Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak indító terhelése

552 Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. Dr. Karácsonyi S.: Kutak indító terhelése rőjének növelése mellett a kút teljes belső szerkezete, ezen belül elsősorban a szűrő mérete is lényegesen befolyásolja az indító igénybevétel nagyságát. 5. Az indítóterhelés nagyságát, az indítóigénybevétel megengedett mértékét a bemutatott ábrák a gyakorlat eseteire vonatkoztatva mutatják, felhasználásuk adott feladatokhoz közvetlen segítséget nyújthat. A befolyásoló körülmények sokrétűsége miatt a célszerű megoldás összliang-kereséssel választható meg. IRODALOM [1] Almássy B.— Csiszár (1.: Műanyagcsövek felhasználása fúrt kutak korrózió elleni védelmében. — Hidrológiai Közlöny. 1966/7. [2] Bélteki L.: Mélyfúrású kutak korszerű kiképzése üzeme ós javítása. Mérnöki Továbbképző Intézet. 1963. [3] Bélteki L.: Korszerű szűrőzés a kútfúrásoknál. Mérnöki Továbbképző Intézet. 1964. [4] Bieske E.: Beispiel eines inkrustierten Füterrohres. — Bolirtechnik-Brunnenbau-Rohrleitungsbau, Berlin. 1962 — 2. [5] Bieske, E.: Alterungserscheinungen bei Bohrbrunnen. — Orsz. Vízóp. Napok (1968. Kiadványa). [6] Hünerberg K.: Brunnenalterung und ihre Bekámpfung. Bohrteclinik-Brunnenbau-Rohrleitungsbau. 1966, Heft 11, Seite 455. [7] Hünerberg K.: Neue Erkenntnisse bei Bau und Betrieb von Brunnen, Das GtfS- und Wasserfach. 1967. Heft 32, Seite 919. |8] Karácsonyi S.: Fúrt kutak korrózió elleni védelmének lehetőségei. Vízgazdálkodás, 1965/2. [9] Karácsonyi S. : A korszerű kútkiképzés tervezői problémái. Orsz. Vízép. Napok. (1968. Kiadványa). [10] Karácsonyi S.: Tapasztalatok a kútszűrők eltömődésével kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny. 1971/2. [11] Karácsonyi 8. : Kutak — vízminőség okozta — hozamcsökkenései. II. Vízminőségi ós Víztechnológiai Kongresszus. 1970. Kiadványa. Budapest. [12] Kassai F.: Fúrt kutak vízhozamcsökkenésóvel kapcsolatos problémák. Bányászati Kutató Intézet Közi. 1957. II. 2. sz. [13] Kassai, F.: Mélyfúrású kutak. Építőipari és Közi. Műsz. Egyetem 1963. [14] Kiss L.: Mélyfúrású kutak vizsgálata. FTI évkönyv. 1960. [15] Kiss L.: A kutak üzemeltetésének hatása azok vízhozamcsökkentésére. Műszaki Tervezés. 1968/7. [16] Marion L.: Vízadó kutak „elöregedése" különös tekintettel az okkeresedésre. Hidrológiai Közlöny. 1966/7. [17] Öllős G.: Kútszűrők és hidraulikai vizsgálatuk. Vízügyi Közlemények. 1960/1. [18] Öllös G.: A kútpaláston kialakuló vízmozgásnak és a kút vízhozamának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1966/1. [19] Papp Sz.: Fúrt kutak korrózió elleni védelme. Vízügyi Közlemények. 1958/1. [20] Riempp G.: Untersuchungsergebnisse über die Brunnenverockerung an Vertikalbrunnen. Mitteilungen des Institutes für Wasserwirtschaft. 1965 — 23. [21] Schneider Sz.: Mélyfúrású kutak tükrének lengése. Vízügyi Közlemények. 1966/3. [22] Szolnoki) Cs.: A kutak szűrőzésének hidraulikai vizsgálata. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus 1970. Kiadványa. Budapest. [23] Truelsen Chr.: Langjahrige Erfahrungen und neuere Erkenntnisse im Bohrbrunnenbau. Bolirlechnik. 1961/5. Anfahrbelastung der Brunnen Dr. Karácsonyi, S. Zwischen den die Alterung von Brunnen hervorrufenden Umstánden bedeutet bei uns die Versandung das grösste Problem. Der sandfreie hat zwei Bedingugen. Einerseits ist es bei der stabilisierten Gleichgewichtsproduktion notwendig, dass in der Umgebung der Filter sich ein stabiles Schichtenskelett ausbildet, als eine weitere Bedingung muss aber gesichert werden, dass die sich bei Beginn der Produktionsphase meldende Inanspruchnehme das Schichtenskelett nicht zerstöre. Für die Verringerung des schadlichen Einflusses der Anfahrbelastung wurden bereits Versuche durchgeführt, aber mangels grundlegender Untersuchungen war die Wirksamkeit unsicher. Die Abhandlung analysiert deshalb neben den üblichen Brunnenasubildungs- und Förderungsbedingungen die Anfahrbelastung aufgrund von weitreichenden und vielseitigen Berechnungen. Die Untersuchungen liaben für die Werte der bei Beginn der Produktion aufteretenden kritischen Beschleunigung (rtmax) und bezüglich deren von der Brunnenstruktur abhángigen Anderungen tatsáchliche Ergebnisse gebracht. Es ist offensichtlich, dass die Querschnitts-Masserhöhung des Senkrohrs des Brunnens in erster Reihe den kritischen Wert der Beschleunigung verringert, nachdem sich aber die Kornloslösung in der wassergebenden Sehicht meldete, beeinflusst die vollstándige innere Struktur des Brunnens und innerhalb dieser die aktive Filterfláche in bedeutendem Mass die Grösse der Anfahrbeanspruuchung. Das Mass und die Gestaltung der Anfahrbelastung zeigen die auf die praklischen Falle projizierten, gezeigten Abbildungen, deren Anwendung bei gegebenen Aufgaben unmittelbare Hüfe leisten kann. Aus dem Vergleich der tatsáchliphen und der Erfahrungsdaten der instrumentalen Brunnenuntersuchungen der Anfahrbelastung abgeleiteten zulássigen Werte kann festgestellt werden, dass die bei den üblichen Brunnenausbildungen auftretenden Werte sich meistens als Grenzwerte melden und somit die sich in der Anfahrperiode háufig meldende Versandung erkláren. On the rates oí pumping from new wells By Dr. Karácsonyi, S. Of the factors resulting in the ageing of wells the gravest problems are caused by sanding under the conditions prevailing in Hungary. Operation to prevent sand clogging depends on two conditions, namely the development of a stable grain structure during operation around the fiter, and on ensuring the stability of the grain skeleton under the special conditions arising in the early stages of operation. Attempts have already been made at reducing the unwanted effects of early operation, but in the abscnce of basic studies the results were difficult to interpret. It is for this reason that the starting rate of pumping is analysed in the present paper under the conventional conditions of well design and production. The results obtained yielded actual values on the critical acceleration (a max) oceurring when pumping is started and on tho variations thereof with different wcll designs. It will be appreciated, that by increasing the cross-sectional dimension of the well pipe the critical value of acceleration is reduced, but since the displacement of particles occurs in the waterbearing layer, the magnitude of the starting rate of pumping is great-ly affected by the entire internál design of the well, and especially by the magnitude of the active filter surface. The magnitude of the starting rate of pumping is indicated for cases of praetical interest by the attached diagrams and figures, the use of which may offer welcome help in the solution of partieular problems. The comparison of actual starting rates with those derived from tho results of instrumental measurements on existing wells leads to the conelusion that the values oecurring with conventional well designs are mostly in the rangé of extremes, explaining thus the sand intrusion frequently observed in the starting period of wells.