Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

4-5. szám - Beszámoló az 1971. évi Budapesti Szennyvíztisztítási Konferenciáról

176 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. 1971. évi Budapesti Szenny víztisztítási Konferencia tervezési alapadatokat és üzemeltetési tapasztalatokat nyújt Mucsy György oki. mérnök tanulmánya a tározótavak alkalmazására. Tanulmányában két olajfinomító új szennyvíztisztító telejjeit és azoknak technológiai ellenőrzését ismerteti. Mindkét telej) leglényegesebb műtárgya a tározótó. Kolloidkémiai érdeklődésre tarthatnak számot azok a tapasztalatai, melyek a tározótó felületén kialakuló emulziós „paplanra" vonatkoznak. Leírja, hogy az itt kialakult tixotrop tulajdonságú paplanszerű úszadékréteg akadályozza a lefölözést. Megbontására a kísérletek folyamatban vannak. Lesenyei Gábor oki. vegyészmérnök tanulmánya a kohászati és gépipari üzemek olajtartalmú szennyvizei kezelésével foglalkozik. A szerző feladata az volt, hogy a Lenin Kohászati Művek 70 mg/l-es olajtartalmú és 80 mg/l-es — elsősorban revét tartalmazó — lebegőanyag-tartalmú elfolyó vizére dolgozzon ki olyan szennyvíztisztítási technológiát, hogy az elfolyó víz lebegőanyag-tartalma 30 mg/1 alatt, olajtartalma pedig 5 mg/l legyen. Laboratóriumi és félüzemi, majd üzemi méretű kísérleteket végzett a szenyvíz reve és olajtartalmának — ülepítéssel, — flotálással, — kémiai derítéssel, — szűréssel való tisztítására. A gépjárműtelepekről elfolyó olajos szennyvizek kezelésével kapcsolatban két tanulmány érkezett a kongresszusra. Mindkét tanulmány felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az országban a decentralizáltan elhelyezett szervizállomások, gépkocsitelepek elfolyó szennyvizei okoznak. Muskovszky István oki. mérnök dolgozata felhívja a figyelmet a magyarországi gépkocsipark igen nagymértékű fejlődésére, hogy a magyarországi összgépkocsiszám a negyedik ötéves tervben megkétszereződik és 1980-ra megnégyszereződik. Fodor Péter oki. mérnök beküldött tanulmányában leírja, hogy az UVATERV Vízgazdálkodási Osztálya felkészült a várható gépkocsipark fejlődésére és kidolgozta a gépkocsitelepek víz- és szennvvíznormatíváit, felmérte egy-egy gépjármű kezelése során keletkező szennyvízmennyiséget és kidolgozta a gépkocsitelepeken keletkező olajos, iszapos szennyvizek tisztítására vonatkozó előírásokat. A szerző szerint 1980-ban az ország területén mintegy napi 500 m

3 olajos iszappal, azaz évi 150 000 m

3 olajos iszap tisztításával kell foglalkozni. Ez országosan napi 25 m

3 olaj, azaz évi 7500 m

3olajszennyeződést jelent. A váratlan olajömlések vízminőségi következményei és az olajjal szennyezett felszíni vizek tisztításának lehetőségeivel foglalkozott Pásztó Péter oki. vegyészmérnök dolgozata. Leírja, hogy ha az olaj az élővízbe jut, különféle fizikai, kémiai és bakteriológiai folyamatok kezdődnek meg, amely végül is az olaj megsemmisüléséhez vezet (8. ábra). Azonban ez a folyamat igen lassú, hónapokat, éveket vehet igénybe és ezalatt az élővízre, parti zónára és ennek eredményeképpen a vízhasznála8. ábra. Az olaj viselkedése állóvízben tokra károsan hat. A vízfelszínre jutott olajat műszaki beavatkozásokkal el lehet távolítani, amelyre számos módszerrel rendelkezünk. A külföldi és hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatták, hogy az olaj minőségétől, mennyiségétől, a vízfolyás jellegétől függően minden esetben más és más technológiai eljárásokhoz kell folyamodni. Annak ellenére, hogv' a beérkezett dolgozatok nem ölelték fel az ásványolajos szennyvizek tisztításának egész sorát, mégis elmondhatjuk, hogy a beérkezett dolgozatok előbbre lendítik a hazai olajos szennyvizek tisztításának kérdését és hozzájárultak az olajos szennyvizek tisztítási irodalmának bővítéséhez. Az „Ásványolaj szennyezések elleni védekezés" c. tárgykörben az alábbi dolgozatokat nyújtották be: 1. Fodor Péter: Gépkocsitelepek olajos szennyvizei. 2. Lesenyei Gábor: Kohászati és gépipari üzemek szennyvizeinek olajtalanítása. 3. Muesy György: Kőolajipari szennyvíztisztító telepek. Tározótavakkal kapcsolatos tapasztalatok. 4. Muskovszky István: Gépjárműipari szennyvizek tisztítási problémái. 5. Pásztó Péter: Váratlan olajszennyezések vízminőségi következményei és az olajjal szennyezett felszíni vizek tisztításának lehetőségei. 6. Dr. Szabó László: Olajos szennyvizek vibrációs tisztítása. 7. Szépkúti Lajos: Emulziós szennyvizek tisztítási kísérletei műanyagokkal. 8. ZJrbányi György: Olajemulziós szennyvizek tisztításának újabb hazai eredményei. Rapporteuri összefoglalóhoz elhangzott hozzászólások közül az alábbiakat emeljük ki: Magó István oki. mérnök hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az olajtartalmú szennyvizek tisztítási rendszerének gerince a tározótó, ezzel el lehet kerülni a nagymennyiségű olajtartalmú szennyvíz vegyszeres kezelését és a keletkező olajos iszap elhelyezése sem okoz nehézséget. Dr. Szabó László a műszaki tudományok kandidátusa a téglaszűrők alkalmazásánál jelentkező koaleszkáló hatást vitatta. Muesy György oki. mérnök válasz-hozzászólásában kiemelte, hogy a koaleszcens szűrők céljti nem az olaj kiszűrése, hanem az olaj visszatartása, amely a szűrőt kiivető olajfogóban fölözhető le. Kozicz László oki. vegyészmérnök a gépkocsimosókból származó olajos szennyvizek kezelésével kapcsolatban a víz recirkuláltatását emelte ki. A rapporteur válaszában az ismertetett berendezések gyakorlati működését és gazdaságosságát hangsúlyozta és kifejezte azt a reményét, hogy rövidesen minél több JELMAGYARAZAT —- h olajútja Felszínen úszó olaj /•//• Jlló alkatrészek \\\ Vízben oldodó rész Oiszpergóit olaj i lebegőanyaghoz kötött Olaj ^mi. Elgyonlósodott olaj maradék a fenéken I-™»™ A fenéküledékbekopillóritos utján behatolt olajrész Fizikaj_ jolgamalok £ Kémiai folyamatok Bakteriológiai folyamatok | ifelszíne

nuszo olaj Olaj bevezetése P I f ^Mfim .j i ; Oiszpe

rgajási zóna Iii I ,Kötődés' ! Iii i 1