Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1971. április 26-án tartott vezetőségválasztó közgyűléséről

Beszámoló a MHT vezetösegválasztó közgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. 475 Gábos László, Gerő Györgyné, Hortváth István, Horváth Antal, Jancsó Gyula, Jeczkó János, Kakuk István, Kardos Imre, dr. László Ferenc, Mudri Sándor, Némethy László, Papp Ferenc, Paulay Béla, Rónyay Rezső, Sipos László, Sódar István, Szappanos Zoltán, Szeifert Gyula, Szilágyi József, Szilvássy Zoltán, Törőcsik Ignác, Varsa Ferenc, Valló Sándor, dr. Vágás István, Vezse Sándor, Zéman László, dr. Zsuffa István. A Munka Érdemrend bronz fokzatát kapták: Almássy Endre, Ali Lajos, Baranyó Géza, Bódi Károly, dr. Bogárdi István, Bulkay Pál, Dános Valér, dr. Dávid László, Gráczer Imre, Hajdú László, Karcagi Gábor, Kálmán Miklós, Kovács Sándor, Kováts Gábor, dr. Krempels Tibor, Lukátsi Gézáné, dr. Nagy László, Pammer Pál, Sipos László, dr. Szabó Ivánné, Szentpéteri Zoltán, Szűk Tibor, Tripolszky István, Zalánffy László. A Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek: Abos Brúnó, Barna Bertalan, dr. Bözsöny Dénes, Békési János, Döbrentei Imre, Forgó László, Gábos László, Hamvas Ferenc, Honti Gyula, Kovács Mátyás Lukács László, Majerszky Béla, Nyári Ödön, Schilling Ferenc, Sashalmi András, Simó Tibor, Sasvári Illés, Szakváry Jenő, Szántai Albin, Szászhelyi Pál, Szalóki József, Szilléry László, Szinessy Iván, Vukováry Attila, Zalánffy László. A kitüntetésekhez Társaságunk és a magam nevében is őszinte szívből gratulálunk. Az elnöki megnyitó után Kövessy Gábor Király Lajosról, Tóth József dr. Jeney Endréről, Mantuano József Tavy Lajosról, Varga Jenő Pap Ferencről, dr. Vitális György dr. Vendl Aladárról és dr. Bérezik 'Árpád dr. Dudich Endréről mondották el megemlékezéseiket. (A megemlékezéseket lásd Közlönyünk 4. 5. 7. 8—9. számában.) Ezután Elek Zoltán főtitkár — a már előzőleg Társaságunk minden tagjának megküldött — beszámolójához a következő összefoglalót fűzte: A beszámoló első része elsősorban azokra az összefüggésekre kívánta ráirányítani a figyelmet, amelyek az 1968—70-es években a vízgazdálkodási ágazat fejlődése, a népgazdaság egészében elfoglalt helye és Társaságunk munkája, törekvései között kialakultak, fennálltak. A cél tehát elsősorban nem a központi szakosztályok, illetve vidéki csoportok által ebben az időszakban végzett munka részletes elemzése, tételes megvilágítása volt. E két szempont egyidejű kielégítése meghaladta volna az elfogadható terjedelem határait. Helytelen volna azonban ebből arra következtetni, hogy a Társaság alkotó sejtjeit képező központi szakosztályok és vidéki csoportok munkáját, ezek eredményeit nem tekintenénk alapvetőnek. Mégis talán hasznosabb a sokrétű és folyamatos munka időszakos összefoglalását jelentő nagy rendezvényeken keresztül utalni a részletekre, a megalapozó munkára. A nagy rendezvények mögött mindnyájan ottérezzük sok tagtársunk tudományos, szervező munkáját anélkül, hogy erre tételesen utalnánk. A fő jellemvonások és összefüggések rövid összefoglalása talán a jövő szempontjából is könnyebbé teszi a tennivalók és a további célkitűzések megfogalmazását, az új vezetőség feladatait. A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat, a mögötte meghúzódó országosan egységes hivatali szervezettel nagy fejlődést jelent a múlttal szemben, amikor a vízgazdálkodás különböző szakágai több minisztérium irányítása alatt működő szervezetek, általában melléktevékenységeként jelent meg. A vízgazdálkodás jelentősége, szerepének növekedése azonban — véleményem szerint — a közeli jövőben már indokolttá teszi önálló népgazdasági ággá történő emelését. A fejlődés határozottan ebbe az irányba mutat. Amíg azonban erre sor kerül, számos feladatot kell megoldani, és a megoldást széles körben ismertté tenni, tudatosítani. A Társaság előtt álló feladatokat ezek figyelembevételével az alábbiakban lehetne röviden összefoglalni: a Társaság műszaki és ehhez szorosan kapcsolódó gazdasági irányú tájékozottságának fokozott biztosítása. Ennek érdekében elsősorban a szakosztályok munkájának koordinálása a fontos, amint erre a határozati javaslat 2. pontja is utal. A munka fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A szakosztályok a vezetőséggel együttműködve törekedjenek arra, hogy a konkrét tudományos és műszaki kérdésekhez a határterületek szakértőinek bevonásával közelítsenek. Tekintsenek túl szűkebb szakterületük határain, hogy saját munkájuk jelentőségét, annak a társtudományok között elfoglalt helyét világosabban felismerjék. A kölcsönös tájékozottság elősegítése a társasági munka egvik leglényegesebb feladata. A Társaság további munkáját úgy kell irányítani, hogy az mindinkább tükrözze a társadalomban, a gazdasági életben, elsősorban természetesen a vízgazdálkodásban végbemenő folyamatokat, tudományos műszaki haladást. Legyen a Társaság felfogó szerve a tendenciáknak, hogy előremutató javaslatokkal kifelé fordulva a legaktuálisabb problémákra hívja fel a figyelmet, és adjon segítséget azok megoldásához. Ezért tartotta a vezetőség fontosnak, hogy ezt a gondolatot a határozati javaslatban is megfogalmazza. A Társaság fentiekben vázolt feladatainak elősegítését célozza a szervezeti módosításokra vonatkozó javaslat is. Világos, hogy a szervezet módosítása, a szakterületek más csoportosítása önmagában csupán előfeltételt teremthet a hatékonyabb munkához. A szervezeti keretek tartalommal való kitöltése mutatja meg a tényleges eredményt. Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy az új felállásnak megfelelően ismertessem a T. Közgyűléssel a felvetett szervezeti módosítással létrehozni javasolt új szakosztályok ajánlott elnevezését. Ezek a következők volnának: Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály, Vízrendezési, Árvízmentesítési és Öntözési Szakosztály, Hidrogeológiai Szakosztály és végül Vízellátási Szakosztály. Egyben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a beszámoló határozati javaslatának 1. pontjában az új szakosztályok tevékenységi körének ismertetése során az első sorban szereplő „vízellátás" elírás folytán került az „ár- és belvízvédelmi kultúrtechnika és vízrendezés" mellé, valójában önálló tevékenységként, külön sorban kell, hogy szerepeljen. Végül két sajtóhibára szeretném felhívni a figyelmet. Az 5. oldal utolsó bekezdésének 3. sorában