Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Vitális György: Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvénye

52. ÉVFOLYAM 1—2. SZÁM 1— 9f>. oldal Budapest, 1972. január—február Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvén ye* Dr. VITALIS GYÖRGY** a földtudományok kandidátusa A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán a mérnöki geológia szakmérnöki ágazaton előadott Magyarország műszaki földtana e. tantárgy oktatási segédleteként összeállítottuk Magyarország földtani tömbszelvényét. A földtani tömbszelvény hegységeink és medencéink földtani viszonyainak áttekintő szemléltetésére, valamint a gyakorlati nyersanyagkutatás, illetve bányászat számára nyújt segítséget. A földtani tömbszelvény egyik ,,cél"-tömbszelvényeként Magyarország vízföldtani tömbszelvényét is megszerkesztettük. A két tömbszelvényt az alábbi sorok kíséretében tesszük közzé. Magyarország földtani tönibszelvénye A földtani tömbszelvény szerkesztése során a Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent Magyarország földtani térképe (1 : 300 000) és Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek fedetlen földtani térképe (1 : 500 000), valamint 121 db mélyfúrás adatait használtuk fel. A fúrások rétegsorát a Magyarázó Magyarország 1 : .300 000-es földtani térképéhez c. Magyar Állami Földtani Intézet-i kiadvány (Bp. 1958), az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (dr. Dank Viktor, dr. Kőrössy László és Jamniczky Kázmér), az Országos Vízügyi Hivatal Központi Vízkészletgazdálkodási Felügyelőség Vízföldtani Felügyelet (dr. Urbancsek János) és az Országos Földtani Kutató ós Fúró Vállalat (Pálfy József) adatai alapján vettük figyelembe. A tömbszelvény szerkesztése során felhasznált fúrások helyszínrajzát és a szelvény vonalakat az 1. ábra mutatja. Az ÉK—DNy és az ÉNv—DK-i irányú szelvény vonalak 50X50 km-es hálózatot alkotnak. A fenti hálózatot úgy helyeztük el, hogy annak sarok, illetve metszéspontjai lehetőleg egy* Klőadásként elhangzót I a Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológia-Épít ésföld t ani és a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya 1971. november Hi-i közös rendezésű előadóülésén. ** Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest. egy — az alaphegységet is elért — fontosabb mélyfúrás helyére, vagy annak közelébe essenek. Ahol ez nem sikerült, ott az 1. ábrán is látható be vetítéseket alkalmaztuk. Ezenkívül a szelvényvonalak mentén levő fontosabb fúrásokat is beépítettük. Azokon a szelvényrészeken, ahol megfelelő mélyfúrási adat nem állt rendelkezésre, ott a felszíni, illetve felszínközeli képződményeket Magyarország 1 : 300 000-es földtani térképe, az alap hegységi képződményeket pedig a Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek 1 : 500 000-es fedetlen földtani térképe segítségével szerkesztettük. Magyarország földtani tömbszelvénye (2. ábra), csaknem valamennyi jelentősebb magyarországi hegység vagy hegységrész területét (lásd a 2. ábra jelmagyarázatát), valamint a három medenceterületet (Kisalföld, Dunántúli medencerész, Alföld) egyaránt szemlélteti. A tömbszelvény alapszintje a —2400 mA.f.-i szint, így a hegyvidékeken kereken 3000 m, a medenceterületeken 2500 m vastagságban nyújt bepillantást a magyar föld földtani felépítésébe. A jobb szemléltetés érdekében tízszeres túlmagasítást alkalmaztunk, a különböző irányú szelvénysíkok pedig egymással 60°-os szöget zárnak be. A Magyarország területét felépítő alaphegységek és fedőképződmények fontosabb kőzetkifejlődéseit az egyes földtani időszakok (korok, illetve emeletek) szerint erőteljes összevonásokkal foglaltuk össze. A 2. ábra jelmagyarázatában szereplő kőzetnevek csak a leggyakoribb jellemző kőzettípusokat érzékeltetik. A kristályos alaphegységet a mélységi kőzet (n) és a paleozóos átalakult kőzet (m); a paleozóos alaphegységet a karbon-devon (l) és a perm (k); a mezozóos alaphegységet pedig a triász (j), jura (i) és a kréta (h) képződmények alkotják. A fedőképződményeket az eocén (g), oligocén (f) és miocén (e) kori, a pliocén korba tartozó alsó-