Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

10. szám - Oláh János: A Keszthelyi-öbölben időszakonként kialakuló vízvirágzások okairól

455 Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. A Keszthelyi-öbölben időszakonként kialakuló vízvirágzások okairól* CLÁH JÁNOS" Vizsgálataink eredményeként az elmúlt öt év folyamán a Balaton bakterio planktonjának menynyiségi viszonyairól jelentős mennyiségű adat gyűlt össze [13, 14, 15, 16, 17, 18]. Ha összefüggést keresünk a tó trofitása és a bakterioplankton mennyisége között és az öt év évszakos vizsgálatainak adatait összehasonlítjuk az irodalmi adatokkal [irodalmi összefoglaló: 9], a bakterioplankton mennyisége alapján tavunk az oligotróf és az erősen eutróf tavak közé is besorolható. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a Keszthelyiöbölre és környékére. A Balaton trofitása és mikrobiális biomasszája közötti szokatlan, az irodalmi adatoknak ellentmondó összefüggés tanulmányozása során kapott eredmények a Keszthelyi-öbölben időszakonként fellépő vízvirágzások kialakulásának feltételeire is választ adnak. Módszerek A heterotróf mikroorganizmusok számolását az összehasonlító táptalaj vizsgálataink szerint [18] jól alkalmazható nátrium kazeinát agarral és a higiénés gyakorlatban alkalmazott nutrient táptalajjal végeztük. A teljes mikrobiális plankton mennyiségének a meghatározására Razumov [20] direkt módszerét használtuk. Levegőztetéses kísérleteinket 8 literes, 50 cm magas üveghengerekben végeztük és a KOI-t KMn0

4-el mértük. A CaC0

3 mineralizációt gyorsító hatását redox potenciál változás mérésének a segítségével vizsgáltuk. A szervetlen sókat, kazeint és glükózt tartalmazó tápoldatot CaC0

3-al és CaC0

3 nélkül oxigénnel telítettük, Balatonvízzel oltottuk és mértük a zárt rendszer redox potenciál változását. Az üledék és a víz bioaktivitását a redukáló képesség segítségévél [16] határoztuk meg. A pillanatnyi redox potenciál gradiens mérésekhez a Milbrink-féle [10] rétegmintavevőt használtuk olyan módosítással, hogy minden kamra falába az elektródák számára gumidugóval lezárható nyílásokat készítettünk. A vizsgálatok eredményei A heterotróf mikroorganizmusok mennyisége a Keszthelyi-öbölben („M" szelvény) és a ,,K" szelvény (1. ábra) két pontján 1968. június végén elérte az erősen eutróf tavakra jellemző nagyságot és július folyamán a ,,G" szelvényre is átterjedve a trágyázott halastavak heterotróf mikroflórájának mennyiségét is meghaladta. Az 1,2 • 10

5 sejt/ml-t elérő értékek három héttel később, augusztus végére 10—20/ml-re csökkentek [14], * Elhangzott Hévizén, 1970. október 2-án, a Hidrobiológus Napok keretében. ** Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézete, Tihany. Korábbi, rövidperiódusú vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy a bakterioplankton mennyiségi viszonyainak az alakításában a Balatonban a hőmérsékletnek és a víz-iszap határt felkavaró szélnek fontos szerepe van. Az 1968 június végén mért rendkívül magas heterotróf szám is a víz-iszaj) határ felkavarodásának az eredményeként alakult ki [15]. Az üledékből a vízbe került szervesanyagok hatására a lieterotrófok száma közel 130-szorosára növekedett. Ilyen jelentős heterotróf biomassza produkcióhoz a víz-iszap határról nagy mennyiségű, könnyen elsajátítható szervesanyagnak kellett a víztérbe kerülnie, ez pedig csak a víz-iszap határ redukált állapotában halmozódhatott ott fel. Ennek megfelelően rövidperiódusú vizsgálataink eredményei szerint az üledék felkavarodását nem minden esetben követi a víztérben a heterotróf mikroorganizmusok ilyen nagymértékű elszaporodása. A folyamat tehát, a vihart megelőző periódustól függ, amely a felkavarodás időpontjára a mineralizáció intenzitását meghatározó redox viszonyokat a víz-iszap határon kialakítja. A bakteriális biomassza változásaival mért rendkívül változatos pillanatnyi trofikus állapot alakításában a tavunkra jellemző intenzív mineralizációs folyamatoknak van fontos szerepük. A mineralizáció gyorsaságát a magas nyári vízhőmérséklet, a levegőből történő állandó oxigén telítődés és a magas CaC0

3 tartalom együttes hatása formálja [14]. A hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan a bakterioplankton mennyisége is növekedik, majd a tápanyag elhasználása után alacsony szinten állandósul [15], A levegőből történő álandó oxigén utánpótlódás fontosságát mutatják a levegőztetéses kísérleteink eredményei (2. ábra). A glükózzal és peptonnal dúsított Balaton-vízben, a kísérlet végén, az oldott és formált KOI együttesen a levegőztetett vízben kisebb, mint a levegőzetlenben és a nátrium kazeinát táptalajon számolt heterotrófok száma a kísérlet végén a levegőzetlen vízben 8,6-10

5/ml, a levegőztetett vízben pedig csak 0,64-10

5/ml volt (3. ábra). A CaC()

3 mineralizációt gyorsító hatását mutatja az a tény, hogy a CaC0

3-at tartalmazó mérőedényekben már az első nap végén, a CaC0

3-at nem tartalmazó mérőedényekben pedig csak a harmadik nap végén csökkent az Eh értéke 0 alá 1. úbra. A Balaton standard szelvénye Fig. 1. Standard section of Laké Balaton