Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Csanády M.: A hazai felszíni vizek Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. 93 1IC GblJIIl yiTCHM BO BpCMH BblHHCJICHHH OCpeflHCHHblX 3Ha•lenHií. HIIHKOBOE 3ARPJI3HEHHE GUJIo HaGjuofleiio B Kanajie Maflop, B pci<c LLIaiío y ropofla MimiKojibu, a TaiOKC B pcKax Boflpor ii TaJiJiaii. 3arp«3Henne iwejibio 3Ha

iiHTe;ibHoe B peKax Bo«por u LLIaiío y ropoaa Ka3HHuGapum<:a. 3arpH311CHHC MBJIHCTCJI IIOCJieACTBIICM IipOMblUIJieiIHblX CTOMHblX BOA ii B 3THX CJiy'iasix AOCRNRAET TO SHAMEMIE, npii KOTOpoM y>Ke caMoo'imneHHe orpammeHO. Kupfer- und Zinkgehalt der Oberl'laeheinviisser in Ungarn Csanády, M. Für die Messung des Kupfer- und Zingkehalts der Oberflachenwasser habén wir wahrend 6 Jahren aus 21 Wasserláufen von 31 I'robenahmestellén stammende 510 Wasserproben untersucht. Die Bestimmung erfolgte — naeh in salzsáurehaltigem Médium durehgeführter Eindampfung — mit einem Polarograph. Die Empfindliehkeit der Methode war bei Kupfer 20 /tg/l, bei Zink 10 /tg/l. Die summierten Resultate der Untersuchungen sincl naeh Wasserlaufen und Probenahmenstellen in der Tabelle enthalten, mit Anführung der Zahl der Proben, der gemessenen durehschnittlichen, minimalen und maximalen Konzentrationen. Wo einmal ein ausserordentlich grosses Maximum vorkommt, das wird in der Tabelle mit einem Stern (*) bezeichnet. Diese habén wir bei der Berechnung des Durchschnitts nicht berücksichtigt. Mit Zink-Verunreinigung eindeutig belastet ist der Nádor-Kanal, der Sajó bei Miskolc, der Bodrog und der (Jallai Bach. Die Kupferbolast ung war im Bodrog und im Sajó bei Kazincbarcika bedeutend. Die Verunreinigungen stammen aus Industrie-Abwássern und in diesen Fallen erreiehten sio jenen Wert, bei dem mit der Behinderung der Selbstreinigung sclion gereehnet werden muss. Hidrobiológus Napok, 15)70. Az 1970. évi Hidrobiológus Napokat október 1 3-án Tihanyban és Hévízen rendezte meg Társaságunk Limniilóiriai, és Balneotechnikai Szakosztálya, valamint az MTA Biológiai Kutatóintezete. A most tizenharmadszor megrendezésre került hidrobiológus találkozón az áramló vizek hidrobiológiái viszonyai és a Hévízi tó hidroökológiai, biológiai megismerése alkották a főtérnákat. Az előadássorozaton a következő előadásokra került sor: Dr. Szabó Jenő: Forrás- és pataklakó Psychodidák ökológiai vizsgálata. Dévai István Horváth Klára: Adatok a Bükk és Zemplén hegységi patakrendszerek O

a—CO,-forgalmához. Dévai György: Debrecen környéki belvizek hidrobiológiái vizsgálata. Kancsi István—Dévai István Horváth Klára—Szabó András: Hidrobiológiái vizsgálatok a Tocón. Kiss Keve: Alga népességmaximumok kialakulása a Keleti Főcsatornán. lfj. Dr. Szabó Zoltán: Felszíni vizekből történő ipari és ivóvízellátás aktuális hidrobiológiái kérdései. Váncsa András: .4 Bodrog szaprobiológiai állapota lü69-ben. Fázold Ádám - Váncsa András Lajos: Biológiai vizsgálatok jelentősége az észak magyarországi vízfolyások szennyezettségének megítélésében. Gaál Tamás—Hamar József: A vízi ökoszisztémák stabilitási és egyensúlyi kérdései. Dr. Uherkovicli Gábor: Néhány európai nagyobb folyó fitoszesztonjának e gybe vetése. Dr. Zsirai Kálmán: A Hévízi tó az ember gyógyászatban. Dr. Breznay Géza: A hévízi iszap a medicina területén. Pádár István: Hévízzel temperált alföldi strandfürdők al gátlanítása. Dr. Bérezik Árpád: A Hévízi tó ökológiai viszonyairól. I)r. Kárpáti István Dr. Kárpáti Istvánné: A Hévízi tó vegetációja és szukcessziós viszonyai. Dr. Ponyi Jenő: A Hévízi tó nyíltvíz-, üledék- és bevonatlakó rákjai. Bíró Péter: A Hévízi tó halfaunájának vizsgálata. Oláh János: A Keszthelyi öbölben időszakon ként kialakuló vízvirágzások okai. Dr. Szemes Gábor: A magyar Duna fitoplanktonja és a nemzetközi Duna-kutatás vonatkozó főbb vizsgálati eredményei. Kiss István: Időszakonként jelentkező árvíz jellegű belvizek a Békés-Csanádi, löszhát szikes területein. Oláh János: Uj módszer a természetes vizek és üledékek bioaktivitásának tanulmányozására. Ruttkay András: Felszíni vizek tápanyagállapotának vizsgálata alga-teszteléssel. Az elhangzott 22 előadásból 11 foglalkozott áramló vizek hidrobiológiái kérdéseivel. Patakok, folyók, csatornák alga- és állatvilágának, ökológiai viszonyainak, szennyezettségének ismertetésére került sor, két előadás témája hazánk határain túlnyúlt: a Duna teljes hosszára, illetve "több európai folyóra vonatkozóan hallhattak a résztvevők figyelemre méltó algológiai egybevetést. Ezek az előadások ismét kiválóan érzékeltették, hogy milyen képtelenség volna a hidrobiológiában is az alapkutatást az alkalmazott kutatásoktól elválasztani, hiszen a gyakorlatot közvetlenül nem szolgáló vizsgálatok ismertetéséből mindenütt kiérezhető volt, hogy pl. valamely növény-, vagy állatfaj autökológiájának jobb megismerése gyakran milyen jó lehetőségeket nyújt a gyakorlat számiéra a vízminősítésben alkalmazott szervezetek számának növelésében. A Hévízi-tóval foglalkozó előadások kitűzésére a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház igazgatóságának kérésére került sor. Hévíz gyógyászati jelentőségét két előadás ismertette, a tó hidrobiológiái adottságait, az eddigi ismeretek alapján négy előadás foglalta össze. Az előadásokból és a hozzászólásokból kitűnt egyrészt a Hévízi-tó hidrobiológiái kikutatlansága, másrészt, az, hogy több ismert hidrobiológiái tény balneológiai értékelése sem történt még meg. Nagyon indokolt tehát a tó mielőbbi teljes hidrobiológiái feltárása. A további öt előadás részben elméleti hidrobiológiái jellegű, részben módszertani vonatkozású volt, részben pedig nagyobb érdeklődésre számot tartó vizsgálati eredményeket ismertetett. Egyes eredményék a hazai hidrobiológiában új irány megjelenését is képviselik. A Hidrobiológus Napok-u&k 82 résztvevője volt. Igen figyelemreméltó, hogy a résztvevők túlnyomó többsége a legkülönbözőbb gyakorlati intézmények, vállalatok stb. munkatársai közül került ki, s hogy igen nagy számban voltak jelen fiatalok (egyetemi hallgatók, kezdő szakemberek). A 22 elhangzott előadást összesen 63 hozzászólás követte, több kérdésben élénk vita alakult ki. A vita és az ülések közötti kötetlen beszélgetések során ismételten jelentkezett az a növekvő igény, amelyet a gyakorlati élet a hidrobiológiával szemben támaszt, s ezzel együtt a szakember-utánpótlás és szakképzés minden ismert nehézsége. A rendezvény első és harmadik napja Tihanyban, az MTA Biológiai Kutató Intézetében, második napja pedig Hévizén az Állami Gyógyfürdő helyiségeiben zajlott le. A hévízi na]> keretében a Gyógyfürdő igazgatóságának előzékenységéből a résztvevők a fürdő üzemét, berendezését is megismerhették. A Biológiai Kutató Intézet (Tihany) illetékesei ez alkalommal is mindent elkövettek, hogy a Hidrobiológus Napok számára kellemes és vendégszerető környezetet biztosítsanak. B. A.