Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

198 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sár. Dr. Vágás I.: Az árvízi előrejelzés játék-elméleti vonatkozásai Az előrejelzés két stratégiát alkalmazhat: meg­adott valószínűséggel előrejelez, vagy a vélemény­nyilvánítást elhalasztja. A védelemvezetés is két stratégiát követhet az előrejelzés értékelése során: megváltoztatja, illetőleg jóváhagyja az előrejelzés által előterjesztett értékelést. A vázolt stratégiák alkalmazása mellett elképzelhető, és a gyakorlat­ban realizálódik olyan ,,játékszabály"-rendszer, amelynek alapja a védelemvezetésnek az előrejel­zés számára előlegezett bizalma, illetőleg e bizalom­nak hiánya. Az első esetben szigorúan determinált játék alakul ki, amelyben az előrejelzés kidolgozása (és nem az elhalasztása) célirányos, a védelemvezetés pedig mérlegelheti, hogy indokolt-e más felkészü­lési értéket figyelembe vennie az előrejelzetthez képest. A második esetben a játék szigorú deter­mináltsága megszűnik, mindkét fél ún. „kevert stratégia" alkalmazására, ezen belül meghatáro­zott gyakorisággal ,,blöffölés"-re, azaz a hidro­lógiai helyzetből közvetlenül nem következő lé­pésre kényszerül. Nyilvánvalóan, az ilyen fejle­mény nem lehet kívánatos. Előző, hasonló tárgyú tanulmányunkban [3] a természet és az árvízvédekező mérnök játék-elmé­leti szembenállásának következményeit elemez­tük. Ezúttal az árvízvédekezésen belüli játék­elméleti szembenállások] kérdéseit vizsgáltuk. A kétfajta játék-elméleti szembenállás — ámbár ellentmondani látszik egymásnak — mégis egymás mellett létezik. Minden lehetőségünk megvan azonban, hogy az ellentétes szempontokat, az ár­vízvédekezés sikerét, mint elérendő célt tekintve, együttesen optimalizáljuk. IRODALOM [1] Kemény, J. G.—Snell, J. L.—Thompson G. L.: A mo­dern matematika alapjai (Véges struktúrák). Mű­szaki Könyvkiadó, Budapest, 1971. [2] Neumann János: Válogatott előadások és tanulmá­nyok, 121—156 o. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965. [3] Vágás István: Arvízvédekezési döntéseink játék­elméleti alapjairól. Hidrológiai Közlöny, 1971. 12. TÁJÉKOZTATÓ a Budapest Főváros Tanácsa V.B., az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hidrológiai Társaság által kiírt „Észak-Budapest csatornázása" c. országos tervpályázat eredményéről A tervpályázat kiírásának szükségességét a fővá­rosi lakásprogram meggyorsult üteme vetette fel. A megnövelt, beépítésre szánt területeken a közműve­sítés is előtérbe került. Elsősorban a keletkező szenny­es csapadékvizek elvezetésének és tisztításának kon­cepcionális megoldása okozt a a legtöbb gondot. A több mint százéves fővárosi csatornahálózat ugyanis több­letterhelést már nem képes fogadni. A kiíró szervek a pályázatot 1971. április 5-én hirdet­ték meg, a pályaművek benyújtási határideje 1971. no­vember 8. volt. A beadási határidőig 15 pályamű érke­zett, be, ami önmagában is a téma iránti széles körű ér­deklődésre utalt. A pályaműveket értékelő bíráló bizottság a tervpá­lyázatot összességében hasznosnak és eredményesnek ítélte. A feladat sokrétűsége miatt (városgazdálkodás, városfejlesztés, környezetvédelem, a meglevő budapesti közmű adottságok ismerete, a korszerű csatornarendszer megtervezése, a szennyvíztisztító telep elhelyezése, tisz­títási technológia kidolgozása, a keletkező szennyvíz­iszap elszállításának és ártalmatlanná tételének fel­adata stb.) a megoldásra pályázó kollektívák vállalkoz­tak. A jiályázóknak mindenekelőtt sokoldalú előmunká­latokra kellett vállalkozniok: megismerni Nagy- Buda­pest, ós az északról hozzákapcsolódó agglomerációs terü­let mintegy 6 milliárd Ft állóeszközt képviselő jeilenleg szenny- ós csapadék vizel vezető hálózatát, a meglevő átemelő ós tisztító telepeket, a területi adottságokat, a fejlesztés során az egyéb közművek részéről jelentkező követelményeket és adottságokat, a közművesítés komp­lex műszaki fejlesztési terveit, a jelenleg érvényes város­rendezési tervet, a csatornázás és a szennyvíztisztítás részére igénybe vehető útvonalakat, illetve területeket. A pályázók csak az előmunkálatok alapos és tételes elvégzése után láthattak neki a pályaműként is meg­jelenő tényleges munkának. A legjobb pályaművek ezeknek a komplex követel­ményeknek megfelelően reális és él tékes javaslatokat adtak -— feladat ukat mind koncepcionálisan, mind részleteiben jól oldották meg. Nemcsak a leendő nagy lakótelepek szennyvízelvezetésével foglalkoztak, ha­nem elveiben megoldották, hogy e rendszerhez kap­csolódjon az északi térség nagy ipari vízszennyezői­nek, Angyalföld és Újpest üzemeinek hálózata is. A pályaművek összességükben tehát olyan megoldá­sokat adtak, amivel elősegítették a leghatékonyabb beruházások lehetőségét. A bíráló bizottság értékelése szerint a komplex fel­adatot minden részletében teljes mértékben megoldó pályamű nem érkezett be, ezért a kiírásban szereplő leg­nagyobb díj összegét nem adta ki. Díjazásban részesített négy pályaművet. Kiemelt meg- . vételben egyet, megvételben további hármat. Az érdemi szempontok figyelembevételével több lépcsős bírálat, és relatív értékelés alapján a legmagasabb díjat, 120 000,— forintot Bertók László, Inotay Ferenc, Juhász Endre és Szalay Gytila kollektívájának ítélte, 90 000,— Ft-os díjat kapott, dr. Farkas Péter és kollektívája, valamint Buzinkay Pál és kollektívája, 60 000,— Ft-os díjban Bürg Károly és kollektívája részesült.

Next

/
Thumbnails
Contents