Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
4-5. szám - Dr. Csanádi Lajosné–Dr. Kernács Sándor: A vízszennyeződés okozta gazdasági károk és veszteségek meghatározásának módszertani kérdései
Dr. Csanádi L.— Dr. Kernács S.: A vízszennyeződési. gazdasági károk Hidrológiai Közlöny 19/2. 4—5. sz. 181 - az állatvilág és a halállomány pusztulásából keletkező károk, — a földhasználat korlátozásából és a talajok termőképességének csökkenése folytán bekövetkező veszteségek. Az anyagi termelés körében bekövetkező károk mennyisége és értéke nagy általánosságban, néhány kivételes esettől eltekintve, az általánosan alkalmazott számítási eljárások segítségével kielégítő pontossággal meghatározható, vagy becsléssel közelíthető. b) A természetes környezel megrontásából adódó, az általános fejlődésre kiható károsodás országrészeket és tájakat érinthet. Hatása a gazdasági fejlődés ütemét fékezheti, hosszabb időre visszavetheti vagy esetleg lehetetlenné is teheti. A károsodás a társadalom-gazdaság egészét érinti. Ezek között a társadalom általános egészségügyi és kulturális színvonalát érintő károsodások köre igen gyors ütemben növekszik és az emberek életére gyakorolt hátrányos hatása a társadalmigazdasági fejlődés következtében fokozódik. Elhárításuk vagy megelőzésük egyre nagyobb társadalmi erőforrást vesz igénybe. E károkat a következőképpen lehetne csoportosítani: — a közegészségügyet érintő károk, azaz a felszínivagv felszín alatti vizek elszennyeződése miatt fellépő járványok leküzdésének költségei és az ebből eredő termeléskiesés közvetlen veszteségei; — az üdülőhelyek és a fürdésre alkalmas folyók és tavak szennyezése következtében a dolgozók üdülési lehetőségének elmaradásából származó közvetlen károsodás; — a természetes környezet károsodása miatt csökkenő vagy elmaradó idegenforgalom következtében keletkező valutáris veszteség; — a vízszennyezés következményeként az élelmiszerekbe kerülő káros anyagok egészségi ártalmaiból adódó károsodások. A természetes környezet megrontásából eredő károk számszerű értékének meghatározása máiigen bonyolult feladat, az érintett terület gazdasági fejlődési ütemének más hasonló adottságú területek gazdasági növekedéséhez viszonyított lemaradásából kiindulva csak gazdaság-matematikai módszerekkel közelíthető. A vízminőségvédelem társadalmi fontossága a gazdasági fejlődéssel együtt növekszik, szükségessége vitathatatlan. A vízminőségvédelmi beavatkozásokat a vízszennyezés teszi szükségessé, költségeit ezért a társadalmat terhelő — a vízszenynyezés miatt bekövetkező — károsodásként lehet felfogni. A vízszennyezés elleni védekezés költségei bizonylati alapon az általánosan alkalmazott számítási eljárások segítségével meghatározhatók. A vízszennyezés hatására bekövetkező gazdasági és társadalmi károk korántsem teljes körű felsorolásából kitűnik, hogy az okozott károk teljes értékének számszerűsítése —- a károk szerteágazó és közvetett hatásai miatt — rendkívül bonyolult feladat. Az előbbiek szerint csoportosított társadalmi-gazdasági károk számszerű értékeinek meghatározásával és összesítésével azonban egy-egy vízgyűjtő vagy kisebb vízrajzi egység területére vonatkoztatva kielégítő pontossággal közelíthető a vízszennyezésből eredő károk nagysága. A társadalmi fejlődés igényeit kielégítő vízminőségi szintek elérésére, a vízkészletek természetes tisztaságának megóvására irányuló társadalmi tevékenységek kielégítő hatékonysággal történő ellátása csak akkor biztosítható, ha a befogadókba kerülő szennyvízmennyiségek és elhárításuk érdekében végzett beavatkozások költsége, valamint az okozott kár közötti összefüggést értékelni lehet. A vízminőségromlás mértékének, illetve szenynyezettségi fokának, valamint a hatásukra bekövetkező károk szám (Ki vételére és meghatározására főbb vonalaiban felvázolt eljárás segítségével a vízminőségromlás mértéke és az okozott károk nagysága között fennálló függvénykapcsolat meghatározható, ami lehetővé tenné a vízszennyezés, a bekövetkező károk és megelőzésükre felhasználható anyagi erőforrások dinamikusan változó viszonyának matematikai módszerekkel történő értékelését. A vázolt módszernek egy országra, vagy valamely vízgyűjtő egész területére való alkalmazásának előfeltételét képezi — a kárfelvétel rendszerének kidolgozása, — a bekövetkezett károk rendszeres felvétele, — a vízmintavételi hálózat megszervezése, — a mintavételek rendszeres, azonos módszer szerint való feldolgozása, — a szennyezettségi paraméterek meghatározása és kategorizálása, — a szennyezők együttes hatása által előidézett vízminőségromlás (csökkent használati lehetőség) mértékének számszerű kifejezésére, összehasonlító értékelésére alkalmas minősítési rendszer kidolgozása, — a szennyvíztisztítási módok normatív költségeinek meghatározása. A vízszennyezők okozta gazdasági károk meghatározására alkalmas módszer kidolgozása tehát két alapvető feladat egyidejű megoldását teszi szükségessé: 1. a vízszennyezés mértékének, illetve általános használatát korlátozó minőségromlás fokának számszerű meghatározását, 2. a vízszennyezés társadalmi-gazdasági hatásainak és kárainak meghatározását. A módszertan kidolgozása csak akkor végezhető el megfelelő színvonalon és az igényeket kielégítő minőségben, ha a fentiekben meghatározott műszaki és közgazdasági kutatómunka egymással párhuzamosan, egymással összhangban, előre meghatározott irányelveknek megfelelően történik. Methodological problems in determining the economic damages and losses by water pollution By Dr. Csanádi, L.— Dr. Kernács, »S 1. The damages caused to economy by water pollution are almost too large to estimate. In view of the increasing volume and variety of wastes, pollution control entails besides multiplying engineering problems, continuously growing economic problems as well. The economic consequences of water pollution affect the entire society, regardless whether appearing as costs expended
