Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)
10. szám - Dr. Dobos Irma: Vízkőkiválásra hajlamos pannóniai rétegvizek vizsgálata Szeged területén
438 Hidrológiai Közlöny 1971. 10. sz. Vízkőkiválásra hajlamos pannóniai rétegvizek vizsgálata Szeged területén DR. DOBOS IRMA* A nagyarányú hévízkutatás Szeged területén az 1960-as évek elején indult meg, de szórványosan már a korábbi években is létesült néhány 1000 m körüli mélységű hévízkút. Ilyen volt az 1927-ben mélyített Anna-kút 954 m-es talpmélységgel, a Haladás Tsz részére 1957-ben 1013 m és a Felszabadulás Tsz részére 1959-ben létesített hévízkút 1014,5 m mélységgel. E kutakból kitermelt vízmennyiség elegendőnek bizonyult, sőt a két utóbbinál nem várt vízhozamot (1600—2500 l/p) értünk el, de a víz hőmérséklete nem haladta meg az 53 °C-ot. A kutak közel azonos mélységéből megállapítható, hogy a tervezés annak idején meglehetősen óvatosan jelölte meg a mélységet, minden bizonynyal a földtani ismeretek elégtelensége miatt. Egyetlen támpont ebben az időben a kissé távolabbi Fereneszállás-1. és a Sándorfalva-1. sz. szónhidrogénkutató fúrás volt 2573, illetve 1995 m-es talpmélységgel. A felsőpannóniai feküjét mindkét helyen 1700 m körül lehetett kijelölni. Később a mélyfúrású kutak számával együtt a földtani ismeretesség is növekedett és Szegeden a pliocén képződmények ősföldrajzi képét is megismertük [3]. Ennek alapján került sor az első nagymélységű hévízkút mélyítésére 1962-ben a Székelysoron (Ogyessza), s ezt még több követte (1. táblázat). Szegeden jelenleg 12 olyan hévízkút működik, amely hévízfeltárási céllal mélyült, így vizsgálatunk kizárólag ezekre irányul. Földtani felépítés A paleozóos medencealjzatot Szeged környékén 2500—3000 m körüli mélységben érték el, erre vékonyabb-vastagabb miocén homokkő és konglomerátum települ. Az alsópannóniai összletet jellemző medencekifejlődésű agyagos, márgás és finom homokköves rétegek képviselik. Algyő környékén általában 700—800 m vastagságú. A felsőpannóniai rétegek 1200,—2100 m, a levantei 700—1200 m között nyomozhatok, majd efelett települnek a negyedkori rétegek. A vizsgált terület mélyföldtani viszonyait — mint arra már utaltunk — csak az utóbbi években tisztázták részben vízkutató, részben szénhidrogénkutató fúrások alapján. Szegeden és környékén hévízfeltárás szempontjából elsősorban a felsőpannóniai és levantei összlet vastagságát, illetve a felső- és alsópannóniai alemelet határát kell tisztázni. Ma már bebizonyított tény, hogy a dunai szerkezeti árok legmélyebbre süllyedt területrésze nem Szeged, hanem Mindszent, Hódmezővásárhely és Makó vonala. A Mindszent-1. sz. szénhidrogénkutató fúrás 2550 m-ben még felsőpannóniai rétegeket harántolt, de feltehetően D-re ez az összlet Szeged irányában kivékonyodik. Ennek el* Vízkutató és Fúró Vállalat, Budapest. lenére is számos nagy vastagságú és uralkodóan durvaszemcséjű réteg fejlődött ki, amely a terület gyors süllyedésének következménye és ez kifejezésre jut nemcsak a felsőpannóniai, de a levantei és a negyedkori összlet jellegében is. Üledékföldtani vizsgálatok alapján az algyői szénhidrogénmező 5. sz. fúrásában még a 2100— 2150 m közötti mélységszakasz is felsőpannóniai és úgy látszik, hogy már 700—800 m-ben megjelennek a homokkőrétegek. Ezek főleg finom- éa középszemcséjűek, nagyon kevés aprószemcséjű betelepüléssel. A rendelkezésre álló adatokból a kötőanyagra vonatkozó törvényszerűséget nem lehet megállapítani, a szemcsenagyságtól független. Egyaránt előfordul a dolomitos, meszes, agyagos és márgás homokkő. Az üledékek ásványi összetétele (metamorf és magmás) távolabbi lehordási területre utal és hasonlít a Duna mai hordalékanyagához. A szemcseeloszlási, valamint az ásvány-kőzettani értékelés szerint a vizsgált összlet (694—2150 méter között) „delta-folyó vízinek" tekinthető [1], A szénhidrogénkutató fúrásokban az alsó- és felsőpannóniai alemelet között ősmaradványok ;:••••••• | Folyóvízi homok) , , , 1 ° > holocen F^ l Heti agyag J O Hévízkút - Szelvényvonal 1. ábra. Szeged földtani térképe Abb. 1. Oeologisehe Karte der Stadt Szeged Fig. 1. The geologieal map of Szeged
