Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Csanády M.: A hazai felszíni vizek Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. 93 1IC GblJIIl yiTCHM BO BpCMH BblHHCJICHHH OCpeflHCHHblX 3Ha­•lenHií. HIIHKOBOE 3ARPJI3HEHHE GUJIo HaGjuofleiio B Kanajie Maflop, B pci<c LLIaiío y ropofla MimiKojibu, a TaiOKC B pcKax Boflpor ii TaJiJiaii. 3arp«3Henne iwejibio 3Ha iiHTe;ibHoe B peKax Bo«por u LLIaiío y ropoaa Ka3HHuGapum<:a. 3arpH3­11CHHC MBJIHCTCJI IIOCJieACTBIICM IipOMblUIJieiIHblX CTOMHblX BOA ii B 3THX CJiy'iasix AOCRNRAET TO SHAMEMIE, npii KOTO­poM y>Ke caMoo'imneHHe orpammeHO. Kupfer- und Zinkgehalt der Oberl'laeheinviisser in Ungarn Csanády, M. Für die Messung des Kupfer- und Zingkehalts der Oberflachenwasser habén wir wahrend 6 Jahren aus 21 Wasserláufen von 31 I'robenahmestellén stammende 510 Wasserproben untersucht. Die Bestimmung erfolg­te — naeh in salzsáurehaltigem Médium durehgeführter Eindampfung — mit einem Polarograph. Die Empfind­liehkeit der Methode war bei Kupfer 20 /tg/l, bei Zink 10 /tg/l. Die summierten Resultate der Untersuchungen sincl naeh Wasserlaufen und Probenahmenstellen in der Ta­belle enthalten, mit Anführung der Zahl der Proben, der gemessenen durehschnittlichen, minimalen und maxi­malen Konzentrationen. Wo einmal ein ausserordent­lich grosses Maximum vorkommt, das wird in der Ta­belle mit einem Stern (*) bezeichnet. Diese habén wir bei der Berechnung des Durchschnitts nicht berück­sichtigt. Mit Zink-Verunreinigung eindeutig belastet ist der Nádor-Kanal, der Sajó bei Miskolc, der Bodrog und der (Jallai Bach. Die Kupferbolast ung war im Bodrog und im Sajó bei Kazincbarcika bedeutend. Die Verunreinigun­gen stammen aus Industrie-Abwássern und in diesen Fallen erreiehten sio jenen Wert, bei dem mit der Behin­derung der Selbstreinigung sclion gereehnet werden muss. Hidrobiológus Napok, 15)70. Az 1970. évi Hidrobiológus Napokat október 1 3-án Tihanyban és Hévízen rendezte meg Társaságunk Lim­niilóiriai, és Balneotechnikai Szakosztálya, valamint az MTA Biológiai Kutatóintezete. A most tizenharmadszor megrendezésre került hidrobiológus találkozón az áramló vizek hidrobiológiái viszonyai és a Hévízi tó hidroöko­lógiai, biológiai megismerése alkották a főtérnákat. Az előadássorozaton a következő előadásokra került sor: Dr. Szabó Jenő: Forrás- és pataklakó Psychodidák öko­lógiai vizsgálata. Dévai István Horváth Klára: Adatok a Bükk és Zemplén hegységi patakrendszerek O a—CO,-forgalmához. Dévai György: Debrecen környéki belvizek hidrobioló­giái vizsgálata. Kancsi István—Dévai István Horváth Klára—Szabó András: Hidrobiológiái vizsgálatok a Tocón. Kiss Keve: Alga népességmaximumok kialakulása a Keleti Főcsatornán. lfj. Dr. Szabó Zoltán: Felszíni vizekből történő ipari és ivóvízellátás aktuális hidrobiológiái kérdései. Váncsa András: .4 Bodrog szaprobiológiai állapota lü69-ben. Fázold Ádám - Váncsa András Lajos: Biológiai vizs­gálatok jelentősége az észak magyarországi vízfolyások szennyezettségének megítélésében. Gaál Tamás—Hamar József: A vízi ökoszisztémák sta­bilitási és egyensúlyi kérdései. Dr. Uherkovicli Gábor: Néhány európai nagyobb folyó fitoszesztonjának e gybe vetése. Dr. Zsirai Kálmán: A Hévízi tó az ember gyógyászat­ban. Dr. Breznay Géza: A hévízi iszap a medicina területén. Pádár István: Hévízzel temperált alföldi strandfürdők al gátlanítása. Dr. Bérezik Árpád: A Hévízi tó ökológiai viszonyairól. I)r. Kárpáti István Dr. Kárpáti