Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Bulkai Lajos: A flokkuláció és hatása a víztisztítási folyamatban

Bulkai L.: A flokkuláció és hatása a víztisztítási folyamatban Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. 20-> 1. táblázat Hőmérscklei-korrekció a 2. és 5. Altra használatához Taőji. 1. KoppcKifu:t meMtiepamypbi K twAbsoeuimw puc. 2 ii 5 Tabelle I. Wäriuei/radkorrektiuu zur lienützuni/ der Abb. 2 und 5. Vízhőmér­séklet. [• C] Korrekciós tényező Vízhőmér­séklet. [• C] [kw/m 3/h] LG-sec--' ] 0 1,14 0,937 1 1,11 0,948 2 1,07 0,966 :i 1.03 0,985 4 1,00 1,00 5 0,971 1,02 6 0,940 1,03 7 0,914 1,05 8 0,889 1,06 9 0,863 1,08 10 0,838 1,09 11 0,811 1.1 1 12 0,794 1,12 13 0,774 1,14 14 0,748 1,16 15 0,729 1,17 16 0,716 1,18 17 0,696 1,20 18 0,678 1,21 19 0,669 1,22 20 0,646 1,24 21 0,629 1,26 22 0,615 1,28 23 0,600 1,29 24 0,586 1,31 25 0,572 1,32 26 0,559 1,34 27 0,547 1,35 28 0,535 1,37 29 0,523 1,39 30 i 0,512 1,40 lassabban forgó vízrészekhez viszonyított sebesség­különbsége, iizaz a gebesség gradiens idézi elő azt a gomolygást, keveredést, amelyre a pelyhek ütköz­tetése végett Viin szükségünk. A sebességgradiens négyzete az elméleti számítások szerint [8] — mint később látni fogjuk — egyenesen arányos a keverő­nek a flokkuláló medence víztérfogatára vonatkoz­tatott fajlagos teljesítmény-felhasználásával vagy más szóval a diszperz, ill. disszipált energiával, viszont fordítva arányos a dinamikai viszkozitás­sal: a sec A differenciálegyenlet megoldása: aOtC N-­-N 0e A második fázis, vagyis a tulajdonképpeni flokkuláció ezzel szemben szinte kizárólag fizikai jellegű. Az előző fázisban kémiailag semlegesített apró pelyheket ugyanis megfelelő erősségű keve­réssel azért kell ütköztetnünk, hogy azok össze­tapadva növekedjenek s ezáltal a flokkulációt kö­vető ülepítéssel a vízből eltávolíthatók legyenek. A koagulációnak ezt a második fázisát ortokineti­kusnak nevezzük s az ennek során lejátszódó folya­mat már az elsőrendű kémiai reakciókra jellemző differenciál egyenlettel írható le: dí n Az egyenlet bal oldala a pehelyszám csökkenését jelenti, míg jobb oldalán az a az ütközés-hatásosság tényezőjét (nem minden ütközés vezet ugyanis egyesülésre), N a mindekori pehelyszámot, C a pelyhek térfogati koncentrációját, G pedig a sebes­séggradienst. Ez utóbbival kapcsolatban tudnunk kell, hogy a flokkulációs medencében pl. a forgó lapátrendszer által megmozgatott vízrészeknek a medencében álló, vagy esetleg a lapátok sebességéhez mérten A flokkulációt tehát mind a sebesség gradiens, mind a tartózkodási idő, mind pedig a jielyhek, ill. iszap térfogati koncentrációjának növekedése kedve­zően befolyásolja. Nem lehet azonban ezeket a té­nyezőket vég nélkül növelni, mivel a kísérletek s az üzemelő berendezésekben történt megfigyelések szerint azoknak optimuma van. így a G értékét az amerikai kutatók 20 és 74 sec 1 között tartják kedvezőnek és semmiképpen sem engedik meg annak 100 fölé való növelését [2,4,5], mivel akkor már félni kell a kialakuló pely­hek széttörésétől, elnyíródásától. A tartózkodási idő optimuma 10—30 perc között viin. A sebességgradiens és tartózkodási idő szor­zata a Camp-szám, melynek külön jelentőséget tulajdonítanak. A rövid ideig tartó erőteljes keve­rést egyenértékűnek tartják a gyengébb intenzi­tással, de hosszan tartóval. A Ca=G-t szorzat értékének Camp mérései szerint 23 000 és 210 000 között kell lennie. Csehszlovák szerzők kutatási eredményei szerint [8] alumíniumszulfát használata esetén Ca=55 000, míg vaskloridnál Ca= 135 000 a kívánatos érték. A flokkulációs térben a térfogati iszapkoncent­rációnak Clerfayt [12] szerint 10% és 25% között kell lennie. A koncentrációt mérőhengerben 2 órás ülepedés alapján mérik. Mi történik azonban a pehéllyel a flokkulációs medencébenX A bekeverő tartályból vagy csőből idejutó 1—2 mikron nagyságú pehely,,magok" az ütközés hatására összetapadnak. Nagy ö-nél kicsi kemény pelyhek, kis Cr-nél pedig nagyobb, de lazább szerkezetű pelyhek várhatók. A pelyhek térfogati koncentrációja kissé nő, mivel a pelyhe­sedés során víz ágyazódik be az összetapadó pehelv­részek közé úgyannyira, hogy a pelyheknek, ill. iszapnak csak néhány százaléka áll szilárd anyag­ból. Hogy milyen térfogatú pehelymennviségre számíthatunk, azt szintén amerikai szerzők közle­ményeiből tudjuk [5], akik 1 g Al, ill. Fe ionból 240 ml fémhidroxid pelyhet kaptak. A flokkulátor­ban a pelyhek 100—2000 mikronos, azaz 0,1—2 mm-es nagyságra növekednek, mely méret az üle­pítő részben lényegesen nem változik, viszont e méret miatt már rendelkeznek azzal az ülepedési sebességgel, mely üzemi méretű eltávolításukhoz szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents