Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Dr. Aujeszky László: Szélprognózisok az árvízvédelem számára

Dr. Aujeszky L.: Szélprognózisok az árvízvédelem számára Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. 213 tása van az alsó levegőrétegekre. A csapadék egy részének elpárolgása még nagyobb hőelvonást idéz elő. Ezért a zivatarfelhő alatti térben viszonylag igen hideg légtömeg alakul ki, amely gyorsan szétterjed kivált a fennálló légmozgás irányában, úgynevezett kijutó szél jön létre, amely megelőzi a zivatar megérkezését. Ily módon keletkezik a zivatar előtti viharvonal (nemzetközi tudományos nevén squall line), amely sokszor nagy rombolásokat is végez. Magyarországon a különféle égtájak felől jövő szelek átlagos erőssége közt lényeges különbségek mutatkoznak. Az északkeleti, keleti és délkeleti irányból érkező szelek Magyarországon (egészen kivételes időjárási helyzetektől eltekintve) csak mérsékelt erősségűek, legtöbbször pedig gyengék szoktak lenni. (Ezzel szemben az Alduna jugoszláv és romániai szakaszán rendkívül hevességű délkeleti szél, az ún. kossava szokott fellépni főleg a téli hideg hónapok folyamán). A déli szél olykor már nagyobb erősséggel is fellép, de rendszerint nem turbulens áramlású, ezért szárító hatása aránylag csekély, illetőleg csak akkor jelentősebb, ha a déli szél szokatlanul meleg, afrikai eredetű légtömegeket sodor magával. A délnyugati szél már gyakrabban ér el viharos erősséget, és még inkább érvényes ez a nyugati, északnyugati és északi szelekre. A szélprognosztikának a feladata nem csak abban áll, hogy a heves szélviharok fellépését és azok égtáji irányát előrejelezze. Ezenfelül azt is meg kell állapítania, hogy a heves szél mikor fog lecsillapodni. Ebben a tekintetben ugyanis igen tág lehetőségekkel állunk szemben. A nagy szélviharok átlagosan egy napig vagy másfél napig dühöngenek. De ritkábban az 's előfordul, hogy a szélvihar négy-öt napon át tart vagy még tovább is elhúzódik. Ezzel szemben előfordulnak, ugyancsak ritkább esetekben, olyan szélviharok is, amelyek már néhány óra leforgása alatt megszűnnek. Különbségek vannak a szélviharok megszűnésének módjában is. Egyes szélviharok hirtelen állnak el, más szélviharokban a szélnek az ereje csak lassan és fokozatosan csökken. Ezek a jelenségek sem közömbösek az árvédekezés intézői számára. Ezért a meteorológiai szolgálat arra törekszik, hogy nemcsak a szélvihar bekövetkezését és a kitörés várható időpontját adja meg az előrelejzésekben, hanem az előrejelzések kiterjeszkednek a szélvihar további lefolyására és megszűnésének körülményeire is. Beválási eredmények szempontjából ez a két feladat nem nyújt egyforma esélyeket. A szélviharok puszta bekövetkezését és a kitörés valószínű időpontját lényegesen nagyobb beválási biztonsággal tudjuk előrejelezni, mint a szélnek a további alakulását és a megszűnés időpontját. Általánosan érvényes prognosztikai tény ugyanis az, hogy az időjárásnak minden fajta megrosszabbodását sokkal nagyobb biztonsággal lehet előre jelezni mint az időjárásnak a megjavulásait. A gyakorlatban rendszerint az történik, hogy a meteorológiai szolgálat helyesen jelzi előre a szélvihar kitörését és annak időpontját is (legalábbis napszakokig terjedő pontossággal, úgymint „reggel", „délelőtt", a „déli órákban" stb.), ellenben a szélvihar időpontjára és megszűnésére vonatkozó előjelzések gyakrabban szoktak téveseknek bizonyulni. A magyar meteorológiai szolgálatban a nagy nyilvánosság számára kiadott általános előrejelzések, amelyeket a rádió és a televízió is terjeszt, és amelyek a szélprognózist is mindenkor magukban foglalják, részben 36 órai időtartamra, részben pedig 24 órai időtartamra szólnak. Ezenfelül azonban megvan a lehetőség arra, hogy az erősen szeles időszakok bekövetkezését már 2—3 nappal korábban is előrejelezzék. Ilyen úgynevezett középtartamú előrejelzések jelenleg hetenként két alkalommal készülnek és a Népszabadság napilap keddi és pénteki számában kerülnek nyilvánosságra. De természetesen nincsen semmi akadálya annak sem, hogy akut árvízveszedelem idején ilyen előrejelzések időközben is készüljenek. Windvorhersage fiir Zwecke der Hochwasserbekiimphiiig von Dr. L. Aujeszky Doktor der Erd Wissenschaften Die Methoden der Ausarbeitung der Windvorhersage für Zwecke der Hochwasserbekämpfung werden besprochen. Windvorhersagen finden ihre Verwendung in der Hochwasserbekämpfung in erster Reihe in Zusammenhang mit der Beschädigung der Dämme durch Wellenschlag und auch bei der Vorhersage des Zustandes bzw. der Brauchbarkeit der Verkehrswege. Wind Forecasting for Flood Control Purposes by Dr. 1J. Aujeszky doctor in the Earth Sciences The met hods of preparation of wind forecasts used in flood control activities are described. Wind forecasts are mainly required for flood control in connection with the phenomenon of wind-waves menacing the dams, as well as in forecasting the slate of the roads of communication.