Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

11. szám - Dr. Szirota István: A vízgazdálkodás helye az ágazati kapcsolatok mérlegében

508 Hidrológiai Közlöny 1971. 11. sz. Szirota 1.: A vízgazdálkodás helye az ágazati kapcsolatok mérlegében 6. táblázat A vízgazdálkodási ágazati kapcsolatok mérlegének sémája (VÁKM) Termelő felhasználás Végső felhasználás Kibocsátás ^^^ ^^^^ Ráfordítás Vízgazdálkodás (Szakágazati bontásban) A többi termelő ágazatok Nem termelő fogyasztás Beruházás Készlet változás Export Elosztás összesen > + M + Vízgazdálkodás (szakágazati bontásban) I. III. V. Bruttó termelés A többi termelő ágazatok II. Összes anyag: Értékcsökkenés Bérek és jövedelmek Társadalmi tiszta jövedelem IV. Összes hozzáadott érték Kiegészítő import Bruttó termelési érték I + II + IV. Vízgazdálkodás összesen III. A vízgazdálkodási szakágazatok által a termelő ágazatoknak átadott termékek (teljesítmények) felhasználásait tükröző terület. IV. A vízgazdálkodási szakágazati termékek (teljesítmények) amortizáció, munkabér, közteher stb. ráfordításait, valamint a társadalmi tisztajövedelmet tartalmazó, alsó szárny. V. A vízgazdálkodási szakágazati termékek (teljesítmények) fogyasztó ágazatok közötti végső felhasználását tükröző, oldalszárny. A I. II. és IV. oszlopok összege szolgáltatja a vízgazdálkodás termékeinek (teljesítményeinek) évi bruttó értékét szakágazati bontásban, ill. öszszesen. Az I. III. és V. sorok összege szolgáltatja a vízgazdálkodás által kibocsátott termékek, ill. teljesítmények termelési célú, és végső fogyasztás céljából való felhasználását. A VAKM a gazdasági tervezéshez nagy segítséget nyújthat, mert a vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak komplex kapcsolatait minden eddigi eljárásnál jobban jellemzi. A komplex kapcsolatok elemzésén kívül alkalmas az ágazat belső egyensúly viszonyainak vizsgálatára. A VAKM-ból számítható mutatók megalapozottabbá tehetik a vízgazdálkodás fejlesztést, az ágazati gazdaságpolitikát, mind ágazaton belül, mind a külső ágak vonatkozásában. A VAKM modellből az alábbi főbb következtetésele vonhatók le: Az I. és II. jelű ún. anyagi kapcsolatok mérlege, valamint a IV. jelű, a nem anyagi ráfordításokat tartalmazó mérleg alapján feltárhatók a vízgazdálkodási ágazat igényére vonatkozóan a következő főbb összefüggések: 1. A vízgazdálkodási szakágazatok közvetlen ráfordítási szerkezete, — hogy az egyes szakágazatok összes beruházásából milyen arányban teljesítettek a különböző termelő ágazatok, — hogy a beruházáson belül milyen aránya van a közvetlen import eredetű termék értékének, — hogy mennyi a különböző termelő ágazatoktól származó közvetlen anyagfelhasználás értéke és az az összes költségek hányad részét teszi ki, — hogy mennyi a közvetlen importanyagok hányada az összes költségekhez viszonyítva, — hogy mennyi az amortizáció aránya az összes költségekhez képest, - hogy mennyi az eszközlekötés aránya az összes költségekhez, — hogy mennyi az egyéb költségek aránya az öszszes költségekhez. 2. A vízgazdálkodási szakágazatok teljes közvetlen és közvetett népgazdasági ráfordításai, hogy az adott szakágazat beruházásainak megvalósításakor végső soron (minden további gyűrűzést figyelembe véve) milyen igényt támaszt az anyagi termelés különböző ágaival és az importtal szemben, — hogy mennyi a folyamatos üzemeltetés 1 Ft költségének fedezéséhez szükséges teljes népgazdasági termelési igény, valamint teljes import és amortizációs igény. 3. A vízgazdálkodási szakágazatok beruházási, valamint folyamatos üzemeltetési tevékenységének közvetlen és teljes népgazdasági bérráfordításai, álló- és forgóeszköz igényei, munkaerőszükséglete, stb. Megjegyzem, hogy előbbinek kiszámítása a VAKM-ban szereplő termelő ágazatok, valamint az