Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

3. szám - Botár Imre: A Kiskörei létesítmények tervezése

Botár I.: A Kiskörei létesítmények tervezése Hidrológiai Közlöny 1972. 3. sz. 99 bizonyító erővel történő alátámasztására volt szükség a tervezési munka megalapozása érdekében. Mindenekelőtt meg kell említeni a rutinszerű tervezési előmunkálatokat, amelyek egyike-másika mégis különlegesebb műszaki feladatok előkészítését célozta. A hidrológiai előmunkálatok során a Tiszára telepítendő hullámtéri tározó értékelése, a hasznosítható vízkészletnövekedés meghatározása, a hosszúidejű (60 éves) tiszai természetes állapotokat tükröző vízhozamidősor előállítása jelentkezett különlegesebb feladatként, a rutinszerű és egyéb célú hidrológiai feldolgozásokon így a gyakoriság értékek, valamint nagyvízhozamok valószínű értékeinek meghatározásán felül. A geodéziai előkészítő munkálatok közül kiemelhető a vízlépcső kitűzési munkáihoz szükséges nagy pontosságú alapvonal és alapponthálózat elkészítése. A tervezéssel érintett terület geológiai felépítését az alábbiak jellemzik. A terület alapkőzete a felszín alatt 1000 m-t is meghaladó vastagságú pannóniai beltavi rétegösszlet, amelynek felszíne a jelenlegi felszín alatt 100—150 m mélységben található. Ez a beltavi üledéksor a lerakódás után a szerkezeti hatások következtében a mélybe zökkent. Az egyenetlen, számos töréssel szabdalt pannóniai felszínre az Északról érkező folyók előbb durvább, majd egyre finomabb szemcséjű hordalékot raktak le a pleisztocén kor végéig. A medence feltöltődése a holocénban folytatódott. A terület agyag és finom homok rétegek váltakozó sora építi fel, több mint 100 m mélységig. A fenti geológiai adottságú területen elvégzett talajmechanikai és geohidrológiai előmunkálatok közül a mintegy 50 000 m

2-es munkagödör víztelenítésével, az új, illetve megerősítés útján előálló mintegy 100 km hosszúságú tározótöltés stabilitási vizsgálatával és szivárgási problémáival kapcsolatos előmunkálatok, megalapozó vizsgálatok a jelentékenyebbek. A nagy vízépítési műtárgyak tervezését megalapozó szokásos hidraulikai modellkísérletek közül kiemelhető a vízlépcső vízemésztésének vizsgálata, amely megmutatta az egyes műtárgyrészek — duzzasztómű, hajózsilip, vízerőmű, hullámtéri duzzasztómű — árvízi vízemésztésben betöltött szerepét, bizonyította a megfelelően kialakított terelőgát esetén a hullámtéri duzzasztómű hatékony vízemésztését. A duzzasztómű utófenekére vonatkozó vizsgálatok eredményeként fény derült a pilléralak szerepére és befolyására az utófenék és a nyugodt áramlási viszonyok kialakítása vonatkozásaiban. A vizsgálatok eredménye az új úgynevezett halfarkú pillérforma, amely azóta a VIZITERV szolgálati szabadalma (1. ábra). A végzett szilárdsági kismintavizsgálatok közül kiemelhető a duzzasztómű pilléreinek feszültségoptikai, valamint szilárdsági vizsgálata. A vizsgálatok eredményeként megnyugtató képet lehetett kapni a billenőtáblás szegmens elzárószerkezet csaptámasza által átadott 900 t-ás koncentrált erőnek 1. ábra. A kiskörei duzzasztómű „mederkimélő" pillére Fotó : Kotíinyi Ottó Fig. 1. The "non-scouring" pier of the Kisköre Weir a pillérre gyakorolt hatásáról. A kísérletek a számított feszültségeloszlásnál kedvezőbb feltételek figyelembevételét tették lehetővé. Új, vagy különösen jelentős, a művek biztonságát érintő műszaki megoldások kipróbálására került sor természetbeni vizsgálatok útján. A résfallal történő vízzárás, a résfal szerkezeti részként történő felhasználása, valamint az új építési technológia megismerése, begyakorlása és vizsgálata érdekében helyszíni technológiai és építési kísérleteket folytattunk. A kísérleti munka során nyert tapasztalatok szolgáltak alapul a nagytömegű résfalépítési munka megtervezéséhez és kivitelezéséhez. A tározótöltések mentén átszivárgó vizekkel és a védelmi munkákkal kapcsolatos műszaki megoldás tervezői elképzelésének megalapozottságát igazolták a Tisza aranyosi szakaszán elvégzett természetbeni kísérletek. Ennek során az egyik oldalon meglevő árvízvédelmi töltéssel, a másik oldalon egy 2,5 km hosszúságú újonnan megépült tározótöltéssel és megcsapolórendszerrel határolt mesterséges tározó megfelelő feltöltésével végeztünk vizsgálatokat a tervezett létesítményrendszer várható viselkedésére (2. ábra). Ennek eredményeként a töltésekkel párhuzamos elhelyezkedésű nyílt csatornás, kavicskutakkal kombinált megcsapolócsatorna rendszer a tervezői elgondolást teljes egészében megerősítette és így a korábbi zárt rendszerű megoldással szemben nagyon gazdaságos műszaki megoldás alkalmazásának megnyugtató előfeltételeit teremtette meg. A töltések hullámverés és erózió elleni védelmére előirányzott biológiai védőelemek telepítéstechnikai, termelési és védőkópességi vizsgálatát hajtottuk végre Pécs mellett a merenyei tározó gátján (3. ábra). A kísérletek kedvző eredményeként kerül alkalmazásra a kiskörei tározó hullámverés elleni védelmére a nádtelepítésű padka. A vízerőműben korszerű csőturbina alkalmazása, a duzzasztóműnél és hajózsilipnél olaj hidraulikus mozgatóberendezések alkalmazása, a művek félautomatikus és biztonsági automatikával ellátott