Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

198 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sár. Dr. Vágás I.: Az árvízi előrejelzés játék-elméleti vonatkozásai Az előrejelzés két stratégiát alkalmazhat: megadott valószínűséggel előrejelez, vagy a véleménynyilvánítást elhalasztja. A védelemvezetés is két stratégiát követhet az előrejelzés értékelése során: megváltoztatja, illetőleg jóváhagyja az előrejelzés által előterjesztett értékelést. A vázolt stratégiák alkalmazása mellett elképzelhető, és a gyakorlatban realizálódik olyan ,,játékszabály"-rendszer, amelynek alapja a védelemvezetésnek az előrejelzés számára előlegezett bizalma, illetőleg e bizalomnak hiánya. Az első esetben szigorúan determinált játék alakul ki, amelyben az előrejelzés kidolgozása (és nem az elhalasztása) célirányos, a védelemvezetés pedig mérlegelheti, hogy indokolt-e más felkészülési értéket figyelembe vennie az előrejelzetthez képest. A második esetben a játék szigorú determináltsága megszűnik, mindkét fél ún. „kevert stratégia" alkalmazására, ezen belül meghatározott gyakorisággal ,,blöffölés"-re, azaz a hidrológiai helyzetből közvetlenül nem következő lépésre kényszerül. Nyilvánvalóan, az ilyen fejlemény nem lehet kívánatos. Előző, hasonló tárgyú tanulmányunkban [3] a természet és az árvízvédekező mérnök játék-elméleti szembenállásának következményeit elemeztük. Ezúttal az árvízvédekezésen belüli játékelméleti szembenállások] kérdéseit vizsgáltuk. A kétfajta játék-elméleti szembenállás — ámbár ellentmondani látszik egymásnak — mégis egymás mellett létezik. Minden lehetőségünk megvan azonban, hogy az ellentétes szempontokat, az árvízvédekezés sikerét, mint elérendő célt tekintve, együttesen optimalizáljuk. IRODALOM [1] Kemény, J. G.—Snell, J. L.—Thompson G. L.: A modern matematika alapjai (Véges struktúrák). Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971. [2] Neumann János: Válogatott előadások és tanulmányok, 121—156 o. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1965. [3] Vágás István: Arvízvédekezési döntéseink játékelméleti alapjairól. Hidrológiai Közlöny, 1971. 12. TÁJÉKOZTATÓ a Budapest Főváros Tanácsa V.B., az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hidrológiai Társaság által kiírt „Észak-Budapest csatornázása" c. országos tervpályázat eredményéről A tervpályázat kiírásának szükségességét a fővárosi lakásprogram meggyorsult üteme vetette fel. A megnövelt, beépítésre szánt területeken a közművesítés is előtérbe került. Elsősorban a keletkező szennyes csapadékvizek elvezetésének és tisztításának koncepcionális megoldása okozt a a legtöbb gondot. A több mint százéves fővárosi csatornahálózat ugyanis többletterhelést már nem képes fogadni. A kiíró szervek a pályázatot 1971. április 5-én hirdették meg, a pályaművek benyújtási határideje 1971. november 8. volt. A beadási határidőig 15 pályamű érkezett, be, ami önmagában is a téma iránti széles körű érdeklődésre utalt. A pályaműveket értékelő bíráló bizottság a tervpályázatot összességében hasznosnak és eredményesnek ítélte. A feladat sokrétűsége miatt (városgazdálkodás, városfejlesztés, környezetvédelem, a meglevő budapesti közmű adottságok ismerete, a korszerű csatornarendszer megtervezése, a szennyvíztisztító telep elhelyezése, tisztítási technológia kidolgozása, a keletkező szennyvíziszap elszállításának és ártalmatlanná tételének feladata stb.) a megoldásra pályázó kollektívák vállalkoztak. A jiályázóknak mindenekelőtt sokoldalú előmunkálatokra kellett vállalkozniok: megismerni Nagy- Budapest, ós az északról hozzákapcsolódó agglomerációs terület mintegy 6 milliárd Ft állóeszközt képviselő jeilenleg szenny- ós csapadék vizel vezető hálózatát, a meglevő átemelő ós tisztító telepeket, a területi adottságokat, a fejlesztés során az egyéb közművek részéről jelentkező követelményeket és adottságokat, a közművesítés komplex műszaki fejlesztési terveit, a jelenleg érvényes városrendezési tervet, a csatornázás és a szennyvíztisztítás részére igénybe vehető útvonalakat, illetve területeket. A pályázók csak az előmunkálatok alapos és tételes elvégzése után láthattak neki a pályaműként is megjelenő tényleges munkának. A legjobb pályaművek ezeknek a komplex követelményeknek megfelelően reális és él tékes javaslatokat adtak -— feladat ukat mind koncepcionálisan, mind részleteiben jól oldották meg. Nemcsak a leendő nagy lakótelepek szennyvízelvezetésével foglalkoztak, hanem elveiben megoldották, hogy e rendszerhez kapcsolódjon az északi térség nagy ipari vízszennyezőinek, Angyalföld és Újpest üzemeinek hálózata is. A pályaművek összességükben tehát olyan megoldásokat adtak, amivel elősegítették a leghatékonyabb beruházások lehetőségét. A bíráló bizottság értékelése szerint a komplex feladatot minden részletében teljes mértékben megoldó pályamű nem érkezett be, ezért a kiírásban szereplő legnagyobb díj összegét nem adta ki. Díjazásban részesített négy pályaművet. Kiemelt meg- . vételben egyet, megvételben további hármat. Az érdemi szempontok figyelembevételével több lépcsős bírálat, és relatív értékelés alapján a legmagasabb díjat, 120 000,— forintot Bertók László, Inotay Ferenc, Juhász Endre és Szalay Gytila kollektívájának ítélte, 90 000,— Ft-os díjat kapott, dr. Farkas Péter és kollektívája, valamint Buzinkay Pál és kollektívája, 60 000,— Ft-os díjban Bürg Károly és kollektívája részesült.