Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Mucsy György: Beszámoló osztrák szennyvíztisztítási tapasztalatokról

462 Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. Mucsy Gy.: Osztrák szennyvíztisztítási tapasztalatok I ként 6300 m

3, összesen 12 600 m

3 levegőztető térrel rendelkezik. A levegőztetést 12 db 0 1,00 m-es 2X7,5 m hosszú PASSAVANT gyártmányú, 75/ perc fordulatú mammutrotor végzi. A meghajtó motorok névleges teljesítménye 75 kW. A szennyvíz mindegyik medencében körben áramlik, amit a középső hosszanti válaszfal és az egyes rotorfelek ellenkező irányú forgása tesz lehetővé. A meghajtó motor a rotor közepén van ráépítve a két rotorfélnek ellenkező forgásirányt biztosító hajtóműre. A levegőztető medencék után — amelyek sorban, vagy párhuzamosan kapcsolva is üzemeltethetők — a szennyvíz az osztóművön át a 2 db utóülepítőbe jut. A 0 45 m-es utóülepítők DORR rendszerűek, GE1GER gyártmányú kotrókkal, hasznos ülepítőterük egvenként 4700 m

3, összesen 9400 m

3. Az utótelepítőkben visszatartott eleveniszap a recirkulációs szivattyúházba jut, ahol 2 db 0 1,00 m-es 35 ford/perc-es, 0,7 m

3/s teljesítményű csigaszivattyút helyeztek el. Üzemszerűen ezek egyike a recirkulációs iszapot a levegőztető medencébe befolyó nyers szennyvíz nyílt csatornájába emeli. A rendszerben keletkező fölös ele ven iszapot, amint arról korábban már szó volt, nem kezelik a telepen, hanem a régi elvezető csatornába bocsátják, hogy az egyelőre a Dunába, a nagybécsi telep megépülte után pedig arra legyen rávezethető. Fölösiszap eltávolítás a levegőztető medencékből közvetlenül mint szennvvíz-iszapkeverék történik. Ha — amint arra a telep üzembeállítása után kisebb terhelésnél mód volt — csak egy eleveniszapos medence is elegendő a szennyvíz tisztítására, akkor a másik medence iszap aerob stabilizálására használható fel. Ebben az esetben a recirkulációs szivattyúházból egy külön szivattyú emeli át a fölös iszapot a stabilizáló medencébe. A tisztított szennyvíz mérőaknán keresztül a Liesing patakba jut. Mód van azonban arra is, hogy e kifolyás lezárásával a tisztított szennyvizet egy másik mérőaknán át a már említett régi csatornába engedjék, hogy az ne a Liesingbe, hanem közvetlenül a Dunába jusson. Erre különösen a telep bedolgozása idején volt szükség. Az említett műtárgyakon kívül 1 db (elektromos) átadó állomás, 1 db trafó- és kapcsolóház, 1 db kezelőépület és 1 db 2 szolgálati lakásos lakóépület van. A legnagyobb részén kétszintes 600 m

2 alapterületű kezelőépületben van a vezérlő terem, a vegyi laboratórium a műszerszobával és egy sötét kondicionált helyiséggel a BOI

s vizsgálatokra, a tanácsterem, az előadóterem, az étkezőhelyiség, a kísérlet imodell-laboratórium, az összes szociális helyiségek, műhelyek, raktárak, gépkocsiszín és a hőközpont (fűtés olajjal, automata hőszabályzóval). A lakóépület lakásainak alapterülete egyenként 125 m

2, előttük, mögöttük kert. A telep beruházási költsége 46 millió ÖS volt, az építési idő pedig 26 hónap. A telep üzemét az üzemvezető a kezelőépületben levő vezérlő teremből ellenőrzi, irányítja az itt felszerelt ellenőrző és mérőberendezésekkel, amelyek a kövekező célokat szolgálják: A műszerfalra felszerelték az összes gépegység állapotjelzőjét. Mód van a rotorok leállítására. Az indításuk biztonsági okokból csak a helyszínen lehetséges. A megtisztított szennyvíz mennyiségének mérése mindkét mérőaknában történik, de a pillanatnyi értékjelzés és regisztrálás, a folyamatos összeadás, óránkénti kinyomtatással a műszerfalon van. A levegőztető medencék oldott oxigéntartalmát külön-külön bejelzik ide és regisztrálják. ij Biztonsági mű ii habfogó El.fogadoallomas Mérőakna!. 1 • ff Trafóház .Osztómű. ' , . \ L i Mérőakna II. i 0 \ /1 \ / 11 Recirk. szív. ház Fogadó mú Átemelő Kezelőépület\ Sut gála ti lakás 2. ábra. Wien—Inzersdorf—Blumental-i szennyvíztisztító telep. Áttekintő helyszínrajz Fig. 2. The Vienna—Inzersdorf—Blumental treatment plánt. General layout