Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Pusztai Pál: A Kiskörei öntözőrendszerek belvízrendezésének fejlesztése

Pusztai P .: A Kiskörei Öntözőrendszerek belvízrendezése Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. 155 közbenső gépi átemelések és a különleges üzeme­lési igények számára szivattyúállásokat és szi­vattyúzási helyeket terveztünk. A belvízi művek tervezésének alapvető para­métere a fajlagos vízszállítás. A fajlagos vízszállítás értéke az alábbi összefüggésből számítható: q=g-os + qt + qa + gr+ ahol q c s a csapadékból származó lefolyó fajlagos vízhozam q t a talajból származó fajlagos vízhozam q 5 az öntözés következtében jelentkező több­letmennyiség, fajlagos vízhozama qt fakadó vízből származó fajlagos vízhozam az árvízből származó fajlagos vízhozam. Ennek meghatározására a koncepcióban az egy­séges feltételek súlyozott biztosítása érdekében a következő közelítő eljárást alkalmaztuk. Kiválasztottuk a VIZITERV által az elmúlt 15 esztendőben — részletes hidrológiai és gazdaságos­sági vizsgálattal — készített terveket. Bevezettük a talajkötöttségi mutató fogalmát, amelynek meghatározása a következők szerint történt: Megállapítottuk a vizsgált öblözet talajféleségei­nek százalékos értékét, a teljes terület százaléká­ban. Az így kapott értékeket az egyes talajféleségek­nek megfelelően az alábbi értékekkel megszoroztuk és a szorzatukat öblözetenként összeadtuk. Homok esetén 0,05 Homokos vályog esetén . .. 0,10 Vályog esetén 0,20 Agyagos vályog esetén 0,40 Agyag esetén 0,60 Szikes esetén 1,00 A talajkötöttségi mutató tehát egy dimenzió nélküli 5—100 között változó szám, amely a talaj­féleségek százalékos értékének és a fenti talaj­kötöttségre jellemző számok szorzata. Ennek függ­vényében raktuk fel a részletesen vizsgált öblözetek szárazgazdálkodásra redukált fajlagos vízszállítási értékeit. A koncepcióban vizsgált 63 db öblözet talajkö­töttségi mutatóinak fenti meghatározásával a szá­raz gazdálkodásra vonatkozó gazdaságos fajlagos vízszállítási érték a bemutatott grafikonból (2. ábra) leolvasható volt. Ezt az értéket a vízgyűjtő kiterjedésének függ­vényében az alábbi százalékos értékkel növeltük. Ha az öblözet területe 0— 10 km 2 között volt, akkor 50%-kal 10— 50 km 2 között volt, akkor 20%-kal 50—100 km 2 között volt, akkor 10%-kal Az öntözés hatását a fajlagos vízszállítás további 40%-os értéknövelésével vettük figyelembe és fel­tételeztük, hogy az így kapott végső értékben a bevezető összefüggésben szereplő egyéb hatások is benne vannak. Meghatároztuk a fajlagos vízszállítás értékeit az összegyülekezés elvén alapuló módszerrel is min­den öblözetre és javaslatunkat e két értéksor össze­vetésével, valamint a helyi tapasztalatok figyelem­bevételével tettük meg (1. táblázat). ) 1 ° (3) = 10 012 o íf 16 «2 's \ s o íf 16 9 oi \ \ o s 0 / 2 o j i 4 0 í 0 1 7 0 5 7 £ 1 too Talajkötöttségi mutató (2) 2. ábra. Síkvidéki vízgyűjtők fajlagos kiépítésének meghatározása száraz gazdálkodás mellett 1. Fajlagos kiépítés lit/s/km s; 2. Talajkötöttségi mutatók; 3. Száraz gazdálkodásra redukált gazdaságos kiépítés Fig. 2. Determination of the specific drainage capacity of plain catchments with dry farming 1 — Specific drainage capacity, lit/sec per s<|.km; 2 — Soil cohesion indices; 3 — Economic measure of development reduced to dry farming Előkészítő vizsgálatok és tanulmányok A koncepcióterv megalapozása érdekében elvég­zett vizsgálatok közül az Agrártudományi Egye­tem néhány eredményét, illetve gondolatébresztő megfontolását vázoljuk [2], Öntözött viszonyok között olyan csapadékok is vízkárt okoznak, amelyek szárazgazdálkodásnál nem jelentettek problémát. Ezek körülményeire vonatkozó vizsgálatok több irányban folynak. A vizsgálatok egyik része a tenyészidő különböző időpontjaiban beálló vízelborítások károsító hatá­sát mérte fel, hogy a kár, és a károsodásra ható tényezők szerepének ismeretében megadhassa az időszakonként változó, még tűrhető elborítási időt [4]­Az új kártáblázat (2. táblázat) tulajdonképpen a korábbiakban használt kártáblázat javított ki­adása. Az azóta végzett részletes vizsgálatok, kísér­letek és kutatási eredmények lehetővé tették, hogy a korábbi kártáblázatot továbbfejlesszék. Az öntözött területek lefolvási viszonyai, a leve­zetendő vízmennyiségek meghatározása, a mérete­zés elvégzése szempontjából második jelentős ku­tatási célkitűzés a lefolyási tényező értékének felül­vizsgálata öntözött viszonyok között. [7]. Száraz és öntözött viszonyok között jelentkező különböző lefolyások vizsgálata alapján az öntözött területe­ken várható lefolyási tényező értékére, illetőleg a lefolyás nagyságára vonatkozóan növényenként differenciált adatanyagot grafikusan is feldolgoztak. Az 1 napos eső várható értékeire vonatkozó fel­dolgozás anyagának felhasználásával lehetővé tette, hogy a különböző valószínűségű lefolyási ér­tékeket is kiszámíthassuk. Ezzel megteremtette a gazdaságossági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges variánsok létesítésének feltételeit az üzemi mű­vekre vonatkozóan. Öntözött területeken, a vízháztartási helyzet je­lentős megváltozása miatt, a tapasztalatok alapján is, de vízháztartási megfontolások eredményekép­pen is várható a talajvízszint emelkedése.

Next

/
Thumbnails
Contents