Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
12. szám - Dr. Kecskés Sándor: A mérnöki létesítmények építésével kapcsolatos éghajlati problémák
Dr. Kecskés S.: A mérnöki létesítmények építése Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. 579 AZ ORSZÁG KOIEPSO RESZE Mérőállomások-. BÖRGÖND-TÁPIÓGYQRGYE ÉSZAKI FÖLDGÖMB: 47° 09' 12" - 47° 19'36" SZÉLESSÉGI KÖRÖK KÖZÖTT 18° 31' 00"-19° 67'24" KELET!HOSSZÚSÁGOKON BELÜL JELMAGYARÁZAT: [ [HONAPOK] 1<0 és >30C° KW\\\ l 0-5 és 25-30C' Y//// A 5-10 és 70-25C KXXXX H 10-700' •. ábra. A sinhőmérséklet izoplétái 1966—1970 51 nop <0C keresztül tartanak. A legkedvezőbb és a kedvező technológiai sínhőmérsékleti közöket lehet kihasználni. 3. A sín hőmérsékletnek lassan süllyedő tendenciája van, az ágyazat megbontással járó munka kedvezőbb. 4. Az öt éves időszak igazolja, hogy az éjszakai sínhőmérséklet homogén, a nappali sínhőmérséklet változó. 5. A vasút üzemét a munka kevéssé zavarja, az üzemszünet jobban biztosítható. 6. Lehetőség van a komplex gépesítésre, a tervszerű, megelőző karbantartás magasabb fokú tervezésére és szervezésére. A munkáltatás hátránya: 1. A munkahely kivilágítása, amelyet a korszerű gépek megoldanak, a saját fényforrásuk megvilágításával. 2. A dolgozók éjszakai munkája, amikor is a dolgozók létszáma a gépesítéssel nagymértékben csökken. Az építéshez szükséges meteorológiai előrebecslés Az építési technológia által megkövetelt hőmérséklet előrebecslésének lehetőségével több országban foglalkoztak. A levegő várható hőmérséklete ismeretében akarták meghatározni az építési, karbantartási munka technológiájához szükséges várható sínhőmérsékletet. A sínhőmérséklet sokirányú függése a környezettől nem tette lehetővé, hogy egyszerű számításra korlátozódjék a probléma, még akkor sem, ha a változók között szoros kapcsolat van. A rendelkezésünkre álló adatok segítségével regressziós kapcsolatot kerestünk a sín- és levegő hőmérséklet között. A korrelációs vizsgálat lineáris és nem lineáris volt, maximális és minimális értékre külön-külön, majd a kettő összevonásával A számítások során a téli évszakot nem vizsgáltuk, mivel ez az évszak a munkák végzésére teljesen kizárt időszak. A számításoknál a levegő (L) hőmérsékletét vettük ismertnek, és a sínhőmérsékletet számoltuk az állandók meghatározása után: A lineáris korrelációnál: (maximumra és minimumra) Y s = B 0+B rL Nem lineáris korrelációnál: (maximum-fminimum) Y,=A-e BL Ys — A L" ahol A, B. B 0, B 1 számított állandók, L a levegő hőmérséklete (°C), Y s a számított sínhőmérséklet (°C). A maximális, minimális és átlagos értékeket az évszakra jellemző sugárzási adatok alapján vettük fel és ezekhez írtuk az ugyanazon időben észlelt levegő, és sín hőmérsékleteket. A lineáris regresszió analízisnél a maximális sugárzási érték szerinti elemzésről elmondható, hogy minden évszakban szoros a kapcsolat. A minimális őszi és téli adatok lineáris regressziós vizsgálata is jó kapcsolatot adott. A becslés becsült szórása a minimális sugárzási érték szerinti kiértékelés esetén igen kedvező képet mutat. Ez annak tudható be, hogy a napi hőmérséklet ingadozás igen kicsi, semmint, hogy a két változó közötti kapcsolat nagyon szoros lenne [5]. A maximális és átlagos sugárzási érték szerinti kiértékelés esetén a tavaszi és az őszi megfigyelések a két változó között kevesebb kapcsolatot mutat, mint a nyári és különösen a téli megfigyelések. A közelítést csak alacsony sugárzás értékű időszakban lehet nyugodt lelkiismerettel használni.
