Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

1-2. szám - Altnőder András–Dr. Kaszap András: Vízkészlet és vízbeszerzés Szarvason

16 Hidrológiai Közlöny 1972. 1—2. sz. Vízkészlet és vízbeszerzés Szarvason* A LTNÖ1) E R A N D II Á S ** I)r. —- K A S Z A P A N D H. Á S ** Szarvas város általános vízművesít ésévei kapcsolatban megállapították a jelenlegi és a távlati vízigényeket. Ezekhez az igényekhez alkalmazkodva vizsgálja a tanulmány a vízbeszerzés lehetőségeit. A vízföldtani adottságokat és a meglevő kutak adatait összegezve megállapítható volt, hogy Szarvas környékén a legkedvezőbb hidrogeológiai tulajdonságú, porózus rétegek vize zömmel a közbetelepült pelitek konszolidációja során kinyomódó vízből származik. A vízkészletszámítás e megállapításnak megfelelően történt, azaz e szélső esetben a kapott vízkészlet az alsó határhelyzetet adja; kis mennyisége miatt az oldalirányú utánpótlódást — a biztonság javára — a számításnál elhanyagoltuk . Élőzmények, adatok Szarvas 1980-ban esedékes vízigényét 4650, a 2000-ben várható vízigényt 5300 m

3 napi menynviségben jelölték meg. Az igények számításánál felhasznált adatok szerint 1980-ban a város lakossága 6 400 fő lesz; a 16200 bejáróval együtt 22 600 fő lesz a városban nappal tartózkodók száma. 2000-ben az állandó lakosság 18 400, a bejárók száma 6 850, a város nappali lakossága tehát 25 250 fő lesz. Az állandó lakosok vízigényét 250, a bejárókét 40 liter fejenkénti és naponkénti átlaggal számították. Az ipari üzemek dolgozóinak szociális igénye ezen felül 70 l/fő nap. 1980. 2000. Állandó lakosság . . . Internátusok 14 900 fő 1 500 fő 1 fi 900 fő 1 500 fő összesen . .. Bejárók 1 pari dolgozók 1« 400 Tő 4110 m' fi 200 fő 250 m» 5 fi20 fő 253 ni

3 18 400 fő 4000 m

3 (! 850 fő 274 111

3 5 180 fő 363 m

s összesen ... 4013 in

1 5237 ni

3 A városi tanács tervei szerint 85%-os vízellátottság biztosítandó Szarvason 1975-ig. A város lakóinak száma 1970.1. 1-én 19 478 volt. Jelenlegi helyzet A városi vízmű négy fúrt kúton alapszik. A kutak mellett elhelyezett tárolókba szabad kifolyással csurog a kutak vize, ahonnan hidrofor juttatja a vizet közvetlenül a hálózatba. A kutak együttes vízhozama 855 l/p, azaz napi 1230 m

3 vízmennyiség, ami szemben áll a vízműnél irányadónak vett napi 2000—2500 m

3 átlagos és 3000—3500 m

3 nyári maximális vízigénnyel. A vízmű kútjainak hozama állandóan csökken, ez a csökkenés régóta tartó és ma is folytatódó *A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály ós a Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológia és Építésföldtani Szakosztálya közös vitaülésén 1970. III. 17én elhangzott előadás. ** Országos Vízügyi Hivatal Vízkészletgazdálkodási Központ, Budapest. folyamat. Az 1967. évben végzett közművizsgálat a négy kútból kivehető 1788 m

3 napi vízmennyiséget ad meg, ami kerek két év alatt a fenti 1230m

3-re szállt alá. A városban ezen felül további, mintegy 20 fúrt kút van. Ezek — egy kivétellel - jelentéktelen hozamúak. Szarvas város ipara jelentéktelen vízfogyasztású üzemekből áll. Az ipart zömmel a közmű látja el, ivóvízminőségű vízzel. Eigvelembe véve a távlati 4613,

ill. 5237 m

3/nap vízigényt, valamint a meglevő vízmű részére rendelkezésre álló kb. 1230 m

3/ nap kútkapacitást, a távlatilag biztosítandó többlet vízmennyiség kb. 3400, ill. 4000 m

3/nap. Vízbeszerzési lehetőségek Felszíni vizek A város nyugati szélén a Holt-Körös közel állandó szinten tartott vize a város ipari minőségű vízigényének fedezését szolgálhatja. A holtág rendeltetése az öntözési idényben öntözővíz szállítása, az öntözési idényen kívül a belvíz tározása; egész éven át halas hasznosítást és Szarvastól délre városi szennyvíz befogadást szolgál. Vízellátása a Hármas-Körösből történik. Az öntözési idényben a holtág maximális vízszintje 81,32 m A. f.; az öntözési idényen kívül a holtág vizét a minimális 78,45 m A. f. szintig leeresztik. Az öntözési idényben mintegy 80 millió m

3 vizet emelnek át a holtágba. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyeletének adatai szerint 1964—1967 periódusában a szarvasi híd közelében vett vízminták vizsgálati eredményei alapján általában megállapítható, hogy a víz pH értéke 7,5—8,1 között változik, a belvízmennyiségtől függően. Oldott só tartalma nem magas, a mért maximális érték 440 mg/l, az öntözési idényen kívül. Az öntözési idényben 300 mg/l körüli. A lebegő anyag tartalom változó, a Körös áradásától, illetve a holtágban a vízmozgás sebességétől függ. Maximális érték öntözési idényben 214, idényen kívül 580 mg/1. Az összes keménység közepes, magas vízállásnál 8—10 nkf, leeresztés idején 15 nkf körüli értékkel. Az ammónium és nitrit ion koncentrációja alacsony. Kloridtartalma közel állandó, 30 mg/l körüli értékkel. Az oxigénfogyasztás mind az eredeti, mind az ülepített mintánál erősen változó, 4 és 27 mg/l szélső értékek közötti. Oldott oxigén telítettsége 100% felett van. Fenol nem mutatható ki, anionaktiv deteregens a második tizedesben mérhető. Fentiek szerint a víz minősége olyan, hogy ipari víz céljára, bizonyos mértékű előkészítés után, felhasználható. Felszínalatt i vizek Vízföldtani viszonyok. A szarvasi 2. sz. szénhidrogénkutató fúrás a medencealjzatot 2570 m mélvségig nem érte el. Geofizikai adatok szerint & & ,