Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Dr. Takács Sándor: Olajjal szennyezett vizek tisztítása

570 Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. Dr. Takács S.: Olajjal szennyezett vizek tisztítása Az olajszennyeződést leggyakrabban az olajfinomítók okozzák. Feltűnően sok azonban az olajszállító tartályok töltésénél bekövetkezett túltöltés, az olajvezetékek törése miatti és a garázsok okozta szennyeződés is. A bekövetkezett olajszenynyezések súlyos anyagi károkat okoztak, így állami és vállalati közös érdek a minél hatékonyabb megelőzés is. Az üzemi víztisztítás módszerei A kitermelés és feldolgozás helyén legfontosabb a hulladék olaj felfogása, továbbá az olajjal szenvnyezett vizek megtisztítása. A szennyeződés mértéke a technológiai folyamatok és a csatornázás, szennyvíztisztítás tökéletesítésével csökkenthető. A hűtővizek folyamatos recirkuláltatása, a tisztítandó vizek mennyiségét tekintélyesen csökkenti. Az olajos szennyvizek megtisztítására különböző lehetőségek vannak, melyek együttesen vagy külön-külön is alkalmazhatók a szennyeződés és a kívánt t isztítási határértéktől függően. Illóanyagok eltávolítása (stripping) A legtöbb finomítónál a szulfidokat és egyéb illó-anyagokat tartalmazó hideg — azaz technológiai — vizeket gázleválasztó toronyban kezelik. A kénhidrogén és alacsonyabb merkaptánok eltávolítása alacsony (30—60 C°) hőmérsékleten történik, s ezek a gáznemű anyagok külön kéményen vagy a fütőgázokkal együtt kerülnek elvezetésre. Az ammónia eltávolításához legalább 8,0 feletti pH és 110 °C szükséges. Az előzőekben említett gázelvezetésen kívül alkalmazzák a keletkező gázok elégetését is, vagy a kéntartalmúak további kezelését kénvisszanyerés érdekében. Olajleválasztás olajfogókban A tisztítási technológia következő lépcsőjeként iktatják be a cseppes olaj leválasztást. Legegyszerűbb és imert módszer az olajfogó alkalmazása, melyben az olaj felúszik, a durvább hordalék pedig kiülepedik. A kiülepedett iszap némi olajszennyezettségével is számolni kell, tekintve hogy az olaj egyrésze a lebegő anyagok felületén megtapad. Ha az olajcseppek igen finoman diszpergáltak, alkalmazhatók speciális olajfogók (1., 2. ábra. Finoman diszpergált olaj leválasztására alkalmas olajfogó 2. ábra). A víz az olajfogó finom csatornáin lassan folyik át és ezalatt az olajcseppek a felszínre felúsznak. Számos cég hozott forgalomba különböző típusú szeparátorokat, melyeknek hatásfoka változó. Blokker P. C. [16] amerikai, német és svájci vizsgálatok alapján foglalja össze az amerikai API. és PPT. olajfogók hatásfokát (4. táblázat). 4. táblázat Különböző típusú olajfogók hatásfokának vizsgálata Olajfogó 1 ípusa Olajtartalom [mg/l] befolyó elfolyó vízben Vizsgála t helye API (American Petroleum Institute) 50—100 90—98 42 108 20—40 40—44 20 20 USA 150--350 1000 20—40 50 NSZK 83 177 30 95 45 22 30 34 Svájc PPI (Parallel plat'e interceptor) 1000 30 NSZK Olajjal szennyezett víz bevezetése J Tisztított viz 0/ai etvezetes.a első kan f j _ belső kamrából ^CL —* Olaj elvezetés a külső kamrabol Szűrőréteg (Koaleszcenc) Fenék úritö "-^tr—LÍ JEIMA6YARÁZAT: 1. Olajos szennyvíz bevezetése 2. Terelő lemez 3. Felúszó olajcseppek k Lemezes olajfogó 5. Olaj elvezető csatorna 6. Szeparátorból távozó víz 1 Iszaptér a finom iszapnak 8. Tisztított viz'élvezetése 9. Kiülepedett dorva hordalék 1. ábra. Olajfogó beépített lemezekkel 3. ábra. Zárt típusú, szűrőréteges olajleválasztó