Hidrológiai Közlöny 1971 (51. évfolyam)

8-9. szám - Dr. Szász Jánosné: A regionális vízellátás megvalósításának néhány módszertani kérdése

424 Hidrológiai Közlöny 1971. 8—9. sz. Dr. Szász J.-né: A regionális vízellátás sabban lehetne mással (esetleg importtal) helyettesíteni és fordítva ; — a jelenlegi viszonyok között túl erőteljesek azok a — reális értékviszonyoktól való — jövedelemeltérítések, amelyeket az adók, kedvezmények differenciált alkalmazása idéz elő. Ezek gyakran alapvetően eltérítik egymástól a vállalati nyereség és a társadalmi tisztajövedelem arányait, de eltérést okoznak az egyszeri és folyamatos ráfordítások mértékének megítélésében is. Mindezek az értékelési problémák sokkal kisebb jelentőségűek, ha csupán egy beruházási cél megoldási variánsai között kell választani. Ennél a választásnál ki kell küszöbölni mindazokat a vállalati számításokban közrejátszó „korrekciókat", amelyeket az állam különböző célok elérése érdekében alkalmaz. Jelenlegi vizsgálatunk csak a műszaki tervvariánsok kiértékelésére s két egyenértékű változat közül a gazdaságosabb kiválasztására korlátozódik. A gyakorlat számára szükséges lenne gazdasági számítást végezni azokban az esetekben, amikor egy regionális vízrendszer koordinációs költségeit kell összehasonlítani egy-egy nagyobb létesítmény egyedi vízellátásával szemben (pl. ipartelep számára általában jobb a közműves mint az egyedi vízellátás, illetve egy-egy település számára egy kétes kimenetelt igérő kutatási programmal szemben előnyösebb a térségi vízellátás). Jelen időszakban általában nem a vállalatok indítják a regionális művek beruházását, hanem elsősorban az állami szervek. Ettől függetlenül célszerű a vállalati szemléletű gazdaságossági vizsgálat elvégzése is, mivel ezáltal a leendő üzemelő vállalat részére láthatóvá válik, hogy az új létesítmény milyen gazdasági mutatókat igér. A gazdaságossági vizsgálatot tehát kétféleképpen — vállalati és népgazdasági szemléletben — kell elvégezni. A. vállalati szemléletű gazdasági hatékonyság számításánál a vállalatnál felmerülő fajlagos ráfordítások minimalizálása a céJ. Minden változatnál számításba kell venni a vállalat egyes évekre vonatkozó ráfordítási illetve árbevételi tételeit s ennek alapján kell a jövedelmet számítani. Meg kell jelölni, hogv a várható adatok milyen eltérésekkel valószínűsíthetők. Végül a kedvezőbb eredményt nyújtó változatot kell megvalósításra, javasolni. A népgazdasági szemléletű számítások a népgazdaság ráfordításának minimalizálására törekednek, tehát csak az e szinten is ráfordításnak minősülő költségeket illetve jövedelmet veszik figyelembe. Ilyen alapon nem számít költségnek az eszközlekötési járulék, illetményadó, közteher és értékcsökkenési leírás. A többi alapadat a vállalati ráfordításokkal és árbevételi tétellel egyezik. A beruházások eredményessége általában — így a vízellátás terén is — a jövedelmezőség és az időtényező függvénye. A jövedelmezőség az egységnyi eszközlekötésre jutó nyereségtől, az időtényező hatása a ráfordítások és bevételek időbeni alakulásától függ. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ugyanis azt, hogy egy későbbi időpontban jelentkező eredménnyel szemben egy korábban elért jövedelem kedvezőbb. A beruházások elhúzódása vagy a bevételek késedelme ugyanis gyümölcsöző újrabefektetéstől üti el a vállalatot. Kérdés, mennyivel ér többet egy bizonyos pénzmennyiség, ha előbb kapjuk meg. Tegyük fel, hogy ö értékű forintot ruháztunk be egy évre s kamatlábnyi nyereséggel, évenkénti kamatozással. Ebben az esetben ez az összeg s • 0 kamatot ad. Ha a kamattal megnövelt összeget ,,Ö„"-nel jelöljük, akkor Ö

n=Ö (1 +«). Ha azt akarjuk kiszámítani, hogy mennyi annak az Ö forintnak az értéke, amely az előző év végén „Ö

n" értékű, akkor azt a közismert diszkontálásnak nevezett eljárással kell kiszámítani. Ennek megfelelően = D jelöléssel 1+6' 1 ahol Ó' a kamatláb, n az évek száma, 1) a diszkontláb, DÖ

n pedig a mától egy évre esedékes ö

n forint diszkontált, jelenlegi értéke. Pl. ha a kamatláb 5% (tehát 5%-os nyereséggel számolunk) és ennek következtében a = 0,05 így D = —~r akkor az egv ^ 1,05 év múlva rendelkezésre álló 100 Ft jelenleg csak —!— -100=95,24 forintot ér, mert 5%-os kamat1,0o lábbal 95,24 forint nő meg egy év alatt 100 forintra. Tehát a különböző években felmerülő beruházási és üzemelési költségeket, illetve a jövedelmet azonos időpontra kell vonatkoztatni, itt két eset lehetséges: 1. az eredményeket a ráfordítás időpontjára diszkontálják, 2. a ráfordításokat a lekötési időre felkamatolják. Mindkét esetben a kamatos-kamatszámítást kell alkalmazni. Ennek megfelelően a diszkonttényező: 1 a kamattényező: (14- s)

H A vonatkoztatási időpont megválasztása a változatok egymás közti értékelését nem befolyásolja s meghatározása számítástechnikai tényezők függvénye. A vízellátási beruházásokat rövid idő alatt kell végrehajtani, részben a hirtelen növekvő igények mielőbbi kielégítése céljából, másrészt a nemzeti jövedelem-kiesés miatti ún. interkaláris veszteségek (építés rezsiköltsége, bevételi kiesés, kockázat) csökkentése érdekében. Ezen veszteségek a lépcsőzetes üzembehelyezéssel csökkenthetők, s általuk a beruházás eredményessége — az előzőek ben említett időtényező hatásaképpen — javítható. Tehát valamely terület vízellátását biztosító megfelelő műszaki megoldási lehetőségek közül — mutatók összehasonlítása alapján — a gazdasági szempontból is legjobbat kell kiválasztani. Az