Istvánné: A Hévízi tó vegetációja és szukcessziós viszonyai. Dr. Ponyi Jenő: A Hévízi tó nyíltvíz-, üledék- és bevo­natlakó rákjai. Bíró Péter: A Hévízi tó halfaunájának vizsgálata. Oláh János: A Keszthelyi öbölben időszakon ként ki­alakuló vízvirágzások okai. Dr. Szemes Gábor: A magyar Duna fitoplanktonja és a nemzetközi Duna-kutatás vonatkozó főbb vizsgálati ered­ményei. Kiss István: Időszakonként jelentkező árvíz jellegű bel­vizek a Békés-Csanádi, löszhát szikes területein. Oláh János: Uj módszer a természetes vizek és üledékek bioaktivitásának tanulmányozására. Ruttkay András: Felszíni vizek tápanyagállapotának vizsgálata alga-teszteléssel. Az elhangzott 22 előadásból 11 foglalkozott áramló vizek hidrobiológiái kérdéseivel. Patakok, folyók, csator­nák alga- és állatvilágának, ökológiai viszonyainak, szennyezettségének ismertetésére került sor, két elő­adás témája hazánk határain túlnyúlt: a Duna teljes hosszára, illetve "több európai folyóra vonatkozóan hall­hattak a résztvevők figyelemre méltó algológiai egybe­vetést. Ezek az előadások ismét kiválóan érzékeltették, hogy milyen képtelenség volna a hidrobiológiában is az alapkutatást az alkalmazott kutatásoktól elválasztani, hiszen a gyakorlatot közvetlenül nem szolgáló vizsgála­tok ismertetéséből mindenütt kiérezhető volt, hogy pl. valamely növény-, vagy állatfaj autökológiájának jobb megismerése gyakran milyen jó lehetőségeket nyújt a gyakorlat számiéra a vízminősítésben alkalmazott szer­vezetek számának növelésében. A Hévízi-tóval foglalkozó előadások kitűzésére a Hé­vízi Állami Gyógyfürdőkórház igazgatóságának kérésére került sor. Hévíz gyógyászati jelentőségét két előadás ismertette, a tó hidrobiológiái adottságait, az eddigi is­meretek alapján négy előadás foglalta össze. Az előadá­sokból és a hozzászólásokból kitűnt egyrészt a Hévízi-tó hidrobiológiái kikutatlansága, másrészt, az, hogy több ismert hidrobiológiái tény balneológiai értékelése sem történt még meg. Nagyon indokolt tehát a tó mielőbbi teljes hidrobiológiái feltárása. A további öt előadás részben elméleti hidrobiológiái jellegű, részben módszertani vonatkozású volt, részben pedig nagyobb érdeklődésre számot tartó vizsgálati eredményeket ismertetett. Egyes eredményék a hazai hidrobiológiában új irány megjelenését is képviselik. A Hidrobiológus Napok-u&k 82 résztvevője volt. Igen figyelemreméltó, hogy a résztvevők túlnyomó többsége a legkülönbözőbb gyakorlati intézmények, vállalatok stb. munkatársai közül került ki, s hogy igen nagy szám­ban voltak jelen fiatalok (egyetemi hallgatók, kezdő szakemberek). A 22 elhangzott előadást összesen 63 hoz­zászólás követte, több kérdésben élénk vita alakult ki. A vita és az ülések közötti kötetlen beszélgetések során ismételten jelentkezett az a növekvő igény, amelyet a gyakorlati élet a hidrobiológiával szemben támaszt, s ezzel együtt a szakember-utánpótlás és szakképzés min­den ismert nehézsége. A rendezvény első és harmadik napja Tihanyban, az MTA Biológiai Kutató Intézetében, második napja pedig Hévizén az Állami Gyógyfürdő helyiségeiben zajlott le. A hévízi na]> keretében a Gyógyfürdő igazgatóságának előzékenységéből a résztvevők a fürdő üzemét, berendezését is megismerhették. A Biológiai Kutató Intézet (Tihany) illetékesei ez alkalommal is mindent elkövettek, hogy a Hidrobiológus Napok számára kellemes és vendégszerető környezetet biztosítsanak. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents