Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
2. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Tapasztalatok a kútszűrők eltömődésével kapcsolatban
Dr. Karácsonyi S.: A kútszűrök eltömődése Hidrológiai Közlöny 1971. 2. sz. 83 rétegeiben kell számolnunk, ahol a vízzel telítettség, vagy a nyomásviszonyok és a víz kémiai összetétele is változó. Különösen hajlamos az okkeresedésre a Sajó-völgye, a Bodrog-köz, a Duna völgyének D-i része, a Maros törmelékkúpjának egyes területei, a Kisalföld egy része, a Tiszaszög és a Zagyva-völgy pleisztocén vízadórétegei. A teraszok, törmelékkúpok vegyes felépítésű rétegein kívül az okkeresedés veszélyével még a pleisztocénkorú vasas vizet adó rétegek igénybevételénél számolhatunk kisebb mértékben. 3. A szűrőeltömődés megszüntetésének lehetőségei Az eltömődött szűrőfelület szabaddá tételére és az eredeti kúthozam helyreállítására való törekvés általában indokolt, mivel a kútfelújítás és egy új létesítésének költsége között igen nagy a különbség. Ismételten szükséges kiemelni a kúthiba okának felderítése és a megfelelő intézkedések megtétele szempontjából az ellenőrző kútvizsgálatok nagy jelentőségét. Az elhomokolódás rendszerint a tisztítószivatytyúzás megismétlésével időlegesen megszüntethető. Ha a homokszemek a szövetborítás réseibe beékelődtek szűrőmosatással rendszerint eredményt lehet elérni. Meg kell azonban említeni, hogy ilyen esetekben csak a szűrőcső perforációival szemben remélhetjük a szövetnyílások szabaddá tételét. Az elhomokolódás gyakoriságának csökkentése, a teljes szűrőhossz aktivizálása érdekében Xj>v íxx // V/, II i I // V/ fyrz. JELMAGYARÁZAT• I 1 Építési adatok Működő | , 2 Elöregedéskor szűrök Y/// 3 Egyszerű regenerálás után 4 Irányítóit regenerálás után 7. ábra. Fúrt kút irányított regenerálása Puc. 8. Pe3\'Abmcim peKOHcmpyKijuu npoöypeimoeo Kojiodtfa Abb. t. Qelenktc Regenerierung nincs Bohrbrúnncns 8. ábra. Fúrt kút regenerálásának eredménye Puc. 7. ynpaejiennasi peKOHcmpyiafun npoöypennozo KOAOÖtfa Abb. 8. Ergebnis der Regenerierung eines Bohrbrunnens hasznos és eredményes lenne a szakaszos tisztítószivattyúzás, amely sem különleges feliszerelést, sem pedig a szivattyúzási idő lényeges meghosszabbítását nem igényli. Az inkrusztációs lerakódások eltávolítása is gyakran eredményre vezethet. Az eredményesség kérdése itt azonban korántsem egyértelmű. Általában az egyszerű eljárások nem vezetnek célra. A külföldi eredmények és a hazai tapasztalatok egybevetésével az okkeresedés megszüntetését fokozatosan kísérelhetjük meg, mégpedig: a) Homoktalanitás, tisztítószivattyúzással és szűrő mosatással. b) Nem kielégítő eredmény esetén a szűrőn lévő lerakódások lazítása nagynyomású levegővel, majd ugyancsak szakaszos tisztítószivattyúzás, esetleg szűrőmosatás végzése. Nagynyomású levegő helyett igen előnyös a száraz jég alkalmazása, amelynek hatása kémiai vonatkozásokkal is bővül. c) Harmadsorban sósavas szűrő-kezelés végezhető. A megfelelő eredményhez a szűrő működő felületeinek kivizsgálása, és a leginkább eltömődött szakaszok elkülönítése szükséges és irányított lazítás-tisztítás végzendő. A szűrőszakaszok ideiglenes lezárására igen alkalmas a pneumatikusan záró gumi-pakker (7. ábra). Az egyszerűen és irányítottan végrehajtott kútkezelés eltérő eredménye a 8. ábrán mérhető le. Az irányított lazítás szükségessége lényegében a regenerálás minden fázisára érvényes. I. összefoglalás A leggyakoribb szűrőeltömődés kútjainknál az elhomokolódás, az erre érzékeny kutak nagy számán felül a vízföldtani adottságainktól is függően. A kútkorrozió szűrőéitömődést okozó hatása általában alárendelten és főleg tartós üzemszünetek során jeletkezik.
