Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Szász Jánosné: A regionális vízellátás megvalósításának néhány módszertani kérdése

Dr. Szász J.-né: A regionális vízellátás Hidrológiai Közlöny 1971. S—9. sz. 427 Vállalati szemléletű mutatók számítása. Fajlagos beruházási költség (1) egyenlet alapján: 34,0X 1,0 + 31,0x 0,893 fii,7 6 = _l__.i_I_I_._J = i_ o, fi Ft/m

3, 100,0 100,0 23ö,0 h

b- - —=3,0 Ft/m

3 80,0 ' Fajlagos üzemelési költség (2) és (3) alapján: fi0,4 k, I 00,0 = 0,6 Ft/m 3 129,3 k

l

b= — - 1,6 Ft/m

3 1 80,0 ' 1 60,4 k»

a~ "= 4,0 millió Ft/év 15 129,3 /, „,. = =8,fi millió Ft/év 15 Fajlagos összes ráfordítás (4) alapján: H

n = 0,fi + 0,6 = 1,2 Ft/m

3 lt

b = 4,6 Ft/m

3 /yiszkontátt árhevétel: 15 V Ti •0,89'= 140,9 millió Ft, t = t T'

b- 109,7 millió Ft. Diszkontált jövedelem (7) alapján: ,S'Ó= + 1 8,4 millió S

b= - 253,8 millió Ft Fajlagos jövedelem (5) és (6) alapján: + 18,4 = +0,18 Ft/m

3 " 100,0 - 253,8 </',/, = — = -3,17 Ft/m

3 80,0 + 18,4 y„„ - = 1,2 millió Ft/év - • r, - 16,9 millió Ft/év Jih 15 - 253,8 15 Megtérülés (8) és (9) alapján: 140,9 t

t

t = = 9,4 millió Ft/év 15 ' 100,7 ifi = =7,3 millió Ft/év 15 ' 61,7 61,7 m„ = = = I 1,4 év 9,4 - 4,0 5,4 236,0 wifc- # nem térül meg, mert az éves árbe7,3-8,6 vétel kisebb mint az éves ráfordítás. Népgazdasági szemléletű mulatók számítása. Tiszta jövedelem számítása (11) alapján: 15 ,/á= ^ Jj-0,89®= 103,1 millió Ft i = l j'b= 73,9 millió Ft Diszkontált beruházéisi költség: B

n = 61,7 millió Ft B'

b= 236,0 millió Ft Maradványérték : Kma= Ba~ Ama— 65,0 - 44,8 = 20,2 millió Ft Emb— Bb ~ A

m

b = 261,0 - 1 37,9 = I 23,1 millió Ft Népgazdasági szemléletű gazdaságosság (12) alapján: lh 103,1 103,1 61,7-20,2 0,18 58,1 73,9 1,77 Ft/Ft 3,9 = 0,34 Ft/Ft 236,0- 123,1 0,18 213,8 Mint a számítások mutatják, a két változat közül egyértelműen (vállalati és népgazdasági szinten egyaránt) az a) jelű változat a kedvezőbb. Indokolja ezt a vállalati szempontból lényegesen kisebb beruházási és üzemelési költség, valamint a nagyobb árbevétel. Fajlagosan ez azt jelenti, hogy míg az a) változat esetén 1 m'

1 víz 1,2 Ft-ba, a b) változat esetén 4,ü Ft-ba kerül Az a) változatnál a 15 éves időszakasz alatti jövedelem — l!)70-es árszinten — +18,4 millió Ft, ugyanez a />) változatnál — 254 millió Ft, tehát az alkalmazott elszámolási rendszer mellett „ráfizetéses", s az marad a teljes 50—60 éves élettartam alatt is. A népgazdasági szemléletű mutató azt fejezi ki, hogy a beruházás ráfordításai, az egységesen megválasztott időhorizonton belül az a) változatnál 1,77-szer, a b) változatnál 0,34-szer térülnek ineg a képződő társadalmi tisztajövedelemből. A megfelelő változat kiválasztása azonban nem mindig ilyen egyértelmű. Általában a mutatók között nincsenek ilyen éles különbségek s akkor nem lehet ridegen a számszerűségek alapján dönteni. A különböző változatok egyenértékűvé tételénél ugyanis elnagyolásokkal kellett élni s a végső döntéseknél ezeket is számba kell venni. Különleges esetet képez mikor a kétfajta mutató ellentétes eredményeket hoz ki. Ez esetben a döntés a mutatók tartalmának belső elemzése útján hozható meg. Az elemzés alapján közelítéssel a két mutató egymás reciprokának tekinthető s az érdekek szerinti különbségeket tükrözi. A vállalati megtérülési mutató az egységnyi éves jövedelemre jutó beruházás nagyságát, a népgazdasági szemléletű megtérülési mutató pedig az egységnyi elhasznált beruházásra (álló- és forgóeszközre) jutó összjövedelem nagyságát fejezi ki. A képleteket leegyszerűsítve s a folyamatos költségeket az érvényben levő rendeletek szerint [7/=0,05 B; A

maa(2-5) B- M

v= 1,25 M„; A— 0,02 B] számolva az összehasonlítás alapja vállalati szinten: 15 n 7?Í.0,89'

: 2 m = 2 Ti• 0,89® 2 (

l'

25

M»+ ~0,1JJí)0,89

< i = 1 i=l n