Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak indító terhelése
546 Hidrológiai Közlöny 1971. 12. sz. Dr. Karácsonyi S.: Kutak indító terhelése _L ti'Const a (t rt 0) = F(s,-s 0) + q(s 0+SfL)(t rto) d t= I qS — qs F q8~q» F d.s Fd.s = q S— In (Sq s q t — c és ,s' = 0 esetén F c — — In 8, <7 s) + c így F , q S s (1) Adott időpillanatban a leszívás (s) meghatároZdiSdi; Í1Z előzőekből következik: tq F : In — In (S — s) \nS-^ = ln(S-s) S-t In Slíí.V S-e lu stq F (2) A rétegből utónpótlódó víz sebesscqe (v) az iránycsőben : F la 5 ír S—e F (3) A vízutánpótlódás sebességének időbeni változása -— — a; a (3) egyenlet deriválásával: b A =TF Ennek maximuma: 8ln Stq (4) q 1 ~F 8m s<<i ŰÁT = FAS +C(s 0 2. ábra. A kút működésének jellege és annak jellemzése a termelésindítás időszakán belül Abb. 2. Gliarakter uncl Betrieb des Brunnens und seine Charakterisierung innerhalb der Anjahrperiode Fig. 2. The character of well operation ancl the deseription thereof witliin the starting period 6 0-ról értékre nő és a termelés indulásától eltelt idő í 0-ról íj-re módosul, az (s 1—értékű vízszintsüllyedés szakaszában — amely (^i—~ /1t 1 idő alatt következik be a víztermelés hatása a 2. ábra és annak összefüggése szerint számítható. Általános megfogalmazásban Q-dt = F-ds + q-s-dt átalakítva (Q—qs) dt = F-ds A Q = qS behelyettesítésével és az egyenlet rendezésével A dí F d.s szélső esetében -S (5) Az (1) —(5) összefüggések felhasználásával részletes számítások voltak végezhetők. A gyakorlati problémák jobb megközelítésére <7=20; q= 60; és q—100 l/p/s termelékenységű kutakban elemeztük az állandósuló vízszint beállási idejét (t), a rétegigénybevétel hatására beinduló termelésnél az iránycsőben kialakuló sebességet (v), valamint a nyugalomban levő és alulról egyre intenzívebben meginduló áramlás sebességváltozását, a vízszálak gyorsulását (a). A vizsgálatok eredményét S = 10 m legnagyobb depresszió figyelembe vételével, így a különböző termelékenységi tényezővel jellemzett kutaknál # ma x= 200; 600 és 1000 l/p vízkivételre vetítettük. Ezenbelül az igénybevételt 2 m-es leszívási szakaszokra bontottuk. A vizsgált kúttípusokban az indítóterhelés hatása — az egyéb feltételek kötöttsége miatt — az iránycső víztározóképességétől, végeredményben annak átmérőjétől (D) függ. Gyakorlati szempontok alapján az eredményeket különböző — mégpedig D— 203; 305 és 1000 mm kútátmérőkre vonatkoztatva, foglaltuk össze (3., 4., 5. ábra). A közölt értékek külön magyarázatot nem igényelve szemléltetően mutatják az egyensúlyi termelés kialakulásáig végbemenő folyamatok különböző hatásait. A bemutatott folyamatok szabatos elemzése mellett az állandósuló vízszint aszimptotikusan közlekedik az 8 értékéhez, így az elméletileg í= oo értéket eredményezne. Hasonló a helyzet a rétegtermelés indulási pillanatában, amikor a nyugalomban levő víz megmozdulásához tartozó sebességnövekedés a legnagyobb. A számszerű értékelhetőség miatt az említett esetekben az egyensúlyi termelés beállási idejét (t) s = 0,99 S értékkel zártuk, illetve az a ma x meghatározását ebből vezettük le. Nyilvánvaló, hogy az adott körülmények mellett az indítóterhelés hatása az iránycső geometriai méretétől függ. Ennek jobb értékelhetősége céljából az állandósuló vízszint beállási idejét (6. ábra) a rétegből utánpótlódó víz maximális áram-
