Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

6. szám - Ifj. Nagy Zoltán: Műanyag-csepegtetőtestek tervezése és építése

239 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. Műanyag-csepegtetőtestek tervezése és építése Ifj. NAGY ZOIXÍN' Általános megállapítások, méretezési elvek A vízkészlet megóvása az elszennyeződéstől szá­mos országban, így hazánkban is, jelentős problé­mát okoz. Ma már bírságmentesen a szennyvizek tisztítás nélkül az élővizekbe nem vezethetők be. A tisztítás mértékét a vízügyi hatóságok előírásai és annak technológiáját mindenkor a helyi viszo­nyok szabják meg. A városi és ipari szennyvizekben levő kolloid­és oldott szervesanyagok eltávolítására a külön­böző aerob biológiai tisztítási eljárások bizonyultak a legmegfelelőbbnek. A gyakorlatban az eleven­iszapos és a csepegtetőtestes eljárások terjedtek el a legjobban. Ezek technológiai színvonalának emelésére és a gazdaságosság fokozására számos kísérletet végeztek a különböző hazai és külföldi tervezők, kutatók és üzemeltetők is. így többek között a biológiai tisztítási eljárás területén az utóbbi időben külföldön különböző megoldású műanyagtöltőtestes csepegtetőtesteket al­kalmaztak. A kísérletek azt bizonyították, hogy ezek több előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, ami alkalmazásukat a gyakorlati életben az elér­hető eredmények alapján indokolttá teheti. Jelen­leg a kutatók a megoldás gazdaságosságát és alkal­mazási területének lehatárolását vitatják. A mű­anyagtöltőtest alkalmazásával járó kedvező ta­pasztalatok indokolttá tették a téma hazai vizsgá­latát. A vizsgálatok során főként a technológia be­vezetésének műszaki és gazdaságossági feltételeit kell kiemelnünk. Ismeretes, hogy a csepegtetőtest térfogati terhel­hetőségét a töltőanyag térfogategységére jutó hár­tyamennyiség nagymértékben befolyásolja. A ha­gyományos töltőanyag fajlagos felülete — a szem­csék átmérőjének csökkentésével — az eltócsáso­dási veszély miatt bizonyos határon túl nem növel­hető. A szemcsék véletlenszerű elrendeződése miatt pedig a biológiai hártya elszaporodása esetleg a csepegtetőtest jelentős részének kiesését okoz­hatja. Ezért az ilyen típusú csepegtetőtesteknél az érkező szennyvíz koncentrációja nem haladhatja meg a 250 mg/l BOI 5, térfogati terhelése pedig az 1000 g/m 3 BOI 5 napi értéket. Ezzel szemben a műanyagból meghatározott sza­bályos alakra gyártott töltőelemek fajlagos felületi viszonyai lényegesen kedvezőbbek lehetnek és el­tócsásodásuk magas szennyvízkoncentráció és ter­helésnél sem következik be. Természetesen ebben az esetben is a lejátszódó folyamatokra még szá­mos olyan külső befolyásoló tényező hat, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a reakciók alakulását és a tisztítás mértékét tökéletesen előre jelezzük. A leglényegesebb külső befolyásolók, úgy mint a: — szennyvíz felületi és térfogati terhelése, — a biológiai hártya fajlagos mennyisége, — a szennyvízkoncentráció, — a recirkuláció, * Közmű éá Mélyépítő Vállalat, Kincsesbánya. — a töltőanyag alakja és méretviszonyai, — a tartózkodási idő és a hőmérsékleti viszo­nyok között olyan összefüggéseket kellett megállapítani, ame­lyek a méretezés alapjául szolgálhatnak. Az Ame­rikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai oszágban is részletes kísérleteket folytattak a bioló­giai reakciók összefüggéseinek meghatározására nagy aktív felületet biztosító műanyagtöltőtestek­kel. A velük szemben támasztott legfontosabb kö­vetelmények az alábbiakban foglalhatók össze [1]: — a töltőanyag legyen nagy fajlagos felületű és tegye lehetővé a biológiai hártya jó tapadását és a biológiai egyensúly kialakulását, — kémiai és biológiai hatásokkal szemben legyen ellenálló, — kialakításával biztosítsa a technológiai köve­telményeket, a szennyvíz egyenletes szétosztását, a megfelelő kontakt időt és a levegő szabályozható átáramlását, — a szerkezeti anyag legyen könnyű, megfele­lően szilárd, rugalmas, gazdaságosan gyártható és könnyen szerelhető. A töltőanyag tervezésekor figyelembe kellett venni, hogy a reakció felülete nem a töltőanyag száraz, hanem annak biológiai hártyával bevont felületével azonos. Kerülni kellett az olyan kialakí­tást, amelynél a szemközti falak között a biológiai hártya átboltozódása létrejöhet és a fajlagos felü­leti viszonyokat ronthatja, ami esetleg eltócsáso­dást is okozhat. A felsorolt feltételek kielégítésére számos eltérő keresztmetszetű, lebontási hatásfok igényt kielégítő és szerkezeti kialakítású töltő­anyaggal kísérleteztek, amelyek közül a legjelleg­zetesebbeket kiemelem, megemlítve legfontosabb jellemzőiket. A Cloisonyle típus töltőanyageleme kemény PVC-ből 80 mm átmérőjű és 0,5 mm falvastagságú cső. A csöveket a csepegtető testben szorosan egy­más mellé helyezik. Nagyobb tisztítási hatásfok­igény mellett a térfogati terhelés 4,5 kg/m 3/nap BOI s értékű lehet, kisebb igény esetén elérheti a 20 kg/m 3/nap BOI s értéket is [2], A Flocor típus töltőanyagát sima és hullámos lemezek alkotják. Térfogati terhelhetősége eléri a 10 kg/m 3/nap BOI5 értéket [3]. A Surfpac típusú töltőanyagot két változatban állítják elő, amelyek egymástól fajla­gos felületben különböznek [4, 5]. A felsorolt töltő­test típusok jellemzőit az 1. táblázat mutatja. A műanyag töltőtest gazdaságos alkalmazásának alsó határa — külföldi tapasztalatok szerint — 500 mg/l BOIj értékben állapítható meg, ezért főleg nagy koncentrációjú ipari, vagy iparival kevert házi szennyvizek tisztítására megfelelőek. Alkalma­zásuk a tej-, hús-, konzerv-, cukor-, bőr-, papír-, vala­mint az állati fehérjét feldolgozó iparágakban bizo­nyult kedvezőnek [3, 6].

Next

/
Thumbnails
Contents