanyagolható. A dilatációs rúd [2] hosz­szának megváltozása a mikrokapcsoló [3] ki-be kapcsolását idézi elő. 'ZZZZX a Li T/TZA \ \ 2. ábra. Dilatációs hőmérsékletszabályozó Puc. 2. JJiuamaifuowMü peey.mmop meMnepamyptii Abb. 2. Dilatations-Temperaturregler 2.4. Bimetall hőmérő E hőmérőtípus érzékelő eleme az ún. bimetáll, azaz két különböző hőtágulási együtthatójú anyag­ból összehengerelt fémszalag, amelyet laprugó, vagy spirálrugó alakjában építenek be. Az utóbbi kialakítás célja az érzékenység növelése. Lap­rugós kivitellel a szabályozás, míg spirálrugóval a hőmérő kialakítása valósítható meg könnyűszer­rel. 2.5. Ellenálláshőmérő A hőmérsékletmérés legtöbbet használt távmé­rési módja. Az ellenálláshőmérők a fémek hőmér­sékletváltozás okozta vezetőképesség változásán

Next

/
Thumbnails
Contents