Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

2. szám - Dávid Sándorné–Bogárdi János: Az 1970. évi tiszai árvíz szegedi tetőzésének hidrológiai körülményei

66 Hidrológiai Közlöny 1971. á. sz. Dávid S.-né—dr. Bogárdi J.; Az 1970. évi tiszai árvíz mm 23 függély o,o n 10,020,0 TT" i LZ /I 1970M123.függély M10,0 20,0 22,6 Jl ^ I s 1

1 i* R I 1970.VIÁ 23. függély <*>T j-jtj\ 81/ m 10,01 i I 20,023,0 1970. l/J. 5. 23.fűggély 0,0-,— 10,0io.o 21,54 M íj « I A ^LL 1970M5. 21. függély 0,0-1 10,0 20,0 1 + / + / / í / / í i / \ t L 1970M 13.függéty 5fi m ábra. Jellemző sebességeloszlások — Puc. 2. XapaKtnepme pacnpeöe/ieime CKopocmeü Abb. 2. Gharakteristische Geschwindi gkeitsvcrteilungen Ezen a két sebességcsúcson kívül a hullámtéren is jelentkezett még egy csúcs, ezt azonban csak környezetéhez képest nevezhetjük csúcsnak, s nyilvánvalóan az egyébként sűrűn benőtt hullámtér hidraulikailag kedvezőbb „csatornájában" alakult ki. A függélymenti sebességeloszlás leglényegesebb tulajdonságai a következők: a fenéktől számítva a mélység mintegy 20%-ánál elért sebességérték általában nem sokat változik már a felszínig. Jól mutatja ezt a jelenséget a 2. ábrán a 23. függélvben mért négy sebességeloszlás. Nem jelentkezik a sebesség felszínközeli csökkenése sem. Méréseink azt mutatták, hogy a szegedi szelvényben a függélymenti sebességeloszlás nem követi a logaritmikus görbe' alakját. Előfordult több esetben, mint a 2. ábrán a 21. függély példája mutatja, hogy a fenék közelében a sebesség értéke megnövekedett. A hullámtér közelében levő függélyeknél a mélyebb részeknél kifejezetten nagyobbak a sebességek (2. ábra, 13. függély). Ezt a mérési eredményt a közelben alámerült könnyűbúvár tapasztalata is alátámasztja. Oka nyilvánvalóan az, hogy a lombkorona nagyobb ellenállást jelent, mint a csupasz fatörzs. Közvetlenül a felszínen pedig nem érvényesülhet a szél hatása, a hullámtéri vízfelszín zártabb volta miatt. Itt említjük meg, hogy a táblázatokban és ábrákon a későbbiekben V. 31-én és VI. 1-én szereplő értékeket nem mértük közvetlenül, hanem a feldolgozás során határoztuk meg dr. Vágás István közölte értékekre támaszkodva [1]. Az 1. táblázatban foglaljuk össze méréseink eredményeit, s az azokból számítható legfontosabb tényezőket. A 3. ábrán pedig a vízhozamok és szelvényközépsebességek idősorát adjuk közre. a 4000 4900 U800 hl00 4600 4500 4400 4300 4200 4100 3000 [ml/S] 1 Vizhoiar 1 nfotárA*: 0 * .1 77/7 rtf/s Vizhoiar rtf/s \ f \ V y V.30. V.31 VI. 1. VII VI.3. I'14 V/5 [napon] V30. V.31. ni. VL2. 111.3. VIA VI5.[napol<] 3. ábra. Vízhozamok és középsebességek idősora Puc. 3. Pad pacxodoe u cpednux CKopocmeü Abb. 3. Zeitreihe der Abflussmengen und Mittelgeschwindigkeiten 1. táblázat Mérési eredmények és elsődleges hidraulikai jellemzők TaÓAiuja 1. Pe3yjibmambi luMepemui u nepemmie zudpaeAimecKiie xapaKmepucmiiKu Tabelle 1. Messergebnisse und primare hydraulisclie Kennwerte Dát um H [cm] Vízhozam Q [m

3/s] F [m

2] K [m] R[ m] C [m°'

5/s] vic [m/s] í[°C] V. 29. 932 3282 3392,3 401,24 8,45 38,8 0,000075 0,967 15,5 V. no. 940 3439 3427,6 401,40 8,54 46,4 0,000055 1,001 16,1 V. 31. 948 3630 3456,5 401,56 8,60 50,2 0,000051 1,051 16,2 VI. 1. 958 3720 3496,0 401,76 8,70 49,55 0,000053 1,064 16,3 VI. 2. 958 3674 3496,0 401,76 8,70 40,6 0,000077 1,051 16,5 VI. 3. 945 3543 3446,6 401,50 8,59 37,4 0,000088 1,028 16,0 VI. 4. 927 3319 3376,0 401,14 8,40 41,4 0,000067 0,983 15,6 VI. 5. 916 3408 3336,4 400,92 8,31 44,25 0,000063 1,022 15,5