Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
4-5. szám - Bulkai Lajos: A flokkuláció és hatása a víztisztítási folyamatban
204 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. Bulkai L.: A flokkuláció és hatása a víztisztítási folyamatban lebegő iszapterének alapterülete, l e réteg magassága, Qf a pehely, q pedig a víz sűrűsége, <j a nehézségi gyorsulás. S értékét A 7-fel osztva nyomásszükségletet kapunk, majd ennek a y=q-g fajsúllval való további osztása adja a Ali elméleti vízszintkülönl \h : C( í> f-o)l Mivel apehely sűrűsége nehezen mérhető, (irodalmi adatok szerint alumíniumhidroxid esetén 1,2, vashidroxidnál pedig 1,3 köriili) ezért azt a lebegő iszapzagy könnyebben mérhető sűrűségéből fejezzük ki. A lebegő iszapzagy sűrűségét p^-vel jelölve, az a következő összefüggéssel írható fel: e í=(i -C)e+Cg f hiszen a zagysűrűség a térfogati iszapkoneentráeió függvénye. g/-et ez utóbbi összefüggésből kifejezzük és az előzőbe helyettesítjük. Rendezés után kapjuk, hogy g)l Ah — vn0 = <ÁQi-e) 1 fi-t = 100 {/(oi— Q)1 flcP • t A zagysűrűség akár piknométerrel, akár pedig a lebegőanyag súlymérési módszerével viszonylag könnyen megállapítható. Az l nagysága 2—4 m közötti, t pedig 0,5—1,0 óra közé tehető. Az összefüggés elég világosan érzékelteti, hogy a sebesség gradiens adott méretű derítőben állandó vízhozam mellett csupán a lebegő iszapzagy térfogati koncentrációjától és a pehely sűrűségétől függ. Általában az az érdekünk, hogv e gradiens viszonylag nagyobb legyen s így a lebegő iszapréteg térfogati iszapkoncentrációjának növelése nemcsak a koaguláció ortokinetikus fázisában a pehely-ütközés nagyobb valószínűsége végett fontos, hanem a G növelése érdekében is. De itt találjuk részbeni magyarázatát annak is, hogy miért van értelme kevesebb lebegőanyagot tartalmazó víz tisztítása esetén idegen anyagok (pl. bentonit) hozzáadásának, ill. a Cyclofloc-eljárásnál a nagymennyiségű homokliszt adagolásának, mely a koncentráción kívül a pehely g f sűrűségét is növeli. Csupán a teljesség kedvéért kell megemlítenünk, hogy volt idő, amikor levegő bevezetésével is előidéztek keverést. Ez azonban inkább felúsztatta, flotálta a fémhidroxid-pelyheket s ígv nem vált be. 4. Következtetések és javaslatok Az előző fejtegetések szerint tehát ahhoz, hogy a vegyszerek gyorsan és egyenletesen eloszoljanak a derítendő vízben, gépi hajtású bekeverő szerkezetre van szükségünk (6. ábra). Hazai viszonylatban, azt lehet mondani, teljesen hiányzik ez a megoldás, úgy, hogv a jövő víztisztító üzemeinek tervezésekor okvetlenül gondolni kell e hiányosság pótlására. Vegyszer Nyersvíz Most már ezt helyettesítjük be a G-re kapott összefüggésbe. ígv a lebegő iszapréteges flokkulációra kapjuk, hogy fí. ábra. Dorr-Jéle vegyszerbekeverő Pnc. 6. CMecumeAb xuMunama munu /Jopp Abb. 6. Dorr-scher Chemikalienbeimischer A flokkulátorok tekintetében különbséget kell tennünk a víszszintes ós függőleges átfolyású derít ő rendszerek között. A vízszintes átfolyású derítőkben a víz medencébe való bejutása előtt kell külső flokkulátorral megoldani ezt a műveletet. Elrendezés és építés tekintetében lehet különálló flokku Iát orról szó, de lehet azt a medencével is egybeépíteni. Beruházás és üzemeltetés szempontjából egyszerűbbnek látszanak a függőleges tengelyű gépi meghajtások (7. ábra), bár a technológia szempontjából a 2—3 egymás után elhelyezett medencével rendelkező, valamint azok egymásutánjában csökkenő fordulatszámú és vízszintes tengelyű keverő rendszert tartják megfelelőbbnek. Amikor ugyanis a flokkuláló berendezésekben átfolyási vizsgálatokat végeztek, azt tapasztalták, öflOap Vizelvezetes 7. ábra. Függőleges tengelyű flokkulátor Puc. 7. <t>jWKKyjinmop c eepmuKajibnoú ocbw Abb. 7. Flockulator mit senkrechter Achse
