Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Sorozatban gyártott palástos vízadagolók üzemi körülmények közötti vízszállítása

Dr. Szigyártó Z.: Sorozatban gyártott palástos vízadagolók Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. 187 ség együttes üzeméhez tartozó C„ vízhozamtényező az előbbi értéktől eltér. A G

n vízhozamtényező ugyanezen műtárgyaknál mind a jobb-, mind a baloldali egységre műrtágyanként ugyancsak azonos; viszont ez az érték lényegesen eltér attól a C

n értéktől, amely a két egység együttes visszaállítására jellemző. Ami végül a 15 + 048 km szelvényben levő négy vízadagoló egységes műtárgyat illeti, ennél mind a C

s, mind a G„ vízhozamtényezőre vonatkozó vizsgálatok azok állandóságát mutatták ki. Ezzel kapcsolatban viszont fel kell hívni a figyelmet arra, hogy míg a másik három palástos vízadagolónál a vízkivétel a csatorna tengelyére, s így a vízfolyás irányára merőleges volt, ennél a műtárgynál a különleges helyi adottságok következtében a víz csaknem iránytörés nélkül áramlott a műtárgyra, ami nyilvánvalóan kedvezően befolyásolja a vízadagolás egyenletességét. * Az egyes palástos vízadagolók vízszállításának az egyenletességére, az üzemelő egységek egymásra gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatok után a következő megválaszolásra váró kérdés az, hogy az elvileg azonos kialakítású, de különböző kiviteli hi bájú és más-más helyre beépített műtárgyak azonos kombinációjú vízadagolásra vonatkozó G, és C

n vízhozamtényezője tekinthető-e ugyancsak azonosnak. Az erre vonatkozó vizsgálatokra a teljesen azonos kialakítású, 1 + 759, 2+ 176 és 14 + 276 km szelvényben levő, két egymás melletti, 50—50 l/s névleges vízszállítású egységből álló három műtárgy adta meg a lehetőséget. A méréseknek a vizsgálatok érzékenységére jellemző száma ez alkalommal: szabad átfolyás esetén minden vizsgált esetben közelítően állandó: 6—8, nyíláson való kifolyás esetén az 1 + 759 és 2+176 km szelvényben levő műtárgyak összehasonlításánál 6—6, míg ezeknek a 14 + + 276 km szelvényben levő műtárggyal való összehasonlításánál 12—12 volt. Ami most már a *S7wcfeíií-próbával elvégzett öszszehasonlító vizsgálatok eredményét illeti, azok lehetővé tették annak a megállapítását, hogy az 1 + 759 és 2+ 176 km szelvényben levő két műtárgy lényegében azonos módon működik, míg a 14 + 276 km szelvényben levő műtárgy működése ezekkel csupán szabad átfolyás esetén egyezik meg. Az eltérés oka nyilvánvalóan a nyílást felülről lezáró úgynevezett ,,palást" eltérő kialakításában, helyzetében van; ami felhívja a figyelmet a vasszerkezet kialakításakor szükséges gondos munkára. * Az előzőekben bemutatott eredmények a gyakorlati következtetések mellett azonban újabb vizsgálatok lehetőségét is megnyitják. Ha ugyanis szabad átfolyásnál a vizsgált három műtárgy bármelyik vízadagolási kombinációban azonos módon működik, úgy meg lehet kísérelni, hogy ezekre kombinációnként egy-egy közös G

s vízhozamtényezőt határozunk meg, s ezek alapján (most már lényegesen több alapadatot felhasználva, tehát az érzékenységet lényegesen növelve) újból megvizsgáljuk azt, a korábban még nem teljesen eldöntött kérdést, hogy szabad átfolyás esetén is különbözik-e a két egység együttes működéséhez tartozó C„ tényező a magányosan működő egységek hasonló értékétől. Ezeknél a számításoknál a méréseknek a (Student-pr óba. segítségével végzett) vizsgálatok érzékenységére jellemző száma a korábbi 6—10 helyett már 25—27 volt. Maguk az eredmények pedig abban foglalhatók össze, hogy a korábbi, kevésbé érzékeny vizsgálatok eredményeire támaszkodó gyanú indokolt volt. Nem csak a nyíláson való kifolyásnál, hanem szabad átfolyás esetén is más vízhozamtényező jellemzi a műtárgy visszaszállítását ha csak az egyik, s más, ha mind a két adagoló egység üzemel. Ugyanakkor a két magányosan üzemelő adagoló vízhozamtényezőjében lényeges különbség nincsen. * A II. típusú palástos vízadagolók vízszállításával kapcsolatos összehasonlító minőségi elemzés eredményei így a következőkben foglalhatók össze: 1. A palástos vízadagolók vízadagoló egységei csak akkor nem befolyásolják egymás működését, ha a műtárgyra a víz szembe áramlik. \ 2. A vízfolyás irányával szembe elhelyezett műtárgy vízszállítása lényegesen eltér az arra merőlegesen (közvetlenül a csatorna oldaléiba) beépített műtárgy vízszállításától. 3. A vasszerkezet összeszerelése folyamán a kifolyó nyílást felülről lezáró ,,palást" beépítésénél fellépő kisebb mértékű pontatlanság is lényegesen befolyásolja a műtárgynak a — nyíláson való kifolyás esetén előálló — visszaszállítását. A műtárgyak vízhozamgörbéi A minőségi elemzés befejeztével a következő, s egyben utolsó feladat a műtárgyak vízhozamgörbéinek a meghatározása, s annak ellenőrzése, hogy a palástos vízadagolók vízszállítása hogyan viszonylik azok névleges vizszállításához abban az esetben, ha a felvíz az üzemi tartományban van. Ezzel kapcsolatban a következő, korábbi megállapításokra kell támaszkodni: a) a 15 + 048 km szelvénybe beépített műtárgy vízhozamtényezője mind a szabad átfolyás, mind nyíláson való kifolyás esetén eltér a másik három műtárgy hasonló vízhozamtényezőjétől, s értéke független attól, hogy a műtárgy melyik adagoló egysége, illetve azok milyen kombinációja üzemel. b) az 1 + 759, 2+176 és a 14+276 km szelvényben levő műtárgyak szabad átfolyás esetére vonatkozó vízhozamtényezője, azonos vízadagoló egységek üzeme esetén, megegyezik. Ez az érték azonban más, ha csak az egyik, s más ha mind a két vízadagoló egység üzemel. c) az í + 759 és a 2+176 km szelvényben levő műtárgyak nyíláson való kifolyás esetére vonatkozó vízhozamtényezője azonos vízadagoló egységek üzeme esetén megegyezik, viszont eltér a 14 + 276 km szelvényben levő műtárgy hasonló viszonyokra vonatkozó vízhozamtényezőjétől. Ugyanakkor mindhárom műtárgy esetében más