Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Könyvismertetés

Csutorné Dr. Bereczky M.: A szentendrei és Váci Duna-ág Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. 217 e szakaszán még a bétamezoszaprób (biológiailag kissé szennyezett felszíni víz) jelleg dominál, de a lielyi szennyező hatás miatt az alfamezoszavrób Jajok gyarapodása a Duna ismétlődő szennyeződésére és következményeként a kedvezőtlen biológiai vízminő­scgvállozás lehetőségére hívták fel a figyelmei. IRODALOM |l| Bolliár, .1., Dvihally, S. T., Kozma, K. I'.: Hydro­biologische Untersuchungen in Donau Schnitt /.wieschen Megyer und Nagymaros. Ann. Univ. Budapest. (Sect. Biol.) Ki. 1071. [2 | Bereczky, M. Cs.: Untersuchungen über die l'roto­zoenfauna der Donau bei Alsógöd (Ungarn) Opusc. Zool. Budapest. 9. 1969. [3] Kinfluss der Wassertemperatur auf die GestalUmg der Ciliaten-Fauna im Donauabschnitt bei Alsógöd Ann. Univ. Budapest. (Sect. Biol.) 13. 1971. [4 | Bick, H.: Autökologisehe und saprobiologische Un­tersuchungen an Süsswasserciliaten. Hydrobiologia. 31. 1968. [5] llopuK, 0: n.: CUO 6 O/(HO» V 'IÍBVIUIIC HH(|)y3opint Bo/toe­MOB MOJWIBIIII. AKUO. Hayn Mojidaecnoü C.C.C.P. KyuiHHt'B. I 968. [K] Faúré­Fremiet, F.: Ecology of cilia! e infusoria. Enden wour. 9 (36) 1950. [7] Kahl, A.: Urtiere oder Proto/.oa. In: Dahl: Die Tier­welt Deutschlands. 1935. |8| Knopp, II.: Ein neuer Weg zur Darstellung biologi­sche!' Vorflutuntersuchungen erläutert an einem (Jütelängschnit t der Mains. Dir Wasserwirtschaft. 45, 1954. | 9 | Liebmann, 1\ .: Handbuch der Krisch wasscr und Ab­wasserbiologie. Jena. 1962. Hund I. | 1.0] M nucha, lt.: A szennyvíz és a vízfolyások. Buda­pest. 1943. I I 1 I Sz. Muhits, A'.: A Duna szennyezettségének kimu­tatása biológiai vizsgálat alapján, új grafikus ábrá­zolási módszer segítségével. Ilidről. Közlöm/. 1955. 35. f 1 2 | Stiller, •/.: Az ivóvizek biológiai vizsgálata. Kísér­lelügyi Közlemények. 37. 1934. [13] Stiller. J.: Durch Einwirkung von Umweltfaktoreii entste-hende Modifikationen bei perit riehen C'ilia­I en und ihre Bedeut ung bei Beurteilung ties Wassers. Verh. Intern. Verein. IAmnol. 14. 1961. [14| Wetzel, A .: Technische Hydrobiologie Trink­Brauch-, Abwasser. Akad. Verl. Geest ScPortig K. — O. Leipzig 1969. Könyvismertetés I Roger V.M. Be Wiest: Flow through porous media. (Áramlás porózus közegben). Academic Press, New York, London, 1969. 530 o., 149. á. 6. t. A könyv a talajban végbemenő folyadókmozgással foglalkozik. A gyakorló mérnököt, mérnökgeológust és hidrológust bevezeti e mozgás elméletének részleteibe, a kutatót pedig tájékoztatja az e téren elért legújabb eredményekről. Az I. fejezet a talaj vízáramlás alaptörvényeit ismer­teti. Érdekesek itt a Darcy-törvény és a Hűbbért-féle erőpotenciál kapcsolata, a potenciálos áramlás tárgyalá­sának matematikai módszerei: a konform leképezés és a hodográf eljárás, a folyató vízvezető réteg (leaky aqui­fer) fogalmának ismertetése és a vegyileg nem homogén folyadékok áramlásával kapcsolatosan Lusczynski elmé­lete. A természetes közeg porózusságát, áteresztőképessé­gét, ellenállását és az áramlás különböző formáit, köztük a fluidizációt is tárgyaló 2. és 3. fejezet után a 4. fejezet részletesen foglalkozik a hidrodinamikus diszperzió tör­vényszerűségeivel. Az 5. fejezet a longitudinális diszper­zióban részt vevő molekuláris diffúziónak a sebességre gyakorolt hatását fejtegeti. A 6. fejezet behatóan foglal­kozik a telítetlen áramlással, a 7. pedig a szabad fel­színű talajvíz mozgásával. A 8.' fejezet a talajvíz rugal­massága ós a tározási kapacitás összefüggésével foglal­kozik,^főképpen Biot és Jacob elmélete alapján, és a két­emeletes (nem homogén) vízvezető réteg példája kap­csán rámutat a Nóordber gum-hatás jelentőségére. A 9. fejezetben nem-homogén folyadéknak nem-homogén közegben végbemenő áramlásáról olvashatunk. A 10. fejezet a GVeen-függvények alkalmazását mutatja be a porózus közegben végbemenő áramlás parciális differen­ciálegyenleteinek megoldásában. Végül all. fejezet a nem keveredő folyadékok (pl. víz és olaj) áramlásának a kőolaj kitermelésekor jelentkező problémáival ismertet meg. A könyv tárgyalásmódját a tudományos eredmények rendszeres egybevetése, a logikus gondolatmenet, vala­mint a világos st ílus jellemzi, ami a bőséges és jó ábra­anyaggal kiegészít ve bizt ősit ja célja elérését. Csobok I rcronika Oltvai Ferenc-. Ai 1970. évi liszai árvíz és a Szegedi Levéltár. Levéltári Szemle, 1970. 3., 757 o. (8. old.) A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságá­nak sokszorosított folyóirata is megemlékezet I az I 970. évi tiszai árvíz Szegeddel, Makóval és általában Geongrád megyével kapcsolatos néhány érdekes ós tanulságos vo­natkozásáról. Szükségessé vált ugyanis az árvíz május 18—július 1 közötti időszakában az általában pincék ­ben, Szeged esetében pedig egy helyen a Tisza partján, 3 m-rel az árvízszint alatt tárolt értékes levéltári anyag biztonságba helyezése, nemcsak az esetleges árvízve­szély, hanem a tartósan magas folyóvízszintek által ki­váltott fakadó- és talaj víz veszély miatt is. Szeged esetében az iratok biztonságba helyezése a veszélyhelyzetben összeállított terv alapján, szállító­eszköz és rakodókapacitás biztosításával folyamatosan történt. Makó esetében viszont a levéltár kezelője csak úgy tudta a kitelepülést elkerülni, hogy a töltésen vállalt árvíz védekezési munkát. A szegedi levéltári védekezési munka fontosságát mutat ja, hogy az egyik legfontosabb levéltári raktár a városi árvízvédekezés egyik legismer­tebb pontján: az ún. „financia" (ma Közgazdasági Szakközépiskola, ill. kollégium) épülettömbjének pincé­jében volt. A szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy a veszé­lyeztetett helyeken az értékes levéltári anyag bizton­ságba helyezésére árvízvédelmi készültségi terv kidolgo­zása is szükséges lehet. Dr. Vágás István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents