Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Csanády Mihály: Medencés teljesoxidációs szennyvíztisztító berendezés technológiai felülvizsgálata

Csanády M.: Medencés teljes oxidációs szennyvíztisztító berendezés Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. 513 tóberében az üzemeltetővel mértük a mennyiséget, a 24 órára kapott érték 388, illetve 431 m

3 volt. Az 1000 l/pere névleges teljesítményű szivattyú tényleges teljesítménye 835 l/perc=;50 m

3/órának adódott, ez a berendezés szempontjából mértékadó órás csúcs. (Ha ennél több érkezne, átmenetileg a csatornában tározódik.) A nyers szennyvízre vonatkozó legfontosabb adatokat az 1. táblázat tartalmazza; az átlagos értékeken kívül a mért szélsőértékeket is feltüntetve. A szennyezettség időbeli változását a 2. és 3. ábrák KOI adata szemlélteti. A véletlenszerű szóráson kívül egy tendencia figyelhető meg: nyáron a szennyvíz lényegesen hígabb, mint máskor. Ilyenkor a mennyiség nagyobb, nyilván a szervesanyag szennyezettség lényegesen nem változik az évszakokkal. (Az állandó létszámhoz képest a tranzit forgalom nem jelentős.) 1. táblázat A nyers szennyvíz szennyezettsége (32 vizsgálat alapján) TaÖÁin}a 1. 3aepn3Hewwcmb cmpoíí cmomoü eodbi Tabella 1. Verunreinigung des rohen Abwassers Átlag Min. Max. Lebegőanyag Lml/1] .... 2,3 0,2 8,0 KOI,,,* [mg/l] 77 47 140 Klorid [mg/l] 26 10 123 Ammónia [mg/l] 19 5,0 48 * Kémiai oxigénigény (oxigénfogyasztás) permanganáttal savas közegben mérve (MSZ 260/16—67). Az 1965 — 69 közötti időszakra 430 m

3/nap menvnviség, KOI —77 mg/l és B01

5=140 mg/l alapján a napi szennyezettség 33 kg KOI, ill. 60 kg BO].-re vehető fel. Az 1969 —70-es időszakban a szennyezettség valamivel nagvobb volt: átlag 83 mg KOI/1, ill. 153 BOI

5/l, ami napi 36 kg KOI, ill. 66 kg BOI

5 szennyezettségnek felel meg. A KOI szennyezettség fele volt ülepítéssel eltávolítható. A levegőztető medence hidraulikus terhelése — 430 nr

!/nap mennyiséggel számolva — -^^- = 2,87 m

3/m

3 - nap, 1OU ami 8,4 óra átlagos tartózkodási időt jelent. A medence napi szervesanyag terhelésére "

1

5

7 =400 g BOI

5/medence m

3 (ill. 440 g/m

3) adódik. Ha a teljesoxidáció feltételének megfelelően 1 kg eleveniszapra napi 60 g BOI

s terhelést engedünk meg [20], a szükséges iszapkoncentráció 400 60 Az utóülepítők együttes hasznos tere 58 m

3. Az átlagos tartózkodási időre 3,24 óra, az 50 m

3/óra csúcsértékre viszont csak 1,16 óra adódik. Csúcsidőben a medencék teljes felszínére számított felszálló sebesség -^-|r=l,15 m/óra. -=6,7 kg/m

3 ( = g/l). A MŰKÖDÉST JELLEMZŐ PARAMÉTEREK A RÉSZLETES VIZSGÁLAT IDEJÉN KOI H/'J 100 50t FeSOi \ adagol is * kezdete I o Nyers szennyvíz ** Kevert tisztított szennyvíz + Tisztított szennyvíz az I. Oerendezés után x Tisztított szennyvíz a H. berendezésűm 1969 1970 1 1 T it í 4- • i • . r • OdmjlQ6 4 2] 0 -l I. medence h // medence 3. ábra. A működést jellemző paraméterek a részletes vizsgálatok idején Puc. 3. ÍJapaMempbi, xapaKmepu3ywufue paóomy eo epeMsi nodpoöitbix uccAedoeatiuú Abb. 3. Die die Funktionierung kennzeichnetiden Parameter zur Zeit der eingehenden Untersuchungen Tisztítási hatásfok 1965 — 69 között az említett nehézségek ellenére az esetek nagyobb részében (kb. 60%-ban) jó volt az elért tisztítási hatásfok. A százalékos hatásfok (KOI-vel mérve) a „jó" hatásfokú esetekben átlagosan 85%-nak adódott, ami — tekintettel a nyers szennyvíz híg voltára — igen jó eredmény. A vizsgált esetek 20%-ában volt a hatásfok rossz, bár az abszolút értékek terén még ekkor sem volt nagyon rossz az eredmény (2. táblázat). A bakteriológiai hatásfok a „jó" esetekben átlag 95%, a „gyenge" kategóriában 65 — 70%, a „rossz" hatásfokú esetekben csak 55% volt. Az értékek időbeli eloszlását a 2. ábra szemlélteti. (A feldolgozásban itt csak az I. és II. medencékből külön-külön vett minták eredménye szerepel, a kevert minta nem. Az iszapelúszás aszimmetriája miatt a tényleges helyzet a bemutatottnál valamivel rosszabb volt.) A részletes vizsgálatok első időszakában (69. VI—XII.) mért tisztított vízminőség és hatásfok értékeket a 3. ábra és a 3. táblázat első része szemlélteti, az átlagos és szélső értékek mellett a négyzetes szórást (a) is feltüntetve. A táblázaton tényleges hatásfok mellett az ún. elméleti hatásfok értéket is feltüntettük, amit a tisztított szennyvízmintában ülepítés (2

h) után mért KOI értékből számítottunk, és azt mutatja, milyen lenne a hatásfok kifogástalan utóülepítés esetén. A tényleges és az elméleti hatásfok különbsége jól mutatja, hogy a hatásfok-romlást ebben az időszakban mindig iszapelúszás okozta. Az eleveniszap adszorptiv képessége jó volt: az oldott szennyezés megfelelően csökkent, az eleveniszap azonban nem ülepedett ki az utóülepítőben